Bajban Biden: zsinórban halasztják el a chipgyárak az amerikai nyitást

Szerző: | 2024. január. 3. | Kiemelt, Világgazdaság

A TSMC után most a Samsung jelentette be, hogy amerikai gyárának a megnyitását 2025-re halasztja. A hivatalos indoklás ugyanaz: nincs elegendő szakképzett munkaerő az Államokban, így gyakorlatilag nem is tudnák elkezdeni a termelést.

Tizenhétmilliárd dolláros költségvetéssel nyitná meg a kapuit a Samsung legújabb chipgyára az Egyesült Államokban, ám a texasi projekt egyelőre beleállt a földbe. A hírt egy szakmai rendezvényen jelentette be a vállalat üzletági elnöke. Az eredeti tervek szerint az új félvezetőüzem 2024 második felében már teljes kapacitással üzemelt volna, a körülmények azonban nem kedveznek a naptárban jelölt dátumoknak.

A hír újabb csapást jelent a Biden-kabinet nagy ívű terveire, amelyek alapján csúcsra pörgette volna a hazai chipellátást. Az idén a tajvani TSMC halasztotta el ugyanúgy 2025-re új arizonai gyárának megnyitását – indoklása szerint a tapasztalt, szakértelemmel rendelkező munkások és technikusok kétségbeejtő hiánya miatt. A vállalat vezetője komoly kihívásnak nevezte a munkaerőhiányt, a problémára pedig nem tudott más megoldást találni, mint azt, hogy Tajvanról irányítja az USA-ba a TSMC saját, nagy tapasztalattal felvértezett szakembereit.

De lassan csorog az a pénz…

A világ két vezető gyártójának a késlekedése kezdi megerősíteni azt a halvány kérdőjelet, amely Biden elnök chipgyártási elképzelései kapcsán már eddig is megfogalmazódott. A Fehér Ház a 2021-ben berobbanó (és vállalatok százait kis híján tönkretevő) chiphiány miatt nyújtotta be és fogadtatta el azt a félvezetőkkel kapcsolatos törvényt, amely 52 milliárd dolláros össztámogatást ígért az új gyárak építőinek az Egyesült Államokban. Az ellátási láncok zavartalan működését biztosító protekcionista lépés hátterében természetesen ott áll a Kínától való teljes függetlenedés vágya is, illetve az az exporttilalmi határozat, amely megtiltja az amerikai alkatrészekkel készült chipek kereskedelmét Peking felé.


Különös módon azonban az óriási összeg biztosította lehetőségekkel eddig nem nagyon éltek a chipgyártók. Több mint egy évvel a törvény életbelépése után a kormány (általában a bürokratikus adminisztrációs gépezet lassúságára és környezetvédelmi okokra hivatkozva) eddig mindössze egyetlen alkalommal fizetett ki támogatást – az összeg akkor is nevetségesen alacsony volt: a brit BAE Systems kapott 35 millió dolláros ösztönzőt.

Kifogások és problémák

Jensen Huang, az Nvidia főnöke a Kína elleni chiptilalom bevezetésekor meglehetősen indulatosan reagált. Mint mondta, ha az amerikai cégek előtt bezárják a világ legnagyobb félvezetőpiacának a kapuit, akkor teljesen értelmetlen az új chipgyárak építése, a megnövekedett mennyiséget ugyanis sehol nem lehet majd értékesíteni. „Térdig gázolhatunk az új üzemekben, attól még nem tudunk több chipet eladni” – tette hozzá.

A pletykák szerint a tajvani és dél-koreai cégeknek messze nem ezzel van problémájuk. Az aggodalmuk elsődleges oka az, hogy nem szívesen telepítik világelső technológiájukat az Egyesült Államokba, így tulajdonképpen kapóra jön nekik a szakképzett munkavállalók hiánya miatti késlekedés.

A 2025-ös indítás azonban nem csak a nagyratörő tervek kisiklása miatt kellemetlen Biden számára. Az elnökválasztási küzdelemre készülő Fehér Háznak kapóra jött volna a kampányban a két óriás beruházása, hiszen fényesen igazolta volna az elnök gazdaságpolitikájának egyik kiemelten fontos részterületét. A gyárak azonban már csak az új kormány felállása után fogják megnyitni a kapuikat, amelyek gyümölcsét így már a következő elnöki éra vezetése arathatja le.

***

Kapcsolódó:


Fotó: Jun Szuk Jol dél-koreai és Joe Biden amerikai elnök
Shutterstock

Ezek is érdekelhetnek

trend

Promóció

Hazai válogatás

Promóció

Kövess minket

Facebook

Instagram

LinkedIn