Új, fogyást segítő gyógyszerek – és az elhízás okai 

A legtöbb szó a 2023-as tudományos történések körében a GLP-1 elnevezésű, „receptorserkentő” anyagokat tartalmazó diétás gyógyszerek elterjedéséről esett. Ezt az anyagot leginkább Ozempic néven ismerik. 

Az ebből készült gyógyszert Wegovy néven forgalmazzák és fogyásra írják fel, ez és számos más készítmény több ezer ember számára segített a felesleges kilók leadásában.  

A GLP-1-ről tavaly több tanulmány azt is kimutatta, hogy a szívinfarktus és az agyvérzés esélyét is csökkenti a túlsúlyosak körében. 

A gyógyszer rávilágított az elhízás gyökereire is. A hagyományos bölcselkedés szerint az elhízott embereknek gyengébb az akaraterejük, ezért esznek túl sokat, vagy edzenek túl keveset. Ez a tévedés évek óta ködösítette a tudományos gondolkodást. 

Csakhogy a kutatások igazolják, hogy az elhízás hibás hormonális működésnek köszönhető. Ennek oka a túlzottan cukor- és keményítőgazdag étrend – jelzi a Harvard kutatója, David Ludwig egyik legújabb tanulmánya.  

A korábbi ellentmondásos, hormonális problémákat okoló nézetet ma már nehezebb tagadni, mivel az új gyógyszerek a GLP-1 (glükagonszerű peptid) hormon utánzásával hatnak. 

Egyre közelebb a klímaváltozás fordulópontja, de még van idő cselekedni 

Az éghajlati fordulópontok kérdése szintén gyakran vitatott téma volt 2023-ban. Ezek a fordulópontok nemcsak a hirtelen változásokat, hanem az erősödő visszacsatolási ciklusokat is jelzik. A korábban természetesen lezajló folyamatok a Földet hófödte bolygóvá változtatták, máskor olyan forró időszakokat eredményeztek, amelyek alatt a fajok több mint 90 százaléka kihalt. 

A tudósok 2023-ban többször is figyelmeztettek, hogy a tavaly jelentkező visszacsatolási ciklust már az emberek okozták. Becslésük szerint az iparosodás előtti szinthez képest mindössze 1,5 Celsius-fokos felmelegedés számos globális fordulópontot indíthat el, beleértve a permafroszt olvadását, az amazóniai esőerdő leégését, a grönlandi és a nyugat-antarktiszi jégtakaró elolvadását. 

Két tanulmány is kimutatta egy keringési áramlás lassulását a Déli-óceánban. Ezek az áramlatok úgy működnek, mint a bolygó szíve: a hideg sarki vizek lefelé húzzák a szén-dioxidot, az oxigént és a hőt, és olyan áramlatokat mozgatnak, amelyek a bolygó összes óceánjában jelen vannak. 

Jó hír, hogy még a lehetséges fordulópont előtt vagyunk, van időnk tenni valamit ezek elkerülése érdekében. 

A fizikusok ismét véghez vitték a magfúziós bravúrt 

A nyár folyamán a tudósok több energiát szabadítottak fel egy borsószemnyi kapszulából, mint amennyit lézerrel sugároztak be – ezzel megismételték azt, amire először 2022 végén voltak képesek. A magfúziós energiatermelés tiszta üzemanyaga kimeríthetetlen és olcsó, emellett nem áll fenn a leolvadás veszélye.  

Az, hogy az emberiség képes a csillagokhoz hasonló energiatermelésre, mindenképpen történelmi eredmény. 

Ennek azonban van sötét oldala is. Ezeket az eredményeket olyan létesítményben érték el, amelynek elsődleges célja tömegpusztító fegyverek tesztelése. A tiszta energia előállítása csak másodlagos. 

A National Ignition Facility (körülbelül “Nemzeti Gyújtólétesítmény”), amely a Lawrence Livermore Nemzeti Laboratóriumban található, olyannyira a nukleáris fegyveriparra van berendezkedve, hogy egyes fizikusok azt mondják, jobb lenne inkább olyan projektekbe fektetni, amelyek kimondottan a tiszta energia előállítására koncentrálnak. 

A livermore-i bravúrnak köszönhetően azonban jobban megértettük a magfúzió fizikáját, és a fúziós energia finanszírozása is növekedésnek indult. Ma már legalább 30 startupcég dolgozik a magfúzión, több milliárd dollárnyi magánpénzből és kormányzati támogatásból. Egyesek szerint ezek mind bukásra vannak ítélve, de a tiszta energia iránti igény miatt a lehető legtöbb befektetésre van szükség. 

Az ember megjelenésének bizonyítéka Amerikában a történelem újragondolására késztet 

Valamikor a történelem előtti időkben két felnőtt és egy gyermek lábnyomokat hagyott a sárban a mai White Sands közelében, Új-Mexikóban.  

A kvarcszemcsék és a pollenek elemzése kimutatta, hogy 21 és 23 ezer évvel ezelőtt tették meg ezt a sétát – több ezer esztendővel korábban, hogy az emberek az eddigi feltételezések szerint elérték Amerikát. 

A tankönyvekben az szerepel, hogy az emberek először 16 és 14 ezer évvel ezelőtt érkeztek Amerikába, egy Szibéria és Alaszka közötti szárazföldi hídon átkelve. A legrégebbi, az új-mexikói Clovis lelőhelyről származó leletek 13 500 évesek. Az elmúlt esztendőkben felmerült, hogy léteznek korábbi leletek is, bár semmi sem volt olyan jól datálható és emberi jelenlétre utaló, mint ezek a lábnyomok. 

Az új dátum szerint emberek már az utolsó jégkorszak csúcspontján is éltek Új-Mexikóban. Annak kiderítése, hogy hogyan érkeztek, új gondolkodásmódot igényel. Oxfordi kutatók szerint hajóval mentek ide. Ha a lábnyomok kormeghatározása helytálló, akkor újra lehet gondolni Amerika történelmét.  

Egy új teleszkóp segítségéve láthatjuk az univerzum fiatalkorát 

A csillagászok becslése szerint világegyetemünk körülbelül 13,7 milliárd éves, és mivel a távoli objektumok úgy jelennek meg, mint amilyenek régen voltak, a csillagászok körülbelül az első egymilliárd évig tudtak visszatekinteni. 

Ez a sokáig rejtve maradt első milliárd év fontos volt, mivel ekkor jöttek létre és álltak össze a csillagok és galaxisok.  

A James Webb (JWST) űrteleszkóp 2023-ban kezdett el képeket küldeni ebből az időszakból. Megmutatta a kezdetleges galaxisok töredékeit,  

de David Spergel asztrofizikus, a Simons Alapítvány elnöke szerint a legérdekesebb lelet ebből a korszakból a legidősebb szupermasszív fekete lyuk.  

Ez az UHZ1 nevű galaxisban található, amely úgy látható, mint 13,2 milliárd évvel ezelőtt – 470 millió évvel az ősrobbanás után. 

Ennek a fekete lyuknak a tömege az egész galaxis tömegével vetekszik – mondta. Ez azért meglepő, hiszen a galaxisunk középpontjában lévő fekete lyuk a galaxis tömegének mindössze fél százalékát teszi ki. A felfedezés segíthet a csillagászoknak megérteni, hogyan alakultak ki a szupermasszív fekete lyukak, és milyen szerepet játszanak a világegyetem többi részének alakításában. 

Óriási gravitációs hullámok rázták meg az univerzumot 

2023 tavaszán a világ öt különböző pontján dolgozó tudós bejelentette, hogy hatalmas rezgéseket fedezett fel a térben és az időben. Ehhez több mint 20 éven át figyeltek meg pulzárokat, azaz kiégett csillagokat, amelyek másodpercenként több száz vagy akár több ezer alkalommal pörögve pontos ritmusban bocsátanak ki rádiosugarakat.  

Az impulzusok idejének apró eltérései segítségével mutatták ki a gravitációs hullámok régóta keresett hátterét. 

A tudósok szerint a hullámokat az egymás felé spirálozó szupermasszív fekete lyukak, vagy talán az egzotikusabb jelenségek – a tér szövetének hibái, az úgynevezett kozmikus húrok – keltik. 

Einstein elsőként jósolta meg, hogy a gravitációs hullámok felszakítanák a teret, de erre 2016-ig nem volt bizonyíték. Ez a tavalyi felfedezés sokkal hosszabb, évekig tartó hullámzásra vonatkozik. Ehhez az Egyesült Államok, Európa, Kína és Ausztrália tudósainak együttes erőfeszítése kellett. Az ilyen együttműködés egyre gyakoribbá válik, ahogy a tudósok egyre ambiciózusabb projekteket vállalnak – olyanokat, amelyek túl költségesek ahhoz, hogy az egyes országok egyedül vigyék véghez őket. 

Gyógymód a sarlósejt megbetegedésére 

Az orvosi kutatás évtizedekig elhanyagolta a sarlósejtes betegséget, pedig az súlyos fájdalmakat és korai halált okozott több ezer, főként afrikai származású ember körében.  

Tavaly azonban két új kezelést fejlesztettek ki, amely rendkívül kifinomult génmódosításokon alapul, köztük a legelső, az FDA által jóváhagyott a Crispr néven ismert génszerkesztési technikát alkalmazza. 

A sarlósejtes betegséget egy olyan genetikai elváltozás okozza, ami miatt a szervezet rendellenes hemoglobint – a vörösvértestek fehérjéjét – termel. A betegek csontvelő-átültetéssel gyógyíthatók, de a sarlósejtes páciensek csak körülbelül 25 százaléka talál megfelelő donort. Mindkét új terápia különböző módon módosítja a csontvelősejtek DNS-ét, helyreállítva a normális hemoglobin előállításának képességét. 

