A bank elemzői idén is eleresztették a fantáziájukat, és meghökkentő jóslatokat tettek közzé. A jóslatok egy dolgot tükröznek: véget ért az a sima út, amelyen a világ a Nagy Pénzügyi Válság óta járt. Bár ezek az előrejelzések nem a Saxo Bank hivatalos piaci előrejelzései, emlékeztetik a befektetőket, hogy mérlegeljenek minden lehetséges kimenetelt, beleértve azokat is, amelyek hihetetlennek tűnnek. 

Bár az alább következő jóslatok „felháborítónak” tűnhetnek, a régiek közül egyesek sokkal közelebb kerültek az igazsághoz, mint azt pár éve vagy csak akár pár hónapja várhattuk.  Például az egyik 2023-as jóslat valóban a figyelem középpontjába került. Az eredeti jóslat szerint egy ország beleegyezik abba, hogy 2030-ig betilt minden hústermelést. Persze túlzó lenne azt állítani, hogy kifejezetten közel kerültünk hozzá, ám a nemzetek feletti döntési szinten a hús valóban az éghajlatváltozás elleni küzdelem fontos része lett, napirendre került ugyanis az ENSZ által szervezett klímaváltozással foglalkozó COP28-on most ősszel. De nézzük akkor a friss, alapvetően a 2024-es esztendőre megfogalmazott jóslatokat. 

1. 150 dolláros olajjal a szaúdiak megvásárolják a Bajnokok Ligája franchise-t 

Ahogy az olajárak elszabadulnak, Szaúd-Arábia befolyását kiterjeszti azáltal is, hogy megszerzi a futballban az egyik leginkább áhított franchise-t, hogy létrehozzák a Bajnokok Világligáját. 

Az elmúlt években Mohammed bin Szalmán szaúdi trónörökös, az ismert futballrajongó belevágott a szaúdi profi liga átalakításába, azzal a céllal, hogy a világ 10 legjobb labdarúgó bajnoksága közé emelje, és ehhez világklasszis játékosokat szerződtetett. Az olajbevételek emelkedése azonban kiváló lehetőséget teremt a szintlépéshez. A FIFA támogatásával a szaúdiaknak sikerülni fog megvásárolni a világ egyik legrangosabb futballtornáját, az UEFA Bajnokok Ligáját.      

Miután megszerezték a verseny jogait, a szaúdiak azonnal hozzáfognak, hogy globális klubversennyé alakítsák át. Persze ezzel már a FIFA is próbálkozott, hiába ajánlott fel 150 millió dolláros pénzdíjat, az az Európai Klubszövetség ellenállt, tartva a játékosok fáradtságától. A szaúdiak új ajánlata azonban eléri azt a szintet, hogy a nagy klubok nem tudnak nemet mondani.  

A FIFA Bajnokok Világligája valósággá válik, és Rijádban jelentős számú meccset játszanak. Az új verseny végül 48 csapatból áll, ahol az európai klubok, mint a jelenlegi UEFA Bajnokok Ligája formátum, 32 helyet kapnak, Ázsia/Közel-Kelet, Afrika és Amerika öt-öt helyet kap a tornán, a maradék pedig Óceániába kerül.  

Az esemény piaci hatása: A Manchester United részvényeinek árfolyama megduplázódik, a Brent nyersolaj hordónként 150 dollárra emelkedik.  

2. A világot súlyos egészségügyi válság sújtja, mivel az emberek az elhízás elleni gyógyszerek miatt abbahagyják a testmozgást 

Az emberek a GLP-1 elhízás elleni gyógyszereket megoldásnak tekintik a túlsúly leküzdésére. A tabletta egyszerű szedése miatt az emberek abbahagyják a testmozgást, és még több gyorsételt fogyasztanak. Jövőre annyira megnő a kereslet a GLP-1 elhízás elleni gyógyszerek iránt, hogy nem tudják kielégíteni a piacot, a világban növekedni fog az elhízás mértéke és az ahhoz kapcsolódó egészségügyi problémák. Mindez pedig a globális termelékenység csökkenését eredményezi.  

Az elhízás elleni küzdelem ígérete olyan keresletet hozott, mint amilyet a gyógyszeripar még soha nem látott. A GLP-1 gyógyszerpiac 2032-ben várhatóan eléri a 71 milliárd USD-t, és a várakozások máris a legértékesebb tőzsdén jegyzett európai vállalattá tették a Novo Nordiskot.  

A GLP-1 gyógyszerek kínálatának bővülésével az árak csökkennek, a kormányok pedig úgy döntenek, hogy az elhízás elleni gyógyszereket létfontosságúnak tekintik. Azzal indokolják, hogy az elhízás elleni küzdelemmel a kormányok költségeket takaríthatnak meg az egészségügyi rendszer más részein, az általános egészségi állapot javul, ami növeli a globális termelékenységet. Az előnyök miatt várható, hogy a biztosítók is megtérítika gyógyszer árát, ami jelentős keresletnövekedést jelentene.  

