Németországban két évig elhúzódó gazdasági visszaesés várható?  

Szerző: | 2023. december. 21. | Blog Archívum

2022-ben arról írtunk, hogy a német gazdaság legkorábban az idei évben, azaz 2024-ben térhet magához, mert a háborús gázválság és az infláció derékba törték az élénkülést. A cikkben neves német Ifo gazdaságkutató intézet előrejelzését olvashatjuk. Vajon mit mondtak 2022-ben?

Juhász Imre írása a Makronómon.     

Az eredeti 2 részes cikk megjelent a Mandiner Makronóm rovatában 2022. szeptember 15-én és 16-án. Az írás az akkori események és információk birtokában született.

A nemzetközi sajtóban gyakran emlegetett müncheni Ifo gazdaságkutató intézet makrogazdasági és konjunktúra-előrejelzésekkel foglalkozó részlegének helyettes vezetője a szeptember közepén közzétett őszi konjunktúra-előrejelzés alkalmával kifejezetten pesszimista nézőpontot képviselt. 

Prof. Dr. Timo Wollmershäuser  szerint az Oroszországból származó gázszállítások nyári csökkentése, továbbá az ennek nyomán kialakult drasztikus áremelkedések tönkretették a koronajárvány után kibontakozott gazdasági élénkülést. 

„Normalizálódást csak 2024-re várták 1,8 százalékos növekedéssel és 2,4 százalékos inflációval.” 

A dinamikus évkezdet után az ősz beköszöntével nemcsak a napi hőmérséklet, hanem a német gazdaság is erőteljes lehűlést mutat. Egyfelől az infláció rekordmagasságba emelkedett, számottevően mérsékelve így a magánháztartások reáljövedelmét és megtakarításait, csökkentve a vásárlóerőt, ami pedig a mai gazdaságok igen fontos mozgatója, különösen a hatalmas német belső piacon. A 83,7 millió lakosú, hatamlas országban az egy főre jutó GDP 57 ezer dollár, tehát önmagában is kiemelten fontos, hogy a német lakossági és vállalati szektor milyen vásárlóerővel bír, mennyire optimista vagy pesszimista a jövővel kapcsolatban. Mi több, mivel a magyar gazdaság is ezer szállalkotődik a némethez, így nekünk is kiemelten fontos a német gazdaság “egészségi állapota”. 

2022 tavaszán még több, a német fogyasztói piachoz kötődő szolgáltatási szektor profitált a koronavírus-járvány enyhüléséből, azonban az idő múlásával a fogyasztók növekvő óvatossága egyre inkább hatással van a vásárlási hajlandóságra, és ezzel párhuzamosan a kiskereskedelmi forgalomra is 

A feldolgozóipar teljesítménye is mind több nehézséggel küzd. Egyrészt a nyersanyagokkal és a gyártmányokkal kapcsolatos ellátási problémák tartóssá válása, másrészt az árak magas szintje és a globális gazdasági lassulás mindinkább nehezíti a termelést. Ha pedig a termeléssel gond van, akkor a munkahelyek stabilitásával, a fizetésekkel is gond lehet hosszabb távon. 
A beérkező megrendelések az év folyamán hónapról hónapra csökkentek, de ez kezdetben még nem vezetett a termelés számottevő visszaeséséhez, mert a vállalatok rendelésállománya korábban még mindig az átlag felett alakult. 

Valószínűleg ez az egyik oka annak, hogy az elmúlt hónapokban (2022) az iparban és az iparhoz kapcsolódó szolgáltatási ágazatokban az üzleti környezet csak kismértékben romlott. 

Ezzel szemben az építőiparban – ez megintcsak kritikus a sok tízezerre becsült, e szektorban kint dolgozó magyar dolgozóra nézve – egyértelmű visszaesés jelei mutatkoznak. Az építési költségek erőteljes emelkedése mellett ehhez valószínűleg hozzájárult a kamatemelés is, amely szintén jócskán megnöveli a finanszírozás költségeit. Egyes korábbi rendelések lemondása és az új megrendelések számának csökkenése nyomán az építőipari vállalatok üzleti hangulata március óta oly mértékű romlást mutat, mint amilyen legutóbb a 2008-as globális pénzügyi válság idején volt tapasztalható. 

Az ukrajnai háború hatásai  

Az Ukrajnában zajló háború, az energiaárak magas szintje, valamint az ellátási láncokkal kapcsolatos problémák tartóssá válása nyomán az utóbbi időben folyamatosan gyengül az ipari termékek iránti kereslet, bár ez a csökkenés egymástól eltérő mértékben érinti az egyes ágazatokat. 

