Novemberben 18 ezer fővel, 4,736 millióra nőtt a 15 –74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest. A munkanélküliek száma 2023 novemberében 207 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,2 százalék volt – tudatta a KSH a mai tájékoztatójában. 

Elemző: Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza 

Regős Gábor szerint a mai adatok alapján a magyar munkaerőpiacot továbbra is magas foglalkoztatás jellemzi: novemberben 4,736 millió fő dolgozott. Mivel a munkaerőpiaci adatok hónapról hónapra csak kismértékben változnak (és az adatfelvétel jellegéből adódóan azt is ajánlott óvatosan kezelni), érdemes a havi változások mellett a hosszabb távú trendeket is figyelni.  

Havi alapon a foglalkoztatás mintegy 20 ezer fővel csökkent – kérdés, hogy ez mennyire hosszabb távú trend, vagy mennyire az adatfelvételből adódó ingadozás eredménye, míg a munkanélküliségi ráta 0,1 százalékkal emelkedett.  

A hosszabb távú folyamatok alapján a vezető közgazdász elmondta, hogy a foglalkoztatás magas, a koronavírus előttit is meghaladó szinten stagnál, míg éves alapon megfigyelhető egy kisebb, 20 ezer fő alatti növekedés. A munkanélküliségi ráta ugyanakkor kismértékben nő. Az emelkedő állásnélküliség és a magas szinten stagnáló vagy minimálisan bővülő foglalkoztatás első ránézésre ellentmondásnak tűnhet, ugyanakkor a fokozódó aktivitásra utal. Ezt a magasabb megélhetési költségek, illetve az Ukrajnából menekültek munkaerőpiacon való megjelenése okozhatja. 

Összességében a mai adatokból is az látszik, hogy a foglalkoztatás további növelése nem egyszerű feladat – pedig tartalékok még vannak a gazdaságban. Ezt támasztja alá az is, hogy a 4,2 százalékos munkanélküliségi ráta bár az uniós 6,0 százaléknál jóval kedvezőbb, a régiós országoknál több esetben láthatunk ennél kedvezőbb értékeket (Csehország 2,9, Lengyelország 2,8 százalék). Regős Gábor szerint a meglévő munkaerőpiaci tartalék aktivizálásához azonban aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök alkalmazására lesz szükség. 

Az elmúlt időszakban átélt két gazdasági krízist (koronavírus, energiaválság) a munkaerőpiac tehát jó állapotban élte túl. Ennek magyarázata az üres álláshelyek magas aránya, illetve a vállalatok munkaerőhiánytól való félelme: sok esetben inkább megtartották a dolgozót, mert féltek attól, hogy ha elbocsátják, nem találnak helyette másikat.  

A Makronóm Intézet vezető közgazdásza szerint a következő időszakban a foglalkoztatás enyhén bővülhet. A recesszióból való kikerüléssel élénkülhet a munkaerő iránti kereslet, amelyet a nagyvállalati beruházások is támogathatnak. Kérdésesnek inkább a kínálati oldalt látja: mennyire sikerül az új álláshelyeket a munkaerő-tartalékból betölteni, mennyire szívják el egymástól a cégek a dolgozókat vagy mennyire lesz szükség külföldiek foglalkoztatására.  

A feszes munkaerőpiac fenntartására szükség van a gazdasági növekedés szempontjából is: a dolgozókért való verseny tudja elősegíteni a fizetések emelkedését és így a vásárlóerő bővülését, ami elvezethet a fogyasztás növekedéséhez. Regős Gábor úgy véli, a bérszínvonal emelése abból a szempontból is fontos lenne, hogy a munkaerő külföldre áramlása lassuljon, illetve visszaforduljon: a koronavírus alatti mérséklődést követően a külföldi munkavállalás ismét erősödött – novemberben 13 ezer fővel voltak többen az itthon élő, de külföldön dolgozók, mint egy évvel korábban. 

A Makronóm Intézet becslése szerint az idei év egészét tekintve a munkanélküliségi ráta 3,8 százalékra csökkenhet.