Az események azonban olyan fordulatot vesznek, hogy az elhízás elleni gyógyszerek kínálata nem tudja kielégíteni a széles körben elterjedt keresletet, ezért a betegeknek éveket kell várniuk. Eközben persze abbahagyják a testmozgást vagy az egészséges táplálkozás betartását, ami súlyos egészségügyi válságot szít. A globális felnőttkori elhízás aránya 2024-re a jelenlegi 39 százalékról 45 százalékra emelkedik, ami számos más mellékhatással jár, mint például a cukorbetegség vagy a szívbetegségek előfordulásának emelkedése.  A megnövekedett betegnapok miatt csökken a globális termelékenység.    

Az esemény piaci hatása: A feldolgozott élelmiszeriparban jelentős keresletnövekedés tapasztalható, a McDonalds és a Coca-Cola részvényárai egyenként 60 százalékkal felülmúlják a szélesebb piacokat.   

3. Az USA adómentes államkötvényekkel hirdeti a kapitalizmus végét 

A jövő évi választási kampány közepette az amerikai kormány, hogy fenntartsa a gazdaságot és elkerülje a társadalmi nyugtalanságot, kénytelen radikális fiskális stratégiát alkalmazni, exponenciálisan növelni a költségvetési kiadásait. Az elhúzódó inflációs nyomás és a tőkét hazatelepítő külföldi befektetők miatt az amerikai kincstárjegyek iránti kereslet továbbra is lassú, ami az amerikai államkincstári hozamok megugrását idézi elő. Kétségbeesett kísérleteként az Egyesült Államok kormánya adómentessé teszi az államkötvényekből származó bevételt. 

A költségvetési hiány gyorsan a GDP 10 százaléka fölé emelkedik, amely szintet az elmúlt évszázadban csak a második világháború és a koronavírus-járvány idején lépték túl. Emellett nő az egyenlőtlenség a befektetők és a nem befektetők között. 

Az Egyesült Államok kormánya megérti, hogy a politikai stabilitása attól függ, képes-e továbbra is finanszírozni a hatalmas hiányt az ország kincstárának további kibocsátásával, persze alacsonyabb kamatlábakkal. A tőzsdei helyzet miatt viszont kritikussá válik az amerikai kincstárjegyek belföldi vonzerejének növelése miatt a részvényekkel szemben. A Fehér Ház heves nyomására a Kongresszus adómentessé teszi az amerikai államkincstárak tőkenyereségét és kamatjövedelmét.  

Ez a drámai lépés a kapitalizmus végét jelenti, mivel a pénz áramlása a magánvállalatoktól az állami felé fordul, és a kockázatosabb eszközök birtoklása drágábbá válik. Persze a legnagyobb tőzsdei cégek megszilárdítják piaci dominanciájukat, miközben a tőzsde többi része összeomlik. Annak ellenére, hogy a kormány nem oldotta meg az egyenlőtlenségeket, az alacsonyabb hitelfelvételi költségek kioltják a társadalmi nyugtalanságot. Az államosítás és az állami beavatkozás hosszú időszaka következik a kritikus szektorokban, amelyek nehezen vonzzák a tőkét. 

Az esemény piaci hatása: Az Egyesült Államok kincstárai minden futamidőben felgyorsulnak, a hozamgörbe pedig ellaposodik, mivel a befektetők az elmúlt évtizedek legmagasabb hozamát zárhatják adóterhek nélkül. A tőzsde zuhan, de a készpénzben gazdag vállalatok egy kiválasztott csoportja profitál a fordított hozamgörbéből.

4. Szélhámosok a generatív mesterséges intelligenciával váltanak ki nemzetbiztonsági válságot  

Egy nagy téttel járó játékban egy bűnözői csoport a világ valaha látott legmegtévesztőbb generatív mesterségesintelligencia-hamisítványát veti be, adathalászattal megkörnyékeznek egy magas rangú kormányzati tisztviselőt, hogy szigorúan titkos állami információkat adjon át egy fejlett országból. A merész lépés és a siker a második világháború óta a legnagyobb nemzetbiztonsági válságot váltja ki, és a mesterséges intelligencia szabályozásának új korszakát nyitja meg. 

A kormányok új szabályozással lépnek fel a mesterséges intelligencia ellen, miközben a kockázatitőke-befektetők elmenekülnek az iparágból.  

