Mint ismert, a 2022 őszén kezdődött energiaválság nem egyformán érintette Európa gazdaságait, amit nemcsak a 2023-as, de a 2024-es, sőt a 2025-ös gazdasági bővülési előrejelzések is mutatnak.   

A 2023-as növekedési ütemeket tekintve megállapítható, hogy az energiaválságnak a gazdaságokra vonatkozó káros hatásai az egyes országokat aszimmetrikusan érintették:  

Ahogyan az ábrán is látható, a jelentősebb energiahordozó-kapacitásokkal és/vagy alacsonyabb energiaintenzitással, illetve Oroszország felé való kitettséggel rendelkező országokat kevésbé érintették ezek a problémák. Hazánk több más országgal (például Csehországgal, Lengyelországgal, Ausztriával vagy Németországgal) egyetemben nem ebbe a körbe tartozott, ez pedig meg is látszik a 2023-as év visszafogott gazdasági teljesítményén.  

Mi várható az új esztendőben?  

A jövőre vonatkozóan azonban a javuló gazdasági környezetből – például csökkenő energiaárak, mérséklődő infláció és hasonlók – adódóan a 2023-as évnél jócskán kedvezőbb kép rajzolódik ki. A Pénzügyminisztérium 3,6 százalékos növekedést vár idénre december végi prognózisa szerint, és ez az ütem megegyezik a Makronóm Intézet december közepén publikált várakozásával.   

Az Európai Bizottság fent bemutatott, még ősszel készült előrejelzése ugyan ezeknél alacsonyabb bővüléssel kalkulál hazánk esetében, a 2024-es évre 2,4 százalékkal – az OECD várakozásaival megegyezően. Ez utóbbi prognózis azonban novemberi keltezésű, így  

nem számolhatott a decemberben bejelentett magyar megegyezéssel az uniós forrásokat illetően, amelyek már 2024-ben éreztetni fogják a hatásukat – többek között a vállalati és állami beruházások fellendülésének elősegítése révén.   

Uniós szinten a Bizottság által várt növekedés belesimul a régiós országoknál előre jelzett bővülési ütemekbe a 2024-es év tekintetében, 2025-re vonatkozóan pedig   

Málta 4,2 százalékra várt bővülése után a második legmagasabb a Magyarországra vonatkozó 3,6 százalékos előrejelzés.   

Ez utóbbit jelentős mértékben alátámasztja a folyamatban lévő nagyvállalati beruházások megvalósítása, valamint fokozatos termőre fordulása. A Makronóm Intézet a Bizottság által vártnál kedvezőbben alakuló prognózisát nagyban alapozza a mérséklődő inflációs nyomásból fakadó reálbér-növekedés által indukált belső keresleti élénkülésre is.   

Fokozatosan javulhat a belső kereslet  

Látható, hogy az árak – azon belül is kiemelten az élelmiszerárak – elszállásának köszönhetően a lakosság visszafogta a fogyasztását, a nem létfontosságú eszközök, például a tartós fogyasztási cikkek beszerzését elhalasztotta – ezt támasztják alá a kiskereskedelmi adatok is.   

Ezzel egyidejűleg az inflációs helyzetből adódó szigorúbb kamatkörnyezet és bizonytalanság hatására megnőtt a megtakarítási hajlandóság, ami szintén a fogyasztás élénkülése ellen hatott. Ennek kiárazódása a pénzromlás szelídülésével – és a kamatkörnyezet mérséklődésével – azonban várhatóan időt vesz igénybe,   

2024 folyamán így nem egy ugrásszerű, hanem fokozatosan javuló belső keresletet várunk a lakossági oldalról. Ezt támogatják a minimálbér 15, illetve a garantált bérminimum 10 százalékos emelése által a versenyszférában indukált két számjegyű vállalati fizetésemelések is, már az év elejétől kezdődően.   

Ezzel együtt pedig az uniós forrásoknak, valamint a vállalati beruházások megtérülésének kedvezőbbé válásának – a hitelkamatok mérséklődésének is – hatására a beruházási aktivitás is fokozódik, ami szintén jelentős kedvező hatást gyakorol a gazdasági növekedésre.  

Mi alapozza meg a várható javulást?  

A múlt évben a nagyobb mértékű recesszió elkerülése a nettó exportnak volt köszönhető. Az idén, bár a kivitel bővülése tovább élénkülhet, az import is erősödhet a belső kereslet emelkedésével, aminek eredményeként a nettó export növekedési hozzájárulása szerényebb lehet.   

A 3,6 százalékos növekedést váró GDP-prognózisunkat a 2024-es évre tehát mindhárom tétel, a fogyasztás, a beruházások és a nettó export várható alakulása is megalapozza.  

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Shutterstock