Nagyon megugrott a csokoládé és más édességek ára. Mik a várakozásai? 

A nemzetközi árutőzsdéken a kakaó futures indexe 44 éve nem látott szinteket ért el idén szeptemberben, amelynek fő okát a nyugat-afrikai rossz terméskilátások jelentették. Hiszen a legjobb termelők Elefántcsontparton és Ghánában gyenge termésre vonatkozó előrejelzéseket adtak ki, miközben a kereslet folyamatos javulását várják globálisan. Ezek okán erős az árnövekedési nyomás. Az elefántcsontparti kikötőkbe irányuló kakaóbab-szállítások körülbelül 16 százalékkal vannak elmaradva ebben a szezonban. Nyugat-Afrika kakaótermelő övezete felelős a teljes globális termelés több mint 80 százalékáért. Ha csak Ghánát és Elefántcsontpartot nézzük, akkor ezek több mint 60 százalékkal járulnak hozzá a globális termeléshez.  

Miért alakult így a termelés?  

Az El Niño időjárási jelenség miatt a kakaótermesztő régiókban melegebb, kevésbé nedves éghajlat alakul ki, ami a becslések szerint 2024 első feléig tarthat. Ez a fő oka az áremelkedéseknek: a kakaóbab mint a csokoládé fő alapanyagának csökkenő termése, így drágulása, természetesen kedvezőtlen hatással volt az önköltségekre.  

Mi várható a piacon? 

Míg itthon az élelmiszer-infláció aktuális értéke 10,4 százalék, addig a csokoládé esetén ezen érték 23,8 százalék volt a legutóbbi adat szerint, ami a polcokon is jól látható. A legerősebb áremelkedés az étcsokoládé és a tiszta kakaópor esetében várható – legalábbis az alapanyag oldaláról. 

Hogyan változhatnak a fogyasztási szokások? 

Nem gondolnám, hogy az árak emelkedése miatt az étcsokoládé fogyasztása érdemben visszaesne, ugyanis ezt a kategóriát az egyre egészségtudatosabb vásárlók keresik. Ugyanakkor a kakaópor esetén már a kereslet mennyiségi csökkenésével számolni kell. Általánosságban véve az elmúlt években kedvező tendenciát láthattunk a prémiumcsokoládé-kategóriákban. Jelenleg ugyanakkor a felső szegmensekben is egyértelmű megtorpanásról számol be az egész élelmiszeripar és ezzel együtt az édesipar is. 

Milyenek jelenleg a nemzetközi ellátási, illetve inflációs kilátások? 

A kakaó esetén a nagyon erős emelkedést várhatóan egy piaci korrekció fogja követni. Ám hosszabb távon inkább csak az hozhat enyhülést, ha a farmerek termelési hatékonysága növekedni tud, és a növénybetegségekkel szemben hatékonyabban lépnek fel. Mindezekkel együtt a gyártók jól teszik, ha beárazzák a várhatóan magasabb kakaóbeszerzési árakat, és hosszabb szerződésekkel biztosítják a fedezetüket. A cukor esetében már kézzelfoghatóbbak lehetnek a hiányok, és ezzel tavaly már itthon is találkozhattunk, amikor a duplájára emelkedett a cukor ára. 

Milyen okokat lát e folyamatok hátterében? 

Két oka is van az előbb vázolt folyamatnak. Elsősorban az EU-ban egyre csökkenő termőterületek és termésmennyiségek miatt a CAOBISCO három kulcsfontosságú javaslatot szorgalmaz az EU Bizottság felé. (A CAOBISCO egy csokoládé-, keksz- és édesipari szövetség, amely jelenleg az EU legtöbb ágazati szereplőjét tömöríti – a szerk.) Először is államközi megállapodásokban kellene rögzíteni a tagállami termeléshez elegendő vámmentes cukorkereskedelmi kvótákat és további általános vámmentességre, illetve európai rekultivációra, tehát a saját, EU-n belüli termelés érdemi növelésére is szükség volna. 

Mi a helyzet a magyarországi cukorárakkal? 

A cukor ellenértékét itthon az mozgathatja a jövőben, hogy az Ukrajnából beérkező cukor, amennyiben tartósan behozható lesz, valóban el tud-e jutni a termelőkig, hiszen a logisztikai oldal ma még nagyon akadozik. Ezek rövid távon termelési problémát és ellátási gondokat nem okozhatnak, mivel a gyártók már megvásárolták, sőt le is gyártották az év végi szezonra az édességeket. Ám úgy látom, hogy hosszabb távon egyre nagyobb figyelmet kell fordítani a tervezés fontosságára és az ellátási láncok biztosítására, hogy az áruhiányos helyzetek elkerülhetők legyenek. Mindehhez a kereskedelmi láncok együttműködésére is szükségünk lesz, hiszen a készletek finanszírozása véges lehet egy-egy gyártó esetében, főleg a kkv-szektorban. 

