Lazul a petrodollár hegemóniája?  

Szerző: | 2024. január. 8. | Geopolitika, Háború, Kiemelt, Világgazdaság, Zöldenergia

A globális olajügyletek 20 százaléka már nem amerikai dollárban folyik. Ugyan az 1970-es évek óta a dollárt használják olajárvalutaként, ezzel is monopolhelyzetet teremtve a zöldhasúnak a teljes ömlesztett piaci tranzakcióknál. Sokat beszélnek a dedollarizációról, az amerikai valuta nyersanyagpiaci hegemóniájának közeli végéről, de eddig a folyamatot nem nagyon számszerűsítették.  

Az egyesült államokbeli JPMorgan Chase Bank által a közelmúltban közzétett adatok azt mutatják, hogy 2023-ban a nem dollárban kiegyenlített árutőzsdei szerződések volumene tízszer akkora volt, mint amennyi nem dolláros ügyletet kötöttek a 2015-től 2021-ig tartó hat év során. 

Ezzel kapcsolatban Natasha Kaneva, a JPMorgan Chase globális nyersanyag-stratégia üzletágának vezetője mondta a következőket:

Az árupiacon a dollárra némi versenykényszer nehezedik, a globális olajkereskedések 20 százalékát már nem a zöldhasúban számolják el. 

Figyelemre méltó, hogy Kína, Oroszország, Irán, Irán, India és mások mellett Brazília, az Egyesült Arab Emírségek, sőt a világ legnagyobb olajtermelője, Szaúd-Arábia is elkezdett lépéseket tenni a dollármentes kereskedelem előkészítésére.  

Oroszország és Irán a dedollarizáció élharcosai 

Az orosz–ukrán konfliktus 2022-es kirobbanásával a Nyugat szankciók tömkelegét vetette ki Oroszországra, nemcsak kizárták az orosz pénzintézeteket a SWIFT elszámolási rendszeréből, hanem magára az olajra is maximális árat szabtak, megcélozva az orosz olajkivitelt. 

A nyugati szankciók hatására Oroszország EU-ba irányuló olaj exportja a korábbi szint egytizedére csökkent. Az EU-ba tartó kivitel aránya az ország teljes nyersolajexportjában a háború előtti 40-45 százalékról mára 4-5-re esett vissza. 

Az Európába és az Egyesült Államokba irányuló kivitel erőteljes csökkenése nem befolyásolta az orosz kőolajexport teljes mennyiségét, mivel más régiókból, többek között Kínából, Indiából és Brazíliából érkező vevők pótolták az európai vásárlókat.  

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) adatai szerint

Oroszország 2023 márciusában átlagosan napi 8,1 millió hordó (bpd) nyersolajat exportált, ami 2020 óta a legnagyobb mennyiség. Augusztusban két év után ismét szállított olajat Brazíliába, novemberben pedig rekordmennyiségű olajat vitt Törökországba. 

Az IEA becslései szerint Oroszország átlagos havi olajexportja tavaly januártól novemberig 15,2 milliárd dollárnyi volt, novemberben pedig az orosz olajexportból származó bevétel meghaladta a 18 milliárdot. A SWIFT-rendszerből való kizárás miatt az ország olajexportjának csak mintegy 10 százalékát rendezik dollárban vagy euróban. A renminbi, a hongkongi dollár, az indiai rúpia és az EAE-dirham mind a dollár helyettesítésére szolgál az orosz nyersolajszállítmányok fizetésénél. 

Oroszország mellett Irán is fontos támogatója az olaj dollármentesítésének 

Iráni tisztviselők tavaly májusban, azaz bő fél éve közölték, hogy a nyersolajtermelésük napi 3 millió hordóra nőtt az azt megelőző napi 2,5 millióról. Ez a mennyiség 2018-tól volt általános, amikor az USA kilépett az iráni atomalkuból, és újra bevezette a szankciókat. A közel-keleti ország csak 2023 első negyedévében 28 milliárd dollárnak megfelelő összeget keresett az olajexportjából, ami négyszerese annak, mint 2021 azonos időszakában. 

A JPMorgan megemlíti, hogy az idei hivatalos, nem dolláralapú áruforgalmi szerződések túlnyomó többségét Oroszországgal mint eladóval kötötték. Moszkva globálisan a második legnagyobb olajexportőr, és Iránnal, amely a világon a hetedik legnagyobb, együtt jelentősen befolyásolja a petrodollár hegemóniáját, amikor a kivitelüket nem dollárban denominálják. 

Az ázsiai vásárlók találkoznak 

Az energiaimportáló országok, amennyiben a dollár helyett a saját valutájukban fizetnek, csökkenthetik a tranzakciós költségeket, és mellette az orosz és iráni olaj ára olcsóbb, mint az amerikai vagy más közel-keleti országoké. Nem csoda, hogy az ázsiai országok, élükön Kínával, az orosz és iráni olaj nagy vásárlóivá váltak. 

Az S&P Global szerint

Oroszország 2023-ban Kína legnagyobb nyersolajszállítója lett, napi több mint 2 millió hordós értékesítéssel. 