Az EU és az USA szabályozása szerint a generatív mesterséges intelligencia által előállított minden tartalomnak fel kell tüntetnie a „Made by AI” címkét, és az előírások be nem tartása szigorú büntetést von maga után. A kormány arra kényszeríti az OpenAI-t és a Google-t, hogy nemzetbiztonsági okokból korlátozzák a harmadik felek hozzáférését a nagy nyelvi modelljeikhez, azaz csak a kormány által jóváhagyott jogalanyok használhatják ezeket az új generatív mesterséges intelligenciákat. 

Az új szabályozás megöli a generatív mesterségesintelligencia-felhajtást, a kockázatitőke-befektetések kiszáradnak azon aggodalmak miatt, hogy a generatív mesterséges intelligencia termékeket nehezebb lesz a kereskedelmi forgalomba hozni. 

Mivel a mesterséges intelligencia által előállított tartalom az összes információ 90 százalékára duzzadt, minden fejlett országban szigorú törvényeket hoznak a kormányok, amelyek értelmében csak a kormány által jóváhagyott hírszervezetek terjeszthetnek híreket a nyilvánosság számára, ami nagy csapást mér a közösségimédia-platformokra és a „nem megfelelő” hírszervezetekre. 

Az esemény piaci hatása: A kormányaik által a nyilvános hírek terjesztésére jóváhagyott hagyományos médiavállalatok értéke szárnyal, a The New York Times Company részvényei megduplázódnak. 

5. A deficites országok létrehozzák a „Római Klubot” a kereskedelmi feltételek újratárgyalására 

Mivel az Egyesült Államok adóssághelyzete ellenőrizhetetlenné vált, egy hat deficites országból álló csoport „Római Klubot” hoz létre, hogy együttműködjön a hiány csökkentésében azáltal, hogy kollektív tárgyalásokat folytat új világkereskedelmi feltételekről a többletet termelő országokkal. 

A „Római Klub” hat országa az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, India, Brazília, Kanada és Franciaország próbálja meggyőzni Kína, Németország, Norvégia, Japán, Hollandia és Szingapúr csoportját. 

Azt látjuk majd, hogy az arany, az ezüst és a kriptovaluták nagyon jól teljesítenek a világ tartalékvalutája és a deficites országok fenntarthatatlan folyó fizetési mérlegei számára kiszámíthatatlan környezetben. 

A fő katalizátor az, hogy az Egyesült Államok adóssága 2022-ben ellenőrizhetetlenné vált. Amikor 1956-ban megalakult a Paris Club, a hivatalos hitelezők klubja, az Egyesült Államok teljes adóssága 273 milliárd volt, de mára az adósságegyenleg 33 ezer milliárd dollárra nőtt, ami óriási, 14 ezer százalékos növekedést jelent.   

A világ legnagyobb deficittel rendelkező országai Rómában gyűlnek össze, hogy jobb feltételeket szabjanak strukturálisan a többlettel rendelkező országok azon képességének csökkentésére, hogy tovább növeljék többletüket. Az érvelés szerint a deficitek visszaállítása a többlettel rendelkező országok fokozatos rögzített átértékelésével lehetővé tenné a globális újrakezdést, egyenlőbb és stabilabb gazdasági modellt hozva létre. 

Az esemény piaci hatása: A világ tartalékvalutája kicsúszik az ellenőrzés alól, csökkenti a fiat pénzrendszerbe vetett hitet, és jelentős nyereséget teremt az arany, az ezüst és a kriptovaluták számára. 

6. Robert F. Kennedy Jr. nyeri a 2024-es amerikai elnökválasztást 

A hihetetlen politikai felfordulásban az Egyesült Államok történetében először a harmadik fél jelöltje RFK Jr. foglalja el az elnöki posztot.  Egy új politikai korszak kezdődik az Egyesült Államokban a plutokráciától való drámai fordulattal, amikor a választók a drasztikus egyenlőtlenségek és igazságtalanságok, valamint az örök háborúk végét követelik. 

A háborút szító demokraták és a vállalati elit elleni populista platform visszhangot kelt mind a hagyományos demokraták, mind a Trump elégedetlenkedő támogatói körében. 

Ahogy a recesszió kezd elhatalmasodni Amerikában, egyre nagyobb lehetőség adódik a politikai attitűdök változására. Négy év Trump, majd négy év Biden után a választók lelkesedése alábbhagy a geriátriai jelöltek iránt. Biden támogatottsága továbbra is gyengül, miközben a gazdaság és a munkaerőpiac visszaesik, annak ellenére, hogy az infláció továbbra is magas. A nyilvánosság az ukrajnai és a közel-keleti geopolitikai helyzet Biden általi helytelen kezelését az olaj, az alapvető áruk és a bérleti díjak ugrásszerű áraihoz köti. Eközben Trump lelkes politikai bázisnak örvend, de nárcisztikus testtartása és szabálytalan viselkedése miatt a kemény mag támogatóinak sora egyre fogy.