Mennyire érzékelik a fogyasztás visszaesését?  

A Covid-időszak már igencsak kedvezőtlen hatással volt az édességgyártókra, főként a hazai kkv-termelő, illetve -kereskedő vállalatokra, hiszen nagy részüknek igen fontos vásárlói köre volt a vendéglátóipar, azaz a horecaszektor, amelynek a kereslete óriásit esett a járványhullámok idején. Az ezt az időszakot követő, 2022-ben indult nagy árrobbanás az élelmiszerek területén pedig már széles körben érintette az ágazatunkat. Úgy látom, hogy szinte minden alágazatban megállt az addig tapasztalható növekedés, sőt csökkenésbe váltott. Ha a tavalyi szezon adatait nézzük, akkor 5–12 százalék körüli édességfogyasztási visszaesésről számolt be az egyik ismert piackutató. Az általános zsugorodásban csak egy kategória jelentett kivételt: ezek a téli, szezonális termékek voltak, mint a mikulásfigurák, az ajándékcsomagok vagy az édességgel csalogató adventi kalendáriumok. E szegmensben 12 százalékkal emelkedtek az eladások 2022-ben, 803 tonnáról 900-ra. Sikeres szezontermék volt, és reméljük, lesz is a szaloncukor. A sikerben szerepet játszik az Agrárminisztérium támogatása is, hiszen a tárca kiemelkedő nemzeti értékké nyilvánította a szaloncukrot és felvette a Magyar Értéktárba. 

Az előttünk álló szezonban, amelynek már javában a hajrájában vagyunk, a múlt évhez hasonlóan kitartanak a kedvező folyamatok és a fogyasztók az ünnepekre, a céges alkalmakra továbbra is nagyobb költési hajlandóságot mutatnak, keresik a minőséget, elsősorban valódi csokoládéból készült szezonális termékeket. A legtöbb vállalat már kiemelten figyel erre és arra is, hogy a töltelékek, a dúsítmányok is magas minőségűek legyenek. Volt szerencsénk a héten átadni az év szaloncukra díjat, amelyet egy kézműves gyártó vehetett át fügés diós étcsokoládéval mártott szaloncukráért, és sok hasonló érdekes ízzel, valamint igen magas minőséggel találkoztunk.  

Elegendő központi támogatást kaptak a magyar gyártók az elmúlt években? 

Az elmúlt évtizedben szerencsésen alakult az édesipari vállalatok számának alakulása, ami a folyamatos támogatásoknak is köszönhető volt. Ezek jellemzően technológiai megújításokra, kapacitásbővítésekre, az energiaköltség csökkentésére vagy éppen a K+F-folyamatok erősítésére irányultak. Sok cég ki tudta használni ezen támogatási forrásokat, de még így is messze el vagyunk maradva a technológia területén, akár a gyártásról, akár csomagolásról beszélünk, így most nagyon hiányzik, hogy az elmúlt egy-két évben limitáltak voltak ezek a támogatások. E területeken kell erősíteni, és minden cég számít az elérhető forrásokra, hiszen továbbra is tőkeszegény a környezet, és a napi operáció magas működőtőke-igénye leköti a saját források nagy részét. Hitelek tekintetében szerencsére továbbra is van elérhető finanszírozási forrás a mikro-, kis- és középvállalkozások részére, amelyek kiemelt mértékű állami támogatással, valamint alacsony kamattal és költségekkel igényelhetők, de a beruházási kedv beindításához még szükség lenne további elérhető forrásokra. 

Hogyan alakul a Chocco Garden tevékenysége? 

A Chocco Garden Közép-Európa egyetlen klasszikus rágógumigyárát mondhatja magáénak, folyamatos fejlődésen és növekedésen megy keresztül, ennek köszönhetően egy letisztult portfólióval az idén már az egymilliárdos forgalmat éri el. Mi is sikeresen pályáztunk állami támogatásokra, és köszönhetően ezeknek, jelentősen átalakult a gyártóbázis, az új napelemrendszerünket pedig épp az energiaválság közepén valósítottuk meg. A szortimentünk középpontjában a rágógumi áll, amelyet kiegészítünk a díjnyertes szaloncukortermékek értékesítésével. A Crazy gummy rágógumimárkát széles fogyasztói réteg részére gyártjuk, nem csak a gyermekeknek, és az elmúlt években teljesen megújult receptúrával, magas minőségű gumibázisból és egyéb anyagokból állítjuk elő. A csomagolás terén pedig több innovációink is sikeresen megerősítette a vevői körét.  

(Az interjú terjes terjedelmében a Mandiner hetilapban jelent meg.)