Oroszország arra számított, hogy 2023-ban 100 millió tonna olajat szállít Kínába, és az egész évre vonatkozó olajexport teljes mennyisége eléri 250 millió tonnát. Az ázsiai országba irányuló olajkivitele 2023-ban várhatóan meghaladta a napi 2,3 millió hordót. Ez azt jelenti, hogy tavaly Oroszország olajexportjának a 40 százalékát jüanban számolták el.  

A Refinitiv Eikon olajadat-elemző cég számai pedig azt mutatják, hogy 2023-ban Kína naponta átlagosan 359 ezer hordó iráni olajat importált közvetlenül, ami jóval magasabb, mint a 2022-es év azonos időszakában. Figyelembe véve, hogy az irániak Ázsián és más közel-keleti országokon keresztül is átrakodhatnak, a Kínába irányuló tényleges iráni olajexport ennél a mennyiségnél jóval több lehet. 

Kínán kívül Ázsia másik nagy orosz olajvásárlója India, amely így titokban szintén az olaj dollármentesítőjévé vált.  

Az Oroszországból származó olajimport 2022-ben a négyszeresére nőtt, és India tavaly is folytatta az onnan érkező olajimportot, ezzel Oroszország egyik legnagyobb vásárlója lett.

Az Indian Oil egyik vezetője elmondta, hogy az orosz olajat az Egyesült Arab Emírségek dirhamjában, jüanban és indiai rúpiában fizetik. 

India tovább bővíti a dollárhelyettesítő, a helyi valutában történő fizetés lehetőségeit. Tavaly nyáron az Egyesült Arab Emírségekkel megállapodást írt alá a saját valutájukban történő kereskedelemről, amelynek keretében egy indiai finomító megvásárolt egy szállítmány Egyesült Arab Emírségekből származó olajat, és rúpiában fizetett érte. 

A két említett ázsiai országon kívül tavaly Pakisztán is elkezdett jüanban fizetni az orosz olajszállítmányokért, és az olyan államok, mint Indonézia, fontolgatják a helyi valuta bevezetését az olajvásárlásra. 

A globális dedollarizációs trend felforrósodik 

Mondhatjuk, hogy az olyan országok, mint Oroszország és Irán, réseket nyitottak a petrodollár hegemóniáján, viszont Szaúd-Arábia, a petrodollár létrehozója az elmúlt években olyan lépéseket tett, amelyek azzal fenyegetnek, hogy megrengetik a közel 50 éve fennálló petrodollár építményét. 

A szaúdi pénzügyminiszter, Mohammed Dzsadán 2023 januárjában kijelentette, hogy Szaúd-Arábia hajlandó a dollár helyett többféle valutában (nevezetesen euróban és szaúdi riálban) kereskedni, beleértve az olajjal folytatott kereskedelmet. Pedig négy évvel azelőtt, 2019-ben hivatalosan kijelentette, hogy nem fontolgatja a dolláron kívüli olajkereskedelmet. Ez a 180 fokos fordulat Szaúd-Arábia hozzáállásában komoly vitát váltott ki a világban, és sokakat arra késztetett, hogy elkezdje újra megfontolni a petrodollár jelenlegi helyzetét és jövőjét.  

Az olajszektoron kívül Kínának Oroszországgal folytatott nem dollárban történő kereskedelme szintén mintát adott a világnak.  

Dmitrij Csernyisenko orosz miniszterelnök-helyettes egy december 27-i interjújában elmondta, hogy az orosz–kínai kereskedelmi kapcsolatokban a helyi valutában történő elszámolások aránya 2023-ban megközelítette a 92 százalékot. A Kínai Általános Vámhivatal december 7-én közzétett adatai szerint a Kína és Oroszország közötti kereskedelem 2023 első 11 hónapjában elérte a 218,176 milliárd dollárt, ami ezzel először haladta meg a 200 milliárdot. 

Más országok is aktívan vizsgálják a fizetések dollármentesítésére tett kísérleteket 

Tavaly decemberben Irán és Oroszország központi bankja megállapodást írt alá arról, hogy a kétoldalú kereskedelemben nem használják a dollárt, hanem saját helyi valutájukra térnek át. Az indiai kormány is engedélyezte a helyi importőröknek, hogy tengerentúli bankszámlákat nyissanak, hogy megkönnyítsék a helyi valutában történő fizetéseket a kereskedelmi partnereknek, míg Indonézia munkacsoportot hozott létre a rúpia külkereskedelemben való használatának kiterjesztésére. 

A SWIFT által kiadott RMB Tracker Monthly Report and Statistics szerint 2023 novemberére a renminbi 4,61 százalékos részesedéssel a negyedik helyen áll a globális fizetési valuták rangsorában a dollár, az euró és a font mögött, immár megelőzve a jent. De az áruforgalmi ágazaton kívül is csökken a dollár részesedése a globális kereskedelemben.  A SWIFT szerint a zöldhasú részesedése a globális fizetésekben 47,25 százalékról 47,08-ra csökkent 2023 novemberére. 

Ezek is érdekelhetnek

trend

Promóció

Hazai válogatás

Promóció

Kövess minket

Facebook

Instagram

LinkedIn