Ez a cikk a konfliktus óta legnagyobb csökkenést mutató gazdasági szektorokat követő tőzsdei alapokat elemzi, különös tekintettel a nem alapvető fogyasztási cikkek, pénzügyi szektor, és autógyártás ágazataira. Az elemzés kiemeli, hogy ezek a szektorok jelentős visszaesést szenvedtek a fokozódó gazdasági bizonytalanságok és a fogyasztói magatartás változása miatt.
Sebestyén Géza írása a Makronómon.
Az eredeti cikk megjelent a Makronóm Mandiner rovatában 2022. március 11-én.
A keresletcsökkenés hatása
A gazdasági trendeket ismerők előre láthatták, hogy a konfliktus során a legnagyobb vesztesek közé a nem alapvető fogyasztási cikkek gyártói fognak tartozni.
Ezek a fogyasztók számára nem feltétlenül szükséges árucikkek, és csak abban az esetben vásárolják meg, ha a jövedelmük szintje ezt lehetővé teszi. Ezen termékek közé tartoznak az olyan tartós cikkek, mint például a mosógépek és a hűtőszekrények.
2022. február 23-a és március 8-a közötti majdnem két hétben 8,6 százalékkal csökkent az iShares Global Consumer Discretionary ETF (RXI) alap egy befektetési jegyének árfolyama. Ez az arány már önmagában is jelentős, de 2022 elején még ennél is nagyobb mértékű csökkenés volt megfigyelhető: január 1-től február 23-ig ugyanennek a befektetésnek az értéke 15,8 százalékkal csökkent (lásd 1. ábra).

Az iShares Global Consumer Discretionary ETF (RXI) alap, amely a szektort képviseli, nagyvállalatok, növekedési potenciállal rendelkező, nem alapvető fogyasztási cikkeket előállító és forgalmazó cégekbe fektet be. Az említett időszakban tapasztalt jelentős negatív hozam nem váratlan, mivel az alap főbb befektetései között olyan vállalatok, mint az Amazon és az Alibaba, 5-7 százalékos, míg a Nike árfolyama 10 százalékos értékcsökkenést szenvedett el.
A szektor teljesítménye ugyancsak megfelelt a várakozásoknak. Fontos kiemelni,
hogy egy háborús időszakban a magánszemélyek jellemzően növelik a megtakarításaikat is azért, hogy felkészüljenek egy esetleges negatív, nem várt esemény hatására.
A kiugróan negatív időszaki hozam további magyarázata, hogy az emberek bizonytalan környezetben nem szívesen köteleződnek el hosszabb távú beruházások mellett. A jelentős negatív hozam egy másik oka az lehet, hogy az emberek bizonytalan gazdasági helyzetben hajlamosak kerülni a hosszú távú beruházások vállalását.
Ezen tendenciák oda fajulhatnak, hogy jelentős mértékben csökkenhet a kereslet a nem alapvető fogyasztási cikkek piacán, ennek következtében pedig csökken a szektorba tartozó vállalatok árbevétele és profitja is.
Ha az orosz-ukrán konfliktus elhúzódik, akkor a fent szemléltetett folyamatok fennmaradnak, sőt, élénkülhetnek. Mindez egyértelműen alacsonyabb keresletet, így pedig árbevételt és nyereséget jelent a szektor cégei számára.
Ez a helyzet előnyös lehet azoknak a vásárlóknak, akik most terveznek ilyen termékeket venni, mivel nagyobb esélyük van alacsonyabb árak vagy kedvezményes ajánlatok találására ebben az időszakban.
Pénzügyek
Igen furcsa, hogy a háború negatívan befolyásolja a globális pénzügyi szektort is. Az orosz bankok kizárása a nemzetközi SWIFT rendszerből jól ismert, de mivel ez a lépés kifejezetten Oroszországra irányult, sokan gondolhatták úgy, hogy csak az orosz bankok érzik majd ennek negatív hatásait.
A 2022. február 23-a és március 8-a közötti szűk két hétben 7,1 százalékot esett az iShares Global Financials ETF (IXG) alap egy befektetési jegyének árfolyama – ez a csökkenés nem csupán a többi szektorhoz képest volt jelentős adott időszakban, de egyértelmű fordulatot is jelentett az év elején tapasztalható oldalazó ármozgáshoz képest (lásd 2. ábra).