Szövetségi Statisztikai Hivatal 2022 szeptember elején nyilvánosságra hozott adatai szerint a német ipar júliusban immár a hatodik egymást követő hónapban kapott az előző havinál kevesebb megrendelést. Júliusban a beérkező megrendelések volumene 1,1 százalékkal alacsonyabb volt a júniusinál, ami a belföldi kereslet gyöngüléséből adódik. 

Év/év összehasonlításban sokkal drámaibb a visszaesés: ami azt jelenti, hogy idén júliusban a feldolgozóiparnak adott megrendelések 13,6 százalékkal maradtak el a múlt év azonos időszakától. „A harmadik negyedév elején a háború és a magas gázárak miatt a feldolgozóipari kereslet alakulása is kedvezőtlenül alakult” – kommentálta a gazdasági minisztérium a fejleményeket, nem számítva gyors fordulatra. „Az ipari cégek esetében az év második felére vonatkozó kilátások továbbra is visszafogottak, ami a lehűlt üzleti klímában és az óvatos exportvárakozásokban is tükröződik”, írják a minisztérium szakértői. 

2022 júliusában a belföldi megrendelések 4,5 százalékkal estek vissza a júniusi szinthez képest, míg a külföldről érkező megrendelések 1,3 százalékkal növekedtek. Ezen belül az euróövezetből származó kereslet 6,4 százalékkal csökkent, míg az euróövezeten kívüli országokból érkező megrendelések 6,5 százalékkal emelkedtek. 

müncheni gazdaságkutató intézet által számított, s augusztus utolsó napjaiban nyilvánosságra hozott, az aktuális üzleti helyzet és a közeljövőre vonatkozó várakozások figyelembe vételével számított üzleti klíma-index a júliusi 88,7 pontról kis mértékben, 88,5 pontra tovább csökkent. Ennél figyelemre méltóbb a fél, illetve az egy évvel korábbi állapottal való összehasonlítás. 2021 augusztusában az aktuális üzleti helyzet és az üzleti várakozások együttes figyelembevételével számított jelzőszám még megközelítette a 100 pontot, egész pontosan 99,5 pont volt. Ez decemberre 95,0 pontra esett vissza, majd az idén februárban, közvetlenül az Ukrajna elleni orosz agressziót megelőzően 98,8 pontra emelkedett. Hat hónap alatt erről a szintről következett be az akár a példátlan vagy drámai jelzővel is jól jellemezhető több mint 10 pontos visszaesés. 

Ezen belül az aktuális üzleti helyzet megítélése – 97,5 pont – két hónap szerény, körülbelül két pontos felfutása után – visszaesett a márciusi és áprilisi, azaz az orosz-ukrán háború kitörése nyomán mért szintre. Az üzleti várakozások tekintetében egészen drámai a kép: februárban – a koronavírus-járvány negatív hatásait leküzdve 98,7 pontot számítottak az Ifo kutatói, ezzel szemben a nem egészen fél évvel későbbi, azaz júliusi és augusztusi mutató már alig haladta meg a 80 pontot. 

A német gazdaság egyes fontosabb sarokszámai 

  2021 2022 2023 2024 
Bruttó hazai termék változása, %  2,6 1,6 -0,3 1,8 
Foglalkoztatottak (ezer fő) 44.980 45.534 45.634 45.710 
Munkanélküliek száma (ezer fő) 2.613 2.417 2.470 2.358 
Munkanélküliségi ráta, % 5,7 5,3 5,4 5,1 
Fogyasztói árak változása % 3,1 8,1 9,3 2,4 
Darabbérköltségek változása, % 0,7 3,3 6,2 4,0 
Az állami költségvetés egyenlege         
– milliárd euró -134,3 -71,2 -48,0 -64,6 
– a bruttó hazai termék %-ában -3,7 -1,8 -1,2 -1,5 
Fizetési mérleg egyenlege         
– milliárd euró 265,0 181,0 240,9 270,0 
– a bruttó hazai termék %-ában 7,4 4,7 5,9 6,3 

Forrás: Szövetségi Statisztikai Hivatal, Szövetségi Munkaügyi Ügynökség, Német Szövetség Bank, a müncheni Ifo gazdaságkutató intézet őszi előrejelzése 

Az előrejelzések alapján az Ifo előrejelzésénél meghatározó szerepet játszik a lakossági fogyasztás visszaesése. Mivel az energiaszolgáltatók – különösen 2023 elején – nyilvánvalóan a magas beszerzési költségekhez igazítják majd az áram– és gázárakat, az infláció 2023 első negyedévében a 11 százalékos szinten stabilizálódik, erőteljesen csökkentve a lakosság reáljövedelmét és egyúttal a vásárlóerejét is. A szövetségi kormány által kidolgozott harmadik segélycsomag intézkedései némileg ellensúlyozhatják ezt a visszaesést, de teljes körű kompenzáció nem jöhet szóba. 