A novemberi választásokon Kennedy a szavazatok 38 százalékával nyeri meg az amerikai elnökválasztást, a többi Biden és Trump között szinte tökéletesen egyenlő arányban oszlik meg.  

Az esemény piaci hatása: Kennedy békepárti üzenete és ígérete, hogy véget vet az amerikai egészségügyi rendszerrel való visszaéléseknek és a vállalati túlhatalomnak, a védelmi, gyógyszer- és egészségügyi cégek zuhanórepülésbe kezdenek, az internet és az infotechnológiai monopóliumok pedig idegesen kereskednek a monopóliumvállalatok elleni szélesebb körű háborútól való félelem miatt. 

7. Japán „szerencsés 7 százalékos” GDP-növekedési rátája arra kényszeríti a BoJ-t, hogy feladja a hozamgörbe szabályozását 

Japánban az évtizedes mélypont után véget ér a defláció, emelkednek a bérek és a magánbefektetések, ami termelékenységnövekedést és gyors ütemű gazdasági növekedést hoz. 

A 2023-as tavaszi bértárgyalások 3,6 százalékos fizetésemelést eredményeztek, 2024-ben pedig 4 százalék feletti növekedés várható. A fogyasztási adókulcsok javasolt csökkentéséből fakadó fiskális nyomás arra készteti a japán fogyasztókat, hogy eltérjenek a megtakarítási szemlélettől. Ahogy a jelenlegi elnöki ciklus 2024 szeptemberében lejár, Kishida miniszterelnök és kormánya számos populista politikát hoz, amelyek tovább erősítik a belső keresletet. A kereslet növekedése hozza a vállalkozások és a beruházások növekedését is.  

Japán a technológiai terjeszkedés keretrendszerének elfogadásával fokozza gazdasági átalakulási programját, amely a munkaerőhiány ellenére segíti a termelékenység növelését. A globális ellátási láncok továbbra is bizonytalanok, de ez hátszél Japán számára a baráti kapcsolatok növekvő tendenciája miatt, ami megnövekedett befektetéseket eredményez. Egyre több technológiai vállalat jelent be beruházást Japánban 2024-ben kormányzati támogatás közepette. 

A hozamgörbe-szabályozási politikával a japán gazdaság túlzottan stimulált, a BoJ ezért kénytelen ennek véget vetni. Ez zűrzavart okoz a globális kötvénypiacokon, mivel a japán befektetők pénzt vihetnek haza. 

Az esemény piaci hatása: A jen erősödik, ahogy a japán befektetők pénzt repatriálnak a hazai eszközökbe, így az USD/JPY 130 alá, az EUR/JPY 140 alá és az AUD/JPY 88 alá kerül. 

8. A luxus zuhan, miután az EU Robin Hood módjára bevezeti a vagyonadót 

Mivel az EU-nak több pénzre van szüksége a különböző politikai célok finanszírozásához, és a lakosság ráébred, hogy a milliárdosok valójában milyen kevés adót fizetnek, az EU Bizottsága vagyonadót vezet be. A Robin Hood modern változata sokkolja az európai luxusipart. A Bizottság új vagyonadója azonnal csökkenti a luxuscikkek iránti jövőbeli keresletre vonatkozó piaci várakozásokat, és a befektetők dobják az európai luxuscikkek részvényeit. 

Ezzel az EU elismeri Thomas Piketty Capital in the Twenty-First Century című könyvében leírt valóságot, miszerint a vagyon gyorsabban növekszik, mint a jövedelem. Az uniós milliárdosokra kivetett 2 százalékos vagyonadó 42 milliárd euró plusz adóbevételt eredményez. 2021-ben az EU-ban a háztartások részvény- és befektetési alapokban fennálló teljes pénzügyi eszköze 10 billió euró körül volt, így a multimilliomosokra kivetett 2 százalékos szélesebb körű vagyonadó mintegy 100-150 milliárd euróra emelheti az adóbevételt. 

Nagy irónia, hogy az EU, amely a világ legnagyobb jóléti rendszere, 499 dollármilliárdost teremtett, akik jóval kevesebb személyi adót fizetnek, mint az észak-amerikai és kelet-ázsiai milliárdosok. A franciaországi milliárdosok adózás előtti jövedelemaránya megegyezik az amerikai milliárdosokéval, annak ellenére, hogy a teljes lakosság átlagosan 46-50 százalék közötti adót fizet, ami sérti a kölcsönösség alapelvét. Hollandiában még jobb milliárdosnak lenni, mivel az átlagos adókulcs alacsonyabb, mint amit az amerikai milliárdosok fizetnek. 

Az esemény piaci hatása: Az LVMH részvényei 40 százalékot zuhantak az Európai Bizottság új vagyonadója miatt, és a luxusszegmens más részein, köztük a Porschénál és a Ferrarinál is súlyosan romlik az árfolyam.