Minden gazdasági válság kihívások elé állítja a gazdasági szereplőket, különösen azokat, akik hosszabb távon kénytelenek szembenézni a munkanélküliséggel. Milton Friedman, a neves közgazdász szerint a munkanélküliség mértéke jól tükrözi a kormányzati teljesítményt. Ebben a cikkben a 2008-09-es pénzügyi válság és a 2020-21-es koronavírus válság válaszintézkedéseit hasonlítjuk össze a munkanélküliség szempontjából. Az elemzés során kiderül, hogy a munkanélküliség drasztikus növekedését a 2010-es kormányváltás állította meg, a jelenlegi rendszerben arányosan többen jutnak álláskeresési támogatáshoz, mint a korábbi, balliberális kormányzat idején, és hogy a jelenlegi álláskeresési támogatás rövid távon jelentősebb segítséget nyújt, mint a 2010 előtti rendszer.
Az eredeti cikk megjelent a Mandiner Makronóm rovatában 2022. március 07-én. Az írás az akkori események és információk birtokában keletkezett.
Sebestyén Géza elemzése a Makronómon.
Az élelem árának alakulása
A Nobel-emlékdíjas, amerikai Milton Friedman híres idézete alapján
a magas munkanélküliség majdnem mindig rossz kormányzás következménye, nem pedig gazdasági egyensúlytalanság miatt történik.
Ennek alapján, amennyiben arra vagyunk kíváncsiak, hogy melyik időszak válságkezelése volt a sikeresebb (a balliberális kormányok 2008-09-es próbálkozása vagy a jobbközép kormány 2020-21-es teljesítménye), akkor a figyelmünket a munkanélküliségi rátára érdemes irányítani.
A két válságperiódus alatt azok, akik nem rendelkeztek állással, három különböző kategóriába sorolhatók. Az első csoportba tartozók, akik elveszítették a munkájukat, a következő 3 hónapban jogosultak voltak az álláskeresési segély teljes összegére. 2009-ben ez az összeg maximum havi 85 800 forintig terjedhetett, míg 2022-ben már 200 000 forintra emelkedett. A második csoport tagjai nem kaptak semmilyen segélyt. A harmadik csoportba tartozók, 2011 előtt, az állásuk elvesztését követő 5-6. hónapban a segély összegének felét, azaz 42 900 forintot kaphattak.
Az egyes csoportok létszámának változását az első ábra szemlélteti.
A fenti ábra több szempontból is érdekes tanulságokkal szolgál. Szemléletesen mutatja, hogy
a munkanélküliség számának drasztikus növekedését a 2010-es kormányváltás fékezte meg.
Azt is láthatjuk, hogy a nemzeti bank összetételében megújult monetáris tanácsának 2012-ben elkezdett, és a 2013 utáni jegybanki vezetés által véghez vitt kamatcsökkentése jelentős csökkenést hozott a mutatóban. A kedvező trend fő nyertesei az állami támogatásban nem részesülők, azaz a több mint 3 hónapja állás nélkül lévők voltak. A monetáris és fiskális politika 2012. augusztus 29-ével kezdődő szinkronizálása előtt volt olyan időszak, hogy közel 400 ezer honfitásunk sem munkabérben, sem álláskeresési támogatásban nem részesült. 2020 júniusában – azaz már a koronavírus-válság alatt – ezen polgártársaink száma 90 ezer volt.
A legrosszabb munkaerőpiaci helyzetben lévő magyarok száma ezen évek alatt kevesebb mint negyedére csökkent.
Az egységes fiskális és monetáris politika bevezetése előtt voltak időszakok, amikor a munkanélküliek több mint 80%-a maradt támogatás nélkül, míg 2020-ra ez az arány 50% alá esett. Ez azt jelenti, hogy korábban, ha 10 munkanélküliből csak 2 férhetett hozzá állami segítséghez, 2020-ra ez az arány megduplázódott, így 10 munkanélküliből már 5 személy jutott álláskeresési segélyhez.
A fenti grafikon végül szemléletesen hoz ítéletet a cikk alapkérdése, azaz a 2008-09-es és 2020-21-es válságkezelés sikeressége tekintetében is.
Míg 2009 végén, 2010 elején több mint 320 ezer honfitársunk volt, akinek se munkája nem volt, sem pedig munkanélküli támogatásban nem részesült, addig 2020 végén ez a szám 60 százalékkal volt alacsonyabb, mindössze nagyjából 130 ezer munkaképes korú magyar volt ebben a helyzetben.
A pénznek nagy ereje van
A munkájukat elveszítők szempontjából azonban nem csak az fontos, hogy minél kevesebb időt töltsenek el bevétel nélkül, hanem az is, hogy az álláskeresés időszaka alatt mennyi bevételre számíthatnak. És e tekintetben is jelentős különbség van 2022 és 2009 között. Ahogyan azt a 2. ábra is szemlélteti, míg 2009-ben az első három hónapban havi 85800 forintot kaptak a munkanélküliek, addig 2022-ben már 200000 forint az ellátás összege. E két érték nem csak nominálisan, de reálértékben is nagyon messze van egymástól.
Ma az álláskeresési járadék vásárlóértéke több mint másfélszer annyi, mint 2009-ben volt.
Ám nem csupán azok kapnak több állami segítséget 2022-ben, akik az első három hónap során el tudnak helyezkedni. Hiszen a teljes járadék összege és reálértéke is magasabb 2022-ben, mint 2009-ben volt.
Míg 2009-ben legfeljebb 386100 forintot kapott csak egy álláskereső, azt is hat hónapra elosztva, addig 2022-ben 600000 forint a teljes összeg,
melyet ráadásul sokkal hamarabb kézhez is kap a foglalkoztatását elveszítő.
Kapcsolódó tartalom:
Összegezve
Milton Friedman mércéje alapján a 2008-09-es pénzügyi világválság kezelése egyértelmű kudarcnak tekinthető, míg a 2020-21-es koronavírus válság kezelése sikeresen zajlott.
2008 után a magyar munkanélküliségi mutató villámgyorsan félmillióra emelkedett. Közülük többszázezren tartósan veszítették el állásukat, és semmilyen állami támogatásban nem részesültek. A romló trendet megállítani csak a 2010-es kormányváltás tudta, és megfordításához szükség volt a 2012 utáni monetáris politikai fordulatra is.
A 2020-21-es válság súlyosságát jól mutatja, hogy 2020-ban néhány hónap alatt egy kifejezetten kedvező szintről a korábbi maximum közelébe ugrott az álláskeresési járadékban részesülő magyarok száma. Ám a gyors és hatékony kormányzati lépések képesek voltak a helyzet dinamikus romlását villámgyorsan megállítani és megfordítani. Ami ennél is fontosabb, sikerült megakadályozni a tartós munkanélküliség kialakulását. Az állásukat rövid távon elveszítők magas száma mellett és ellenére az álláskeresési járadékban nem részesülő honfitásaink száma 2020-ban végig alacsonyabb volt, mint az elmúlt 12 év kétharmadában.
A 2010 utáni kormányok munkahelyteremtési erőfeszítéseinek, illetve a koronavírus válság hatékony kezelésének hála a magyar munkaerőpiac felvevőképessége ma historikus tekintetben is kiemelkedően jó. Ahogyan láttuk, a mostani válság során az állásukat elveszítők többsége gyorsan vissza tudott kapcsolódni a munka világába. Ennek a fényében
a jelenlegi álláskeresési segély, amely rövid távon jelentősen nagyobb támogatást biztosít, mint a 2010 előtt érvényben lévő rendszer, különösen előnyös a munkanélkülivé váló személyek számára.
(Címlapfotó: Shutterstock)