Ezek még nem jelentenek gyakorlati megoldást, nem beszélve az Egyesült Államokban élő 40 ezer súlyos tünettel küzdő emberről – az egyik, Casgevy néven ismert terápia több mint 2 millió, a másik, a Lyfgenia pedig 3,1 millió dollárba kerül. (A költségek ellenére az egyik nagy biztosító már beleegyezett, hogy fedezi a Lyfgeniát) A lényeg, hogy ez mindenképpen egy komoly lépés egy olyan betegség kezelésének esetében, amely eddig túl kevés figyelmet kapott. 

A súlyosan bénult emberek gondolatainak olvasása 

Májusban tudósok bejelentették, hogy megtanulták dekódolni az emberek gondolatait az agyi szkennelésekből, egy mesterségesintelligencia-alapú tolmáccsal. Ez helyreállíthatja a kommunikáció képességét azoknál, akik olyan súlyosan bénultak, hogy nem tudnak beszélni vagy írni. 

Ez az úgynevezett bezártságszindróma különböző okok – leginkább agyvérzés vagy neurológiai betegségek – miatt fordul elő. Ebben az állapotban, az emberek néha gyötrelmes megpróbáltatásokat élnek át – egy férfi emlékszik arra, hogy bénultan hallgatta végig, amint a felesége és egy orvos azon vitatkoztak, hogy lekapcsolják-e az életfenntartó készüléket, és hagyják-e meghalni. 

A Nature Neuroscience című szaklapban közzétett új rendszer tesztelésekor a kutatók önkénteseket fektettek be egy agyszkennerbe, miközben azok podcastokat hallgattak. Az MI-rendszer elemezte az agyszkennelési minták és a szavak közötti kapcsolatokat. Végül az MI képes volt az agyi mintákat szavakká alakítani.  

Amikor az alany azt hallotta, hogy „még nincs meg a jogosítványom”, a rendszer azt olvasta az agyából, hogy „még el sem kezdtem megtanulni, hogyan kell vezetni”.  

A fordítás nem tökéletes, de mégis hátborzongatóan pontos Volt. Azoknak, akik bénult testben rekedtek, ez egy hatékony eszköz lehet, hogy helyreállítsa a kommunikáció képességét. 

A ChatGPT az orvos szerepében 

Bár a ChatGPT egy korábbi változata 2022 végén debütált, valójában csak 2023-ban kezdtük megérezni, hogy mire képesek a nagy nyelvi modellek. 

A ChatGPT képes összetett orvosi problémákat diagnosztizálni, teszteket és kivizsgálásokat kérni, sőt a legtöbb orvosi licencvizsgán is tökéletes pontszámot ér el.  Andrew Beam, a Harvard orvosbiológiai informatika tanszékének adjunktusa szerint  

nem feltétlenül válaszol tökéletesen a tesztekre, hacsak nem kap erre külön utasítást. Jobban teljesít, ha azt mondjuk neki, hogy utánozza a világ legokosabb emberét. 

A mesterséges intelligenciában való túlzott bizalomnak kockázatai vannak a diagnózisok vagy a kezelések ajánlása terén, de hatalmas lehetőségek rejlenek abban, hogy az orvosok okosabbá, gyorsabbá és jobbá váljanak abban, amit csinálnak. 

Intelligens élet a földön 

Egy novemberben megjelent tanulmány megdöntötte azt a mítoszt, hogy csak az emberek képesek elképzelni a múltat és a jövőt, míg az állatok a pillanatban élnek. Kiderült, hogy a patkányok képesek gondolkodni és előre tervezni. A legújabb eredmények magyarázatot adhatnak azokra a megfigyelésekre, amelyek szerint a városi patkányok pizzaszeleteket visznek a metrókocsikba, mivel ott más éhes patkányoktól távol tudnak enni. 

Az elmúlt 10 év paradigmaváltást hozott abban, ahogyan az emberiség az állatokra tekint, hiszen rengeteg felfedezés bizonyította, hogy sokféle élőlény képes gondolkodni, érvelni és problémákat megoldani olyan módon, amelyről korábban azt hitték, hogy csak az emberre jellemző.  

Ezek közé tartoznak a haszonállatok is.  

Egy tanulmány kimutatta, hogy a sertések elég empatikusak ahhoz, hogy kiszabadítsák csapdába esett társaikat.  

A tehenek szobatisztaságot tanultak – ez az eredmény azt bizonyítja, hogy olyan testtudatuk van, amelyről korábban azt hitték, hogy nem jellemző rájuk. A kecskék megértik, hogy az emberek mire mutatnak. 

Bár az emberek arról álmodoznak, hogy intelligens életet találnak a világűrben, a földön szerzett tapasztalataink azt mutatják, hogy nem vagyunk olyan jók abban, hogy felismerjük, ha az előttünk van. 

Reméljük, hogy 2024 egy újabb áttörésekkel teli évet hoz – beleértve néhány olyan igazság felfedezését, amely eddig is az orrunk előtt rejtőzött. 

Forrás: Bloomberg 

Címlapfotó: Shutterstock