Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője 

A Pénzügyminisztérium a múlt év végén közölte, hogy előzetes számításai szerint 2023 egészében a költségvetés éves eredményszemléletű hiánya elérhette a GDP 5,9 százalékát. Ehhez képest a most megjelent harmadik negyedéves adatok kellemes meglepetést jelentenek, tekintve, hogy a július–szeptemberi időszakban a hiány csupán a GDP 3,7 százaléka volt, ezzel együtt a 3 negyedéves deficit is 5,4 százalékot tett ki.  

Mire utalnak a friss adatok? 

A kettő együtt így arra utal, hogy a korábbi évekhez hasonlóan a tavalyi év végén is sor került nagyobb költekezésre. A harmadik negyedéves adatok alapvetően kedvezők, amíg a bevételek éves szinten 12,7 százalékkal emelkedtek, addig a kiadások csupán 7,7 százalékkal, ennek is köszönhetően a negyedéves hiány a megelőző évinél 264 milliárd forinttal kedvezőbb, 700,8 milliárd forintot tett ki.  

A tavalyi év első 9 hónapját nézve már nem ennyire örvendetes a kép, itt a bevételek 12,0 százalékos bővülésével szemben a kiadások 17,3 százalékos megugrása áll, amely forintban kifejezve 1363 milliárddal magasabb hiányt jelent. A kiadási oldal megugrásában elsősorban a kamatkiadások játszottak szerepet, itt a 9 havi teljesülés 2469 milliárd forint volt, a megelőző évi közel duplája, amit főleg a kamatkörnyezet jelentős szigorodása indokolt.  

Milyen szerepe volt az inflációnak? 

Látható tehát, hogy a 9 havi magasabb hiány szinte teljes egészében a kamatkiadások számlájára írható.  

De közel 20 százalékkal nőttek a pénzbeli társadalmi juttatások is, itt elsősorban az inflációt követő nyugdíjemeléseket kell kiemelni, 20 százalék feletti ütemben emelkedtek a kormányzat egyéb kiadásai is, ahol a rezsicsökkentés fenntartásának kiadásai emelhetők ki, míg a folyó termelő felhasználás esetén 13,7 százalék volt a növekmény. Itt elsősorban az infláció szerepét kell megemlíteni, az árak megugrása nemcsak a háztartások, hanem a kormányzat vásárlásaira is kedvezőtlen hatást gyakorol. A munkavállalóknak kifizetett jövedelmek ellenben csak 4,6 százalékkal emelkedtek, ebben viszont közrejátszott a bázishatás, 2022-ben került sor a fegyverpénz kifizetésére. 

A magas infláció tavaly a költségvetésnek sem tett jót 

A bevételi oldalt ezzel szemben elsősorban a továbbra is stabil munkaerőpiac és a nominálisan két számjegyű ütemben emelkedő bérek támogatták. Jövedelem- és vagyonadókból így az év első 9 hónapjában 19,4 százalékkal több bevétele keletkezett a költségvetésnek, míg társadalombiztosítási hozzájárulásból is 14,8 százalékkal több folyt be a költségvetésbe, mint egy évvel korábban. A termelési és importadókból származó bevételek ezzel szemben csak 12,8 százalékkal emelkedtek, ezen belül az áfabevételek növekedése mindössze 4,7 százalék volt. 

Itt tehát jelentős elmaradás látható, hiába nőttek az árak az első 9 hónapban 20 százalék feletti ütemben, a költségvetés bevételeit a visszaeső fogyasztás miatt ez nem segítette. Nem igaz tehát az az állítás, hogy a magas inflációból a költségvetés profitál, a fogyasztás visszaesése miatt és kiadási oldalon is kedvezőtlen hatása van az árak elszabadulásának. 

Fontos az államadósság mérséklése 

A költségvetési folyamatokból tehát jól látható, hogy az infláció letörése mellett mennyire fontos a hiány kordában tartása és azon keresztül az államadósság mérséklése.  

Tekintve, hogy inflációs időszakban az áremelkedés letöréséhez szükséges jegybanki szigorítás a költségvetési egyenlegre is kedvezőtlen hatással van a kamatkiadások megugrása miatt, amellett, hogy az infláció a fogyasztást, a bevételeket is visszaveti. A kamatkiadások megugrása pedig amellett, hogy a válság időszakában korlátozza a költségvetési mozgásteret, hosszabb távon is problémát jelent, figyelembe véve, hogy az állampapírok átárazódásának az üteme miatt a kamatkiadások a jegybanki lazításhoz képest csak késleltetve csökkennek majd.  

Várakozásaink szerint a költségvetési hiány az idei évben tovább mérséklődhet, a GDP 3,6 százalékára,  

vagyis még a maastrichti cél felett maradhat, azonban az államadósság GDP-arányos értéke tovább csökkenhet idén is. 

Nem vagyunk ezzel egyedül a régióban 

A korábban tervezettnél magasabb költségvetési hiány nem egyedi a régióban. A román kormány is már hónapokkal ezelőtt elengedte a tavalyi évre tervezett 4,4 százalékos hiánycélját.  

Keleti szomszédunk esetében a költségvetés ESA-hiánya 6 százalék felett alakulhatott 2023-ban azzal együtt is, hogy tavaly ősszel megszorításokról döntött a kormányzat.  

De a GDP 6 százaléka körül alakulhatott a lengyel költségvetési hiány is 2023-ban, illetve Csehországban is megszorító intézkedésekről, a kiadások csökkentéséről és adók emeléséről kellett dönteni annak érdekében, hogy a gazdasági visszaesés mellett is tartani tudják a hiánycélt. 

A KSH friss adatai részletesen 

– Az előzetes adatok szerint a hiány 3,7 százalékos volt a GDP arányában a III. negyedévben, ami 264 milliárd forinttal, 2 százalékponttal lett kedvezőbb az egy évvel korábbihoz viszonyítva, és 5,4 százalékot tesz ki az első három negyedévben, ami az előző év azonos időszakához képest 1363 milliárd forinttal, GDP-arányosan 2,1 százalékponttal lett kedvezőtlenebb. 

– 2023. III. negyedévében 2022 azonos időszakához képest a kormányzati szektor hiánya 701 milliárd forint, a GDP 3,7 százaléka volt. Az egyenleg 264 milliárd forinttal, 2 százalékponttal lett kedvezőbb az egy évvel korábbihoz viszonyítva. 

– A bevételek 861 milliárd forinttal, 12,7 százalékkal nőttek. A kiadások pedig 597 milliárd forinttal, 7,7 százalékkal emelkedtek. 

– Az előzetes adatok szerint 2997 milliárd forint, a GDP 5,4 százaléka volt a kormányzati szektor 2023. I–III. negyedéves hiánya. 

Forrás: KSH. 2024. 01.03. 

Címlapfotó: Shutterstock