2023 tavasztól lassulhat az infláció üteme

Az Ifo intézet előrejelzése szerint 2023 tavaszától kezdődően várhatóan lassulni fog az áremelkedés üteme. Ennek megvalósulásához azonban lényeges, hogy télen elegendő gáz legyen rendelkezésre álló, az energiaárak ne növekedjenek tovább, és lehetőleg 2023 tavaszától kezdve csökkenjenek. Bár a maginfláció egyelőre magas szinten marad, a bérek növekedésének felgyorsulása miatt a háztartások reáljövedelmei 2023 közepétől ismét emelkedni kezdenek, ezáltal ösztönözve a lakosság fogyasztási kiadásait. 

A feldolgozóipar a következő negyedévekben – fokozatosan ledolgozva a korábbi magas rendelésállományt – lassan bővíti termelését. 

Nem kizárható, hogy az ellátási keresztmetszetek szűkössége továbbra is fékezi a termelés felfutását, bár e szűkösség a világgazdaság lehűlésével fokozatosan enyhülhet. További fontos feltétel, hogy a tél folyamán nem lesz gázhiány, ami az ipari vállalatok gázellátásának korlátozásával járna együtt. Így a feldolgozóipar és a kapcsolódó üzleti szolgáltatók serkentő hatást gyakorolhatnak a gazdaságra, miközben a gyorsan emelkedő finanszírozási költségeket a legközvetlenebbül megszenvedő építőiparban a költségemelkedés fékező hatást fog gyakorolni. 

Mindent egybevetve a müncehni gazdaságkutató intézet előrejelzése szerint a GDP  2022-ben 1,6 százalékkal nő, jövőre viszont – a 2022-es teljesítményhez képest – 0,3 százalékkal csökken. 

előrejelzése szerint a bruttó hazai termék mennyisége az idén 1,6 százalékkal nő, jövőre viszont – az idei teljesítményhez képest – 0,3 százalékkal csökken. 

Az inflációs ráta az idén átlagosan 8,1 százalék lesz, jövőre pedig 9,3 százalékra emelkedik. Az intézet 2022. nyári előrejelzéséhez képest a jövő évre vonatkozó növekedési előrejelzés jelentősen, 4 százalékponttal csökkent, az inflációs előrejelzés pedig 6 százalékponttal, igen jelentősen, emelkedett. 

2024 – a bizakodások éve

A gazdasági teljesítmény számottevő lassulása folytán a foglalkoztatás növekedése veszít a korábbi lendületből. A munkanélküliek számának a jövő évre számított bő 50 ezer fővel való növekedése elsősorban a 2022 nyarán hirtelen megnövekedett ukrán állampolgárságú munkanélküliek számának növekedése miatt következik be, akiket csak fokozatosan integrálnak a munkaerőpiacra. 

A német gazdaság várhatóan csak 2024-ben tér vissza a normális kerékvágásba. 

A gazdasági teljesítmény akkor várhatóan 1,8 százalékkal nő, az inflációs ráta 2,5 százalékra esik vissza és a munkanélküliség várhatóan ismét csökken. Az állami költségvetés a különféle segélycsomagok, a növekvő kamatkiadások és a gazdasági teljesítmény lassulása folytán mind az idén, mind pedig az elkövetkező két évben kiadási többlettel jár, a deficit három évre számított átlaga el fogja érni az éves GDP 1,5 százalékát. 

Az Ifo kutatói nem tagadják, hogy a fentiekben bemutatott előrejelzést sokféle kockázat teszi bizonytalanná. Kérdés, hogyan alakulnak az energiaárak, s hogy az energiaszolgáltatók mennyiben hárítják azt át a fogyasztókra, befolyásolva a lakossági vásárlóerő további alakulását. 

Az előrejelzés még nem tartalmazza a villamosenergia-árplafon és a az áramhálózati díjak kompenzálását szolgáló, a III. kedvezménycsomagban előirányzott támogatást (ennek uniós vetületéről a minap írtunk részletesen), mivel ezen intézkedések konkrét formáját az előrejelzés készítésekor még nem lehetett pontosan meghatározni. 

