A szerb államháztartás helyzete 2024 elején 

Szerző: | 2024. január. 16. | Világgazdaság

A szerb államháztartást az előre hozott választások költségei sem borították fel, az adósságot azonban növelte állítja Danko Brčerević (Dánkó Brcserevity), a Fiskális Tanács vezető közgazdásza. 

Miklós Hajnalka írása

Mint azt a Beta hírügynökségnek adott interjújában elmondta, az állam adósságának a növekedését jelentős mértékben befolyásolták a nem szokásos állami kiadások, amelyek nem kellett volna, hogy a rendes állami költségvetés részét képezzék. Az egyik ilyen a földgázellátást biztosító Srbijagas közvállalatnak nyújtott több mint 500 millió eurós támogatás, amit részben közvetlenül a költségvetésből különítettek el, részben pedig garantált hiteleken keresztül kapott meg a cég,  ezzel növelve az államadósságot. 

A Fiskális Tanács már a 2022-ben – amikor a 2023-ra vonatkozó költségvetésről folytattak vitát a köztársasági képviselőházban – rámutatott, hogy bár a tervezett büdzséhiány alacsonyabb, mint 2022-ben, még mindig túl magas. Akkor is hangsúlyozták, hogy túlzottnak tartják a Szerbiai Villanygazdaság (Elektroprivreda Srbije) és a Srbijagas veszteségeinek fedezésére szánt 1,2 milliárd eurót (az ország GDP-jének az 1,7 százalékát). Rámutattak, a korábbi gyakorlatok szerint a felvett hiteleket az említett állami vállalatok nem törlesztik, így végül minden kötelezettségük az adófizetők terhe lesz. 
 
Brčerević a Beta hírügynökségnek még egy nagy kiadásra mutatott rá: ezek a lakosság számára szánt egyszeri kifizetések melyek gazdasági és szociális szempontból is kérdéses hatással járnak.  Szerbiában ugyanis novemberben 20 ezer dináros (170 eurós) egyszeri segélyt fizettek ki minden nyugdíjasnak, a havi járandóság mértékétől függetlenül. Vagyis az összeg mintegy 1,6 millió polgár számlájára érkezett meg. December elején pedig további 10 ezer dinárral (85 euróval) támogatott az állam mintegy 235 ezer középiskolai tanulót azt követően, hogy szeptember végén több mint 1 millió 16 évnél fiatalabb után fizettek ki 10 ezer dinárt. 

A gazdasági szakértő szerint ezek a támogatások jelentős részére épp a december 17-én megtartott előre hozott köztársasági-  a Vajdaság területén tartományi- valamint több közép- és dél-szerbiai önkormányzati választást megelőzően került sor. 

Másfél év után újra választások 

Szerbiában 2022-ben tartottak köztársasági, több önkormányzatban helyhatósági, illetve elnökválasztást. Ellenzéki kezdeményezésre írták ki december 17-re az előre hozott szavazásokat, igaz, az ellenzéki pártok csupán a belgrádi önkormányzati és a köztársasági voksolásokat kérték.  

Egyelőre nincsenek kimutatások arról, hogy mennyibe kerültek az előre hozott választások. Egyrészt mert még nem született végleges eredmény, másrészt több választóhelyen a szabálytalanságok miatt megismételték a voksolást.  

Mindeközben az ellenzéki pártok egy része a választások elcsalásával vádolta meg a hatalmon levő Szerb Haladó Pártot (Srpska napredna stranka), így az elmúlt két hétben utcai tüntetésre került sor. Az ellenzéki megmozdulás az ünnepek miatt szünetelt, de bejelentették:

az ortodox karácsony, vagyis január 7. után újabb tüntetések várhatók.  

Mindenekelőtt a belgrádi, valamint a köztársasági szavazások megismétlését követelik. Még ha erre nem is kerül sor, az idén újabb voksolások várnak a polgárokra, hiszen a Vajdaság és Szerbia több részén is rendes önkormányzati választásokra lehet számítani.  

A korrupció ellen küzdő Transparetnost Srbija civil szervezet becslései alapján a december 17-i választások 30 milliárd dinárba, azaz 25 millió euróba is kerülhetnek. A még októberben közzétett adatoknál rámutattak, hogy a voksolásokhoz kapcsolódó kiadások szerkezetében legalább háromféle tétel szerepel. 

Tudni lehet, hogy az országgyűlési választások kampányának finanszírozására 1 milliárd 142 millió 750 ezer dinárra, azaz valamivel több mint 9,7 millió euróra számíthattak az indulók. Mivel 65 városban és tartományi szinten is sor került a voksolásra, ez az összeg jelentősen magasabb.  

A civil szervezet rámutatott, nem lehet pontosan tudni, hogy az állam mennyi pénzt különít el a kampányra, mivel az az állami költségvetésben sem látszik, ahogy az önkormányzatokéban sem, mégis ők úgy vélik, hogy ez az összeg nem haladja meg a 15 millió eurót.  

2022-ben Szerbiában 1,6 milliárd dinárt, azaz mintegy 13,6 millió eurót költöttek a választásokra. Erre rájön a pártoknak az állami költségvetésből a munkájuk finanszírozására kapott pénz, illetve a különