A legfontosabb kérdés, hogy Európa versenyképes marad, vagy skanzenné válik 

Szerző: | 2024. január. 10. | Hazai, Kiemelt, Világgazdaság

Napjaink egyik legfontosabb kérdése, hogy Európa gazdasági versenyképessége megmarad-e, vagy egyszerűen skanzenné válik a földrészünk. A világ átalakulóban van, és erre megfelelően kell reagálni – jelentette ki az Indexnek György László kormánybiztos.  

„A jelenlegi költségvetési helyzet össze sem hasonlítható a Gyurcsány-korszakkal. Teljesen más a növekedési környezet és teljesen mások a költségvetés számai is” – így válaszolt a korábban a kormánnyal szemben megfogalmazott kritikákra az Indexnek adott interjújában György László kormánybiztos, aki szerint megszokhattuk, hogy Magyarországon „csak független, objektív” vagy „kormánypárti közgazdászok” vannak. „Aztán általában kiderül, hogy a független, objektívek tévedtek. Néha több helyi értéket is, ahogyan azt ugyancsak megtudhattuk a kiszivárgott politikai nyilatkozatokból.” 

Lőtávon belül 

György László szerint nem állja meg a helyét az a megállapítás, amit a közelmúltban fogalmaztak meg egyes közgazdászok, mégpedig, hogy a Gyurcsány-korszak költségvetési helyzetéhez hasonlít a jelenlegi, és megszűnt a jó kormányzás.  

A kormánybiztos azzal kezdte a cáfolatát, hogy vegyük a 2006-os évet: akkor az unió 3,7 százalékkal bővült, a magyar gazdaság 3,9 százalékkal úgy, hogy a költségvetés hiánya 9,3 százalékot tett ki, míg az utánunk következő második legmagasabb költségvetési hiányt felhalmozó görögöknél 5,9-et – fejtette ki. 

Ezzel szemben 2023-ban az EU jó eséllyel 0,7 százalékkal bővült, mi pedig – ugyancsak jó eséllyel – megismételtük a 2022-es gazdasági év teljesítményét, vagy 0,4 százalékkal alatta maradunk.  

Mindezt úgy, hogy tökéletes viharban vagyunk: a háború közelsége, földrajzi zártságunk, valamint ezzel összefüggésben az energetikai kitettségünk,illetve a 2022-es aszály okán nálunk nőtt a legnagyobb mértékben az infláció és esett be a fogyasztás 2023-ban

– világított rá a közgazdász. 

Hozzátette, hogy a költségvetés 2023-ban úgy volt képes fenntartani a rezsicsökkentést az átlagfogyasztás alatt, és úgy tudta közel 3000 milliárd forint gazdaságélénkítő forrás gazdaságba pumpálásával közel nullára felhúzni a 2023-as év gazdasági növekedését, hogy a hiány 5 és 6 százalék között várható. 

Bár számos elemzés és szakértő szerint a tavalyi hiány magas, a kormánybiztos szerint lőtávon (egy százalékon) belül alakul a belga, a francia, az olasz, a máltai, a szlovák, a lengyel és a román, vagyis hét uniós ország költségvetési hiánya is (4,9–6,3 százalék között). „2006-ban a magyar államadósság bővült a legnagyobb ütemben az unióban, 3,9 százalékponttal, míg óvatos becslés szerint 2023-ban 2,3 százalékponttal csökkent 73,9-ről 71,6 százalékra.  

Málta mellett hazánk az egyetlen olyan uniós ország, amely 2011 óta a koronavírus-válság évét leszámítva minden évben csökkenteni tudta a GDP-arányos államadósságát.”  

György László kiemelte a következőt: ezt a költségvetési teljesítményt a Gyurcsány-időszak büdzséjéhez hasonlítani szakmaiatlan, politikai túlzás. Ugyanakkor talán nem is ez most a gazdaság legfontosabb kérdése. Hiszen, ahogy azt korábban megírtuk,  

az idei év legnagyobb feladata az lesz, hogy egyensúlyozni kell a növekedési és a költségvetési egyensúly között.  

De érdemesebb ezt a képet tágabb perspektívából megközelíteni. 

