Nem volt könnyű a tavalyi év a rubel számára. A dollár árfolyama kétszer is átlépte a 100 rubeles szintet, persze az oroszok gyorsan reagáltak és megvédték saját fizetőeszközüket. A pénzügyi stabilitásra nézve ez már egy olyan pszichikai küszöb volt, amit veszélyesnek tartottak.

Augusztusban egy rendkívüli ülésen a jegybank erőteljesen megemelte az irányadó rátát, októberben pedig a hatóságok hat hónapra bevezették az exportbevételek kötelező értékesítését. Ezzel tudták kivédeni, hogy a dollár megragadjon a 100 rubel feletti szinteken. Persze minden valutát sokkal nehezebb és drágább visszahozni az ilyen mélypontról, inkább érdemes gyorsan reagálni, mint később minimális hatással égetni el a tartalékokat.  

Tehát 2023-ban a rubel közel harmadával gyengült a dollárral szemben. Ennek pedig a fő oka az orosz kereskedelmi fizetési mérleg többletének csökkenése

– vélik az orosz szakértők.  

A gáz- és olajértékesítésből származó exportbevételek meredeken csökkentek az első negyedévben, mivel életbe léptek az embargók és az árplafonok. Az import csak az év első felében állt helyre, sőt a 2020–2021-es szintre nőtt, mintha nem lennének nyugati szankciók. Az oroszok szerint tavasszal és nyáron az exportbevételek az országban folyó gazdaságátalakításnak köszönhetően fokozatosan javulni kezdtek, de ez nem volt elegendő az orosz valutához – a rubel tovább szenvedett.

A piac nem tudta szabályozni a rubel árfolyamát: a piacon túl sok volt belőle és kevés a deviza. Ez az egyensúlytalanság gyakorolt nyomást az árfolyamra.  

Egy orosz szakértő szerint csak az exportbevételek kötelező értékesítéséről szóló elnöki rendeletnek köszönhetően telítődött a piac dollárral és euróval. Az exportőröket kötelezték, hogy devizabevételeiket (vagy egy részét) felajánlják a jegybanknak megvételre, azaz váltsák át rubelre. Ezzel pedig október közepe óta a rubelnek körülbelül 10 százalékkal sikerült erősödnie.  

Egy másik orosz befektetési stratéga szerint a geopolitika kedvezőtlen hatással volt a rubelre is, az ugyanis továbbra is érzékeny az Orosz Föderáció geopolitikai körvonalaiban jelentkező feszültségekre. Példa erre a rubel hanyatlása a Hegyi-Karabah miatti konfliktus eszkalációja során. Észrevehető volt a váratlan nyári belpolitikai súlyosbodás is (Prigozsin, Wagner) – a június végi események fokozott tőkekiáramlást idéztek elő.  

Maga a dollár is nyomást gyakorolt a rubel árfolyamára. A DXY index (a dollárindex hat világvalutával szemben) a Fed kamatemelési ciklusának hátterében idén továbbra is az elmúlt 20 év maximumához közeli szinteken mozgott. Bár 2022 februárja után a rubel észrevehetően nem korrelált a globális valutatrendekkel, a dollár keresztárfolyamokon keresztüli erős mozgásai még mindig megmutatkoztak a rubelnél.  

Mi vár a rubelre 2024-ben?  

Az oroszok úgy vélik, nehéz lehet számukra az év eleje. A statisztikák szerint a január általában az egyik leggyengébb hónap a rubelnek, mivel az üzleti tevékenység szinte lefagy az ünnepnapokon és a devizapiac még vékonyabb lesz. Másrészt az olajár decemberi csökkenése januárban az exportbevételek visszaesését eredményezheti, ami a rubelre is nyomást gyakorol. Az orosz jóslatok szerint

januárban a dollár 92–94 rubelre emelkedhet, viszont ez után a fokozatos erősödésére számítanak.  

Azaz továbbra sem számítanak a rubel érezhető gyengülésére, mivel januárban működésbe lépnek az erősödését támogató tényezők. Januártól várják, hogy érvényesül a rubelt támogató monetáris tényező – a központi bank magas árfolyama. A magas kamatlábak hatása február-márciusban érheti el a tetőfokát.  

Emellett az év eleji rubelárfolyamot támogathatja a jegybank, amely januárban megkezdheti a valutaeladást, amennyiben az olaj hordónkénti ára 88-90 dollár alatt lesz. 

Az előrejelzések szerint 

Az újév első negyedévében az orosz fizetőeszköz árfolyama meglehetősen stabil lesz, a dollár 90-95 rubel körül forog majd, április-májustól azonban a leértékelődésének egy újabb hullámát láthatjuk. 

Áprilisban megszűnik az exportbevételek kötelező értékesítése, és ez fontos szerepet játszik a rubel megtámogatásában. 

Így arra számítanak, hogy a gyengébb árfolyam segíti a költségvetés feltöltését, amelyben mind a kiadások, mind a bevételek jelentősen nőttek az elmúlt időszakban. 

Az orosz szakértők tehát nem számolnak azzal, hogy a választások után meghosszabbítanák az exportbevételek kötelező értékesítéséről szóló elnöki rendeletet, ezért a rubel fokozatosan gyengülni kezd a moszkvai tőzsdén jelentkező devizahiány miatt. Az ottani jegybank szigorú monetáris politikája és az annak enyhítésére vonatkozó várakozás az Egyesült Államokban azonban visszafogja a rubel gyengülését. Ezért azt jósolják, hogy a rubel 2024 második felében dolláronként 96–99-re gyengül.  

Vannak orosz szakértők, akik szerint az exportbevételek kötelező értékesítése április után is folytatódhat, ám alacsonyabb értékesítési küszöb mellett. Ez nem valószínű, hogy erősíti a rubelt, de legalább csökkenti a volatilitását. 

Úgy számolnak, hogy az átlagos éves árfolyam 86,6 rubel/dollár lesz. Az orosz fizetőeszköz volatilitása a folyó fizetési mérleg állapotától függ majd, amit az olajárak határoznak meg. Feltételezik, hogy az év folyamán a rubel általános volatilitása jelentősen csökkenni fog, és a három számjegyű szintek csak bizonyos sokkesemények esetén fordulnak elő.  

Jelenleg mindenesetre konszenzus van az orosz szakértők között abban, hogy a dollár 85-90 rubeles szintje a költségvetés érdekeit szolgálja, és kényelmes is az orosz gazdaság számára, így a hatóságok ezen a szinten törekedhetnek az árfolyam stabilizálására. 

(Forrás: Vzgljad)