Csata Brüsszelben: a B terv

Szerző: | 2024. január. 11. | Háború, Hazai, Kiemelt

Elkezdődött Brüsszelben a csetepaté az 50 milliárd eurós ukrán segély ügyében. A decemberi vétó után Magyarországnak új javaslata van, ami teljesen logikus, de máris támadják.

Szerdán összeült az uniós tagállamok állandó képviseleti bizottsága, hogy megkezdje a február 1-jére tervezett Európai Tanács ülésének az előkészítését. A megbeszélések középpontjában az az 50 milliárd eurós ukrán segély áll, amit az eredeti tervek szerint az uniós költségvetés kibővítésével, négy évre szólóan kívánt Brüsszel Kijevnek utalni.

Ez volt az az összeg, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök gyakorlatilag megvétózott decemberben, a legutóbbi EU-csúcson, mondván: a 17 milliárdos segély és a 33 milliárd eurós kölcsön formájában folyósítandó összeg erőszakos beépítése az EU-s költségvetésbe elfogadhatatlan kiegészítés Magyarország számára.


Újabb javaslat

Nem új ötlet, de Magyarország a napokban ismét jelezte: nem akadályozza meg a segélyprogram elindítását, amennyiben nem hosszú távú, hanem éves bontásban történik a finanszírozás, vagyis minden esztendőben 12,5 milliárd eurós utalást engedélyezne Kijevnek, az összeggel pedig az ottani vezetésnek év végén el kellene számolnia. Ez a javaslat a rendszerszintű ukrán korrupció miatt a lehető leglogikusabb lépés.

Miután naponta derülnek ki újabb és újabb esetek a segélypénzek elsikkasztásával kapcsolatban (maga az ukrán védelmi miniszter is ebbe bukott bele), az átláthatóság, az elszámoltathatóság és a jog, hogy bűncselekmény esetén az EU elzárja a pénzcsapot, természetes kérésnek tűnik az uniós szervezetek felé, amelyek egyébként oly kényesek a korrupciós ügyek tekintetében.

A felháborodás cirkusza óriási volt a vétó kapcsán, azzal azonban a hátsó szobákban már több ország is egyetértett, hogy az egész költségvetési kiegészítéssel problémák vannak, és az Európai Bizottság tolla meglehetősen vastagon tud fogni, amikor a tagállamoktól kell újabb tízmilliárdokat összekalapozni menet közben, előre be nem tervezett módon.

Az ukrán háború folyamatos, vég nélküli szponzorálásának az eredményessége egyébként is kezd kétségeket ébreszteni több kormányfőben. A hivatalos narratíva ugyan még mindig a feltétel nélküli támogatás, ám egyre több jel utal arra, hogy egyes tagállamoknak fogytán a türelme, miután maguk is elbizonytalanodtak abban, hogy egészen pontosan mi lehet az európai gazdaságot kis híján tönkreverő intézkedések és a háború célja.


Prioritás és egérutak

A Politicónak három (természetesen névtelen) forrás is megerősítette a magyar kormány kompromisszumos javaslatát, ám többen úgy tesznek, mintha tavaly már nem ugyanezt javasolta volna egyszer a miniszterelnök. Ursula von der Leyen szerint az összes tagállam konszenzusos megállapodása a prioritás, dolgoznak azonban B terveken is, amennyiben február 1-jén újra beütne a vétó magyar részről.

A B tervek egyelőre nem tűnnek elég kiforrottnak: a portugál miniszterelnök például azt javasolta, hogy a 26 másik tagállam egyszerűen dobja össze a Magyarországra eső részt – az ötlete nem aratott túl nagy sikert, így ő sem erőltette tovább.

Másik lehetőségként felmerült, hogy a lelkes tagállamok egyenként, kétoldalú szerződések keretében kezdjék el szponzorálni Ukrajnát. Ez az ötlet azért is suta, mert a kis jövedelmű országok érthető módon aprópénzt tudnak majd csak felajánlani,

a mecénások így megint a nagy befizetők lesznek, akiknek púp a hátukon még egy gigakiadás az EU helyett.

Ráadásul az ilyen finanszírozást végképp nem lehet hosszú távúra tervezni: azt képtelenség várni az így is padlón fetrengő és gazdasági káoszkormányzásba menekülő német kabinettől, hogy miközben a teljes bukást igyekszik elkerülni, fél kézzel még egy másik, nem is EU-s tagállamot kezdjen el vég nélküli ígérettel lélegeztetőgépen tartani.

A harmadik javaslat a legkecsegtetőbb: VDL ötlete szerint az Európai Bizottság 20 milliárd eurós hitelt venne fel Kijevnek, amelyre ismét csak a legnagyobb gazdaságú tagállamok (nesze neked, Németország!) vállalnának garanciát. Ehhez a cselhez nincs szükség a 27 tagállam egyhangú igenjére, elég, ha pusztán a nagy befizetők bólintanak – a kockázat úgyis az övék.

Ez utóbbi tervvel egyezne ki a leginkább Magyarország is, hiszen ez azt is jelentené, hogy a költségvetést nem bolygatnák meg az ukrán forrásokkal. Orbán Viktor a maga részéről tömören kommentálta a költségvetésen kívüli megoldás ötletét: „Jó látni, hogy az Európai Bizottság B tervet készít február 1-jére, amely a pénzügyi támogatást a költségvetésen kívül képzeli el. Ez egy jó döntés! Ami a Bizottságnak a B terv, az Magyarországnak eddig is az A terv volt!”.


Megint jönnek, tiltakoznak

Orbán Viktor javaslata teljesen észszerű és logikus, ennek ellenére egyfelől nem jelenti azt, hogy valóban ez lesz a magyar kormány hivatalos álláspontja, másfelől egyáltalán nem garantált, hogy érdemben foglalkoznak vele. A háborúpárti országok nagy részéből máris az az üzenet érkezett, hogy a miniszterelnök terve képtelenség, mivel az évente megújítandó, egyébként szigorúan felülvizsgálandó segély kiszámíthatatlanságot okoz Ukrajnában, hiszen a beígért forrásokkal nem tudnak 100 százalékig tervezni.

Ellenvélemények szerint világossá kell tenni a pénz elköltésének a feltételeit, többek között azzal a kitétellel, hogy nem sikkaszthatják el, és akkor nem lesz semmi akadálya a következő részlet utalásának.

A másik ellenérv a magyar megközelítést egyszerűen trükknek nevezi. Az elutasító álláspont szerint Orbán Viktor csupán azért találta ki az évre lebontott segélyezés ötletét, mert így minden elszámolásnál és újbóli szavazásnál élni tud a vétó fegyverével, és azzal büntetheti Brüsszelt, amennyiben az Magyarország érdekeivel ellentétes dolgot (legyen az a jogos források visszatartása vagy egy energiaellátást veszélyeztető szankció megszavazása) próbál ráerőltetni Budapestre.

Nehéz értelmezni, mi egyéb lenne a vétó értelme.
Éppen erre találták ki.

A tegnap elkezdődött egyeztetéseken mindenesetre kivitatkozhatják magukat a tagállamok képviselői. Ha nem tetszik, nem tetszik. Abban az esetben ott a B vagy a C terv. Amennyiben más tagállam fizetni akarja Ukrajnát, tegye. De akkor valóban ne a közös költségvetésből.
Azt viszont nem erre találták ki.

Kapcsolódó:


Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Ezek is érdekelhetnek

trend

Promóció

Hazai válogatás

Promóció

Kövess minket

Facebook

Instagram

LinkedIn