Európa versenyhátrányban 

György László szerint napjaink egyik legfontosabb kérdése, hogy Európa versenyképes marad, vagy skanzenné válik. A kormánybiztos szerint, ha kiszélesítjük a horizontunkat, akkor azt látjuk, hogy a világ átalakulóban van. Az új iparágak megjelenésével, a zöld- és a digitális átállással, valamint a blokkosodás és a geopolitikai feszültségek fokozódásával megnő az igény az állami szerepvállalásra. 

Strukturális változás zajlik a világban, és az erre adható válasszal Európa lépéshátrányba került.  

Elsősorban a két legfőbb gazdasági versenytársával, Kínával és az Egyesült Államokkal szemben. Kína visszafogott becslések szerint is évi mintegy 227 milliárd euró (a GDP-jének az 1,7 százaléka), de egyes szakértők szerint akár évi 630 milliárd euró (a kínai GDP 4,9 százaléka) támogatást allokál a teljes ottani iparra – utóbbi GDP-arányosan a 2019-es amerikai, német vagy francia ipari támogatás tíz-tizenkétszerese.  

Amerika meghirdette az inflációcsökkentő törvényét (Inflation Reduction Act, IRA), amelynek hatására a német tőke meglódult Amerika irányába. Washington egyszerűbben, a vállalkozások számára áttekinthetőbben hirdette meg a támogatásait, ráadásul kutatás-fejlesztésre is 40 százalékkal többet költ – összegezte a kormánybiztos. 

Ráadásul az IRA támogatásai továbbá számottevően csökkentik az amerikai gyártási költségeket: az akkumulátorok esetében például akár 30, a napelemeknél pedig akár 60 százalékkal. Kína versenyelőnye a stratégiailag fontos szektorokat megcélzó iparpolitikájában rejlik, ennek köszönhetően mára olyan szintre emelte a saját telekommunikációs, elektromosjármű-, valamint akkumulátoriparát, hogy az akár képes megszorongatni a nagy múltú európai gyártók globális és európai részesedését is. 

A háromszázalékos szabályról 

Ahogy azt a cikk elején is megfogalmaztuk, az idei év a költségvetés és a növekedés közötti egyensúly megteremtéséről szólhat, de ez nem csak Magyarországra igaz. Hiszen Európa Amerikával és Kínával ellentétben inkább a szigorú büdzsét választja a növekedés helyett. „Ez a legfontosabb kérdés. Szerencsére az Európai Bizottság és az ECOFIN tanács tagjai (az Európai Unió Gazdasági és Pénzügyi Tanácsa, az ECOFIN pénzügyminisztereit tömörítő csoport) is felismerték, hogy a régen megalkotott túlzottdeficit-szabály, amely a GDP 3 százalékában határozza meg a költségvetés elfogadható hiányát, ilyen strukturális vagy geostratégiai környezetben nem tartható fenn” – emlékeztetett rá György László. 

Aláhúzta, hogy a 3 százalékos költségvetési szabály úgy alakult ki az EU-ban, hogy miután 1981-ben Franciaországban a szocialisták nyerték az elnökválasztást, François Mitterrand-nak az állami büdzsé hiányának emelkedésére válaszul szüksége volt egy szabályra, amelynek segítségével kontroll alatt tudja tartani a költségvetést. Ezért megbízta Pierre Bilgert, a Pénzügyminisztérium költségvetési főosztályvezető-helyettesét, hogy alkosson erre egy szabályt. Utóbbi pedig bár nem volt közgazdász, békeidőkben kitalálta az államadósság GDP-arányos csökkentését jó eséllyel szolgáló 3 százalékos küszöbértéket, amelyet aztán az egész Európai Unió átvett. 

A magyar álláspont 

György László szerint a megoldás pontosan az, amit az ECOFIN is pedzeget: bizonyos kiadásokat vegyünk ki a túlzottdeficit-eljárás alól, vagyis a bűvös 3 százalékos küszöbérték fölé is emelkedhessen az uniós tagállamok költségvetésének a hiánya, ha a hiányt 3 százalék fölé lökő kiadások a világgazdaság és politika strukturális kihívásaira válaszolnak. Ilyen a védelmi kiadások növekedése, a zöld- és a digitális átállást segítő beruházások, valamint egyes szociális kiadások, különös tekintettel a foglalkoztatás növelését érintőkre. 

A kormánybiztos emlékeztetett arra, hogy a magyar álláspont egyértelmű és következetes. „Azt szeretnénk, ha észszerű keretek között minden tagállamnak nagyobb lenne a mozgástere arra vonatkozóan, hogy mire és mennyit költ. Ugyanis a tagállamoknál senki nem tudja jobban, hogy mik azok az erősségei, kitörési pontjai, amelyekkel meg tudja alapozni a hosszú távú növekedését. Ez összhangban van a Spanyolország Nemzeti Jövőkutatási és Stratégiai Hivatala által az EU Tanácsában tavaly év végéig soros spanyol elnökségének készített átfogó tanulmányával, amely szerint a közös iparpolitika kialakításakor az uniónak szelektívnek kell lennie, és figyelembe kell vennie a saját erősségeit, valamint gyengeségeit.” 

Erre irányul Magyarország ipar-, illetve innovációs stratégiája és azokkal összefüggésben a Makronóm Intézet által meghatározott kitörési pontjai  

– ismertette. Utóbbi leegyszerűsítve már azonosította azt, hogy melyek azok az iparágak, amelyek a fejlődés hullámára rá tudnak csatlakozni, illetve melyek azok az ágazatok, amelyekben hagyományosan erősek vagyunk, és az ehhez kapcsolódó technológiai, valamint tudományos kitörési pontokat, amely területeken vannak ipari hagyományaink, kutatás-fejlesztési infrastruktúránk és humán képességeink, vagy ezek kombinációjában jól állunk. 

Nagyon fontos feltétel, hogy a kitörési pontokon lévő ágazatok mennyire kitettek az ellátási láncok elmúlt években megtapasztalt bizonytalanságainak, a blokkosodásnak, vagy bevonzásukkal éppenséggel megőrizhető-e a világ összekapcsoltsága. (A korábban már említett brüsszeli dokumentum külön részletezi, hogy „az unió 2030-ra ugyanolyan függővé válhat Kínától az akkumulátorok és az üzemanyagcellák tekintetében, mint amilyen függőségben volt Oroszországtól a háború előtt”. Tehát hasonlóan látják a függőségek mérséklését.) 

A teljesség igénye nélkül a zöldgazdaság mint új iparág, az élelmiszeripar, a logisztika, a jármű-, az egészség-, a védelmi ipar és az ezekhez a hagyományos iparágakhoz kapcsolódó technológiák jelentik Magyarország számára a kitörés lehetőségét – összegezte az Indexnek a kormánybiztos, aki szerint az erős védelmi ipar azon túl, hogy az elrettentés egyik legfontosabb eszköze, a más ágazatokba tovagyűrűző innováció táptalaja is. 

A politika művészet 

György László szerint nekünk, magyaroknak az lehet a célunk, hogy a mozgásteret a bizottság részéről ne szűkítsék közgazdasági logikát nélkülöző bürokratikus szabályok. 60 (vagy az Alaptörvény alapján lehetünk ambiciózusabbak: 50) százalékos államadósságszint fölött mindaddig, amíg a GDP-arányos államadósságszint évről évre csökken, legyen elfogadhatónak tekinthető a költségvetési hiány. Persze ott van még a pénzpiacok értékelése. A végső szót a hiány és az államadósság finanszírozói mondják ki. 

„Mondhatjuk, hogy a gazdasági kabinet átalakulásával és a költségvetési vétóval a helyükre kerültek a dolgok. A pénzügyi stabilitásért, a költségvetési fegyelemért a Pénzügyminisztérium felel, a növekedésért a Nemzetgazdasági Minisztérium. Tiszta, világos a feladat és a felelősség elhatárolása.  

A célunk az, hogy az infláció letörését és egy számjegyűre csökkenését követően 2024 a gazdasági növekedés helyreállításának az éve legyen, és újra dinamikus, 4 százalékos mértékben bővüljön a gazdaság.  

Ez a folyamat pedig egy intellektuálisan inspiráló szakmai vita, amelynek során a kormánynak kell bölcsen döntenie arról, hogy melyik intézkedés a helyes” – mondta az Indexnek György László, aki végezetül kiemelte: a politika nem jól bevált receptek szerint gyakorolható terület, hanem művészet. 

Címlapfotó: MTI

Ezek is érdekelhetnek

trend

Promóció

Hazai válogatás

Promóció

Kövess minket

Facebook

Instagram

LinkedIn