A segélycsomag persze várhatóan serkenti a gazdaságot, ám amennyiben a tél folyamán szűkös lesz a gázellátás, az energiaárak még tovább emelkedhetnek, 

és a vásárlóerőben jelentkező veszteség és a fogyasztás erőteljesebb csökkenése mellett valószínűleg az ipari termelés is visszaesne. Mert hiszen sok iparvállalat nagy gázfelhasználó és nyilván a fűtés erős, ha nem is kizárólagos prioritást kap a termeléssel szemben. 

Léteznek tényezők, amelyek csökkenthetik az ársokkok káros hatásait 

Az sem világos, hogy a magánháztartások hogyan reagálnak majd a magas áremelkedésre és a kapcsolódó likviditási szűk keresztmetszetekre. Az Ifo szakértői előrejelzésükben azt feltételezték, hogy a megtakarítási hajlandóság esetleges csökkenése nyomán átmenetileg növekedhet a háztartások által vásárlásra felhasznált jövedelem. 

Konkrét számokban kifejezve azt feltételezték, hogy a megtakarítási ráta 2023 első felében 8 százalékra esik vissza, s így jelentősen elmarad a koronaválság előtti évek 10,5 százalék körüli átlagától. 

A 2023-as év egészére számítva ez valamivel kevesebb, mint 40 milliárd euró többlet vásárlóerőt teremt, ami érezhetően enyhíti az előrejelzésben jelzett ársokk reálgazdasági hatásait. 

A müncheni szakértők szerint az ellátási láncok jövőbeli alakulását és a Covid-19 járvány további lefolyását illetően is fennállnak kockázatok. Fennáll a lehetősége annak, hogy ősszel újra gyorsul a fertőzés terjedése, és veszélyesebb vírusváltozatok bukkannak fel. Ez újabb korlátozások bevezetéséhez vezethet, amely további nyomást gyakorolhat a fogyasztói gazdaságra, zavarokat okozhat a globális ellátási láncokban, és befolyásolhatja a németországi termelést is. 

2022 végére csökkenhet a német gazdaság növekedési üteme

A kieli IfW gazdaságkutató intézet szintén a 2022. szeptember közepén nyilvánosságra hozott, hosszabb távra szóló előrejelzése szerint az energiaárak magas szintje és a baby boomer korosztály nyugdíjba vonulása nyomán még évekig mérséklődik majd Európa vezető hatalmának gazdasági teljesítménye. 

„A társadalom elöregedése komolyan rontja a növekedési kilátásokat, mivel a jövőben kevesebb ember fog dolgozni” 

– mondta Stefan Kooths, az IfW kutatásvezetője, az intézet alelnöke, aki szerint „ráadásul az ukrajnai háború következtében azok az energetikai nyersanyagok, amelyek számos termelési folyamatban fontos szerepet játszanak, egyre szűkösebbek és drágábbak. Ez pedig nagyban csökkenti Németország gazdasági erejét.” 

Az IfW (Kiel Institute for the World Economy) középtávú előrejelzése alapján a gazdasági teljesítmény 2027 végére várhatóan csak 0,7 százalékkal növekszik, feltéve, hogy a termelési kapacitások normál mértékben lesznek kihasználva. Ez jelentős csökkenés a koronavírus-válság előtti 1,3 százalékos hosszú távú átlagos növekedési rátához képest. 

„A német gazdaság már 2020 óta a potenciális szintje alatt működik, s ez valószínűleg 2025-ig így marad. (…) Összességében a bruttó hazai termék ebben az időszakban valószínűleg mintegy 300 milliárd euróval lesz alacsonyabb, mint ami a termelési tényezők normális kihasználása esetén lehetséges lenne.” 

Az intézet kutatói emlékeztetnek arra a már jó ideje ismert tényre, mely szerint 2023 után több ember fog rendszeresen kilépni a munkaerőpiacról, mint ahányan belépnek. A német munkaerőpiac évente átlagosan 130 000 munkavállalót veszítene. 

„A magasabb bevándorlás és a munkaerő-piaci részvétel magasabb aránya – például jobb gyermekgondozás vagy rugalmasabb munkaidő-modellek révén – tompíthatja, de nem szüntetheti meg a hatást” – írta a kieli intézet hosszabb távra szóló előrejelzésében. 

Címlapfotó: Shutterstock 

Ezek is érdekelhetnek

trend

Promóció

Hazai válogatás

Promóció

Kövess minket

Facebook

Instagram

LinkedIn