Az orosz-ukrán konfliktus kitörése következtében a tőzsdék reakciói azt mutatták, a háború elhúzódása esetén a nem alapvető fogyasztási cikkek iránt visszaeshet a kereslet, bizonyos bankok és autóipari cégek pedig veszteségeket könyvelhetnek el. 

Sebestyén Géza írása a Makronómon.

Az eredeti cikk megjelent a Mandiner Makronóm rovatában 2022. március 11-én.  Az írás az akkori események és információk birtokában keletkezett.

Jelen írásomban azt vizsgáltam, hogy az egyes gazdasági szektorokat követő tőzsdei alapok közül mely három produkálta a legnagyobb csökkenést a háború kitörése óta.

Hogyan hat a háború a nem alapvető fogyasztási cikkekre?

A gazdasági ciklusok ismerői számíthattak arra, hogy a konfliktus egyik legnagyobb vesztesei a nem alapvető fogyasztási cikkeket termelő vállalatok lesznek.

Ezek olyan árucikkek, melyek a fogyasztók számára nem feltétlenül szükségesek, és csak akkor vásárolják meg, ha a jövedelmük szintje ezt lehetővé teszi. Ezen termékek közé tartoznak az olyan tartós cikkek, mint például a mosógépek és a hűtőszekrények – ezek lecserélését a vásárlók jellemzően hosszabb távon is el tudják halasztani.

A február 23. és március 8. közötti rövid, két hetes időszakban 8,6%-kal esett vissza az iShares Global Consumer Discretionary ETF (RXI) alap egyik befektetési jegyének értéke. Ez önmagában véve is jelentős mértékű csökkenés, de 2022 elején még ennél is élesebb volt az árfolyam zuhanása: január 1. és február 23. között az említett befektetés 15,8%-ot bukott el értékéből, amint azt az első ábra is mutatja.

A szektort reprezentáló iShares Global Consumer Discretionary ETF (RXI) befektetési alap nagy méretű, növekedésorientált, nem alapvető fogyasztási cikkeket gyártó és forgalmazó cégek részvényeibe fektet. A kiugróan negatív időszaki hozam nem meglepő, hiszen a nagyobb befektetéseik közül az Amazon és az Alibaba értéke 5-7, a Nike árfolyama pedig 10 százalékkal csökkent a vizsgált időszakban.

A szektor teljesítménye ugyancsak megfelelt a várakozásoknak. Az előző írásomban bemutatott inflációs hatások miatt a fogyasztóknak a jövedelmük eddiginél nagyobb részét kell majd alapvető fogyasztási cikkek beszerzésére fordítania.

Érdemes kiemelni, hogy egy zűrzavaros, háborús időszakban a magánszemélyek jellemzően növelik a megtakarításaikat is azért, hogy felkészüljenek egy esetleges negatív, nem várt esemény hatására. 
A jelentős negatív időszakos hozamok egyik további oka, hogy a bizonytalan körülmények között az emberek hajlamosak elkerülni a hosszabb távú befektetések vállalását.

Ezek a tendenciák együtt ahhoz vezetnek, hogy jelentősen visszaesik a kereslet a nem alapvető fogyasztási cikkek iránt, ami viszont csökkenti az ebben a szektorban tevékenykedő vállalatok bevételét és profitját. Amennyiben az orosz-ukrán háború hosszabb távon is fennmarad (amely a jelen , úgy a fent bemutatott folyamatok fennmaradnak, sőt, erősebbé is válhatnak. Mindez egyértelműen alacsonyabb keresletet, így pedig árbevételt és nyereséget jelent a szektor cégei számára. 

Ez a folyamat egyébként jó hír is lehet azon fogyasztók számára, akik ebben az időszakban ilyen termékeket terveznek vásárolni, hiszen ők egy ilyen környezetben nagyobb eséllyel találkoznak alacsonyabb árakkal vagy akciókkal. Amennyiben az orosz-ukrán katonai konfliktus hosszabb távon is fennmarad, úgy a fent bemutatott folyamatok fennmaradnak, sőt, erősebbé is válhatnak. Mindez egyértelműen alacsonyabb keresletet, így pedig árbevételt és nyereséget jelent a szektor cégei számára.  Ez a folyamat egyébként jó hír is lehet azon fogyasztók számára, akik ebben az időszakban ilyen termékeket terveznek vásárolni, hiszen ők egy ilyen környezetben nagyobb eséllyel találkoznak alacsonyabb árakkal vagy akciókkal. 

Finanszírozási ágazat

Talán nem annyira meglepő, hogy a globális pénzügyi szektort is negatívan érinti a háború. Az orosz bankok kidobása a nemzetközi SWIFT rendszerből sokak számára ismert, ám pontosan a lépés szelektív, egy országra vonatkozó volta miatt logikusnak tűnhetett azt gondolni, hogy csak az orosz bankok fogják megszenvedni az eseményeket.

A február 23. és március 8. közötti rövid, mindössze két hetes időszak alatt 7,1 százalékkal csökkent az iShares Global Financials ETF (IXG) egyik befektetési jegyének értéke. Ez a visszaesés nem csak a többi ágazathoz képest volt kiemelkedő abban az időszakban, hanem egyértelmű változást is jelzett az év eleji, oldalazó trendhez képest, ahogy azt a második ábrán is láthatjuk.

A szektort reprezentáló iShares Global Financials ETF (IXG) befektetési alap nagy méretű, alulértékelt pénzügyi vállalkozások részvényeibe fektet. A kifejezetten rossz időszaki hozam nem meglepő annak tudatában, hogy a nagyobb befektetéseik szinte kivétel nélkül botrányosan rosszul teljesítettek, a JP Morgan, a Bank of America, a Wells Fargo és a Citigroup is körülbelül tíz százalékot veszített az értékéből a vizsgált időszakban. Bár a jelentős szereplők közül többen is jelen voltak az orosz piacon, mégsem indokolt egy ilyen nagymértékű részvényárfolyam-csökkenés. 

A negatív tartományba zuhanó teljesítménynek több kiváltó oka is azonosítható:

• A globális lassulás miatt visszaeső hitelezési tevékenységek miatt a pénzügyi intézmények profitja várhatóan csökkenni fog.
• A negatív piaci folyamatokból következő befektetési veszteségek miatt szintén profitcsökkenés várható.
• A korábbi részben bemutatott infláció-növekedés gyors és jelentős kamatemeléseket indukálhat, melyek komoly veszteségeket okozhatnak a bankok kötvénybefektetésekor. 

Amennyiben hosszabb távon is fennmarad az orosz-ukrán katonai konfliktus, úgy a pénzügyi szereplők rövid távon valószínűleg kedvezőtlen hatásokkal fognak szembesülni. A kamatszintek megemelkedése viszont hosszabb távon kedvezőbb helyzetbe fogja hozni a szektor szereplőit, hiszen a magasabb kamatkörnyezet általában a banki marzsok növekedését hozza magával. A magánszemélyek szempontjából a várható folyamatok a magasabb kamatok miatt vonzóbbá fogják tenni a megtakarítást és csökkentik a hitelfelvétel attraktivitását. 

Az autóipar helyzete

Ismerve a nem alapvető fogyasztási cikkek piacának helyzetét, nem váratlan, hogy a gépjárműgyártó vállalatok részvényesei szintén nyugtalan napokat éltek át. A február 23. és március 8. közötti két hét alatt 6,7 százalékkal csökkent a First Trust NASDAQ Global Auto Index Fund (CARZ) egyik befektetési jegyének értéke. Habár 2022 elején is egy negatív tendencia dominált a piacot, a konfliktus kezdete óta az áresés üteme szemmel láthatóan meggyorsult, ahogy azt a harmadik ábrán is megfigyelhetjük.

A szektort reprezentáló First Trust NASDAQ Global Auto Index Fund (CARZ) befektetési alap nagy méretű, alulértékelt autógyártók részvényeibe fektet. A jelentős negatív hozam nem meglepő annak tudatában, hogy a vizsgált időszak során a nagyobb befektetéseik közül a Daimler és a Volkswagen is elveszítette az értékének körülbelül 20 százalékát.

Ezen szektor teljesítményét nagyon hasonló tényezők vezérlik, mint az elsőként bemutatott nem alapvető fogyasztási javakét,  hiszen egy gépkocsi is pontosan ilyen termék. A fogyasztók többsége autó nélkül is boldogul, akinek viszont szüksége van rá,akár évekig is tudja halasztani az aktuális járművének cseréjét, ezért az autógyártók különösen érzékenyen reagálnak a nagy válságokra. Nem meglepő, hogy a 2008 és 2009 közötti válság idején lényegében az összes nagy amerikai autógyártó csődben volt, és csak komoly állami segítséggel tudtak talpon maradni.

Amennyiben az orosz-ukrán háború beláthatatlan ideig eltart vagy erősödnek: az inflációs nyomás miatt kialakuló kamatemelések drágítják a gépkocsivásárlások gyakori kísérőjének, a hitelnek az árát, ezzel tovább szűkítve a szektor szereplőinek potenciális értékesítését – mindez alacsonyabb bevételt és nyereséget jelent az autógyártók számára. Ha a fogyasztók a környezeti tényezők ellenére is úgy döntenek, hogy autót vásárolnak, valószínűsíthető, hogy kedvezőbb kondíciókkal tehetik meg ezt a lépést.

Adalék: 2024. január 11-én publikáltuk újra-e cikket. Jelenleg közel 2 éve tart a háború és még a végét nem látjuk.

Borítókép: Shotterstock