Az iShares Global Financials ETF (IXG) alap, amely a pénzügyi szektort képviseli, nagyobb, alulértékelt pénzügyi cégek részvényeire koncentrál. A jelentős negatív hozam nem váratlan, tekintettel arra, hogy a főbb befektetései, mint például a JP Morgan, a Bank of America, a Wells Fargo és a Citigroup, kivétel nélkül rossz teljesítményt nyújtottak, és mind körülbelül tíz százalékot veszítettek értékükből a vizsgált időszakban. Annak ellenére, hogy ezek közül több cég is jelen volt az orosz piacon, a részvényárfolyamok ilyen mértékű csökkenése nem indokolt.
A gyenge teljesítménynek számos indoka van:
- A globális lassulás miatt visszaeső hitelezési tevékenységek miatt a pénzügyi intézmények profitja várhatóan csökkenni fog.
- A negatív piaci folyamatokból következő befektetési veszteségek miatt szintén profitcsökkenés várható.
- A korábbi részben bemutatott infláció-növekedés gyors és jelentős kamatemeléseket indukálhat, melyek komoly veszteségeket okozhatnak a bankok kötvénybefektetésekor.
Ha az orosz-ukrán katonai konfliktus hosszú távon is fennáll, akkor a pénzügyi szektor szereplői rövid távon valószínűleg negatív hatásokat tapasztalnak majd. Azonban a kamatok emelkedése hosszú távon előnyösebb helyzetet teremthet számukra, mivel a magasabb kamatszintek általában növelik a banki marzsokat. A magánszemélyek szempontjából ez a tendencia a magasabb kamatok miatt vonzóbbá teheti a megtakarításokat, ugyanakkor kevésbé vonzóvá válhat a hitelfelvétel.
Autóipar
Ismerve a nem alapvető fogyasztási cikkek piacának helyzetét, nem váratlan, hogy a gépkocsi gyártó cégek részvényesei is nyugtalan napokat éltek meg mostanában. A 2022. február 23-a és március 8-a közötti közel két hétben 6,7 százalékkal lett alacsonyabb a First Trust NASDAQ Global Auto Index Fund (CARZ) alap egy befektetési jegyének árfolyama. Annak ellenére, hogy 2022 elején is negatív trend uralta a grafikont, az esés sebessége látványosan felgyorsult az orosz-ukrán konfliktus kezdete óta (lásd 3. ábra).

Az autóipart képviselő First Trust NASDAQ Global Auto Index Fund (CARZ) befektetési alap elsősorban nagy, de alulértékelt autógyártó cégek részvényeibe fektet be. A jelentős negatív hozam nem meglepő, tekintettel arra, hogy a főbb befektetéseik, mint a Daimler és a Volkswagen, a vizsgált időszakban közel 20 százalékos értékvesztést szenvedtek el.
A szektor teljesítményét hasonló tényezők befolyásolják, mint a nem alapvető fogyasztási cikkekét, mivel az autók is ilyen termékek. Sok fogyasztó képes autó nélkül élni, és ha szükség van rá, a vásárlást akár évekig is elhalaszthatják, ami miatt az autógyártók különösen érzékenyen reagálnak a nagyobb gazdasági válságokra. Ez magyarázza, hogy miért kerültek az amerikai autógyártók csődbe 2008 és 2009 között, és csak állami támogatással maradhattak talpon.
Ha az orosz-ukrán katonai konfliktus továbbra is fennáll, akkor ezek a trendek várhatóan folytatódni fognak, sőt erősödhetnek. Az inflációs hatásokból eredő kamatemelkedések megdrágítják a gépkocsivásárlásokhoz gyakran igénybe vett hitelek költségeit, ami korlátozza az autógyártók lehetséges értékesítéseit, csökkentve ezzel bevételüket és profitjukat. Ha a fogyasztók mégis autóvásárlást terveznek, valószínűleg kedvezőbb feltételekkel tehetik meg ezt.
Címlapfotó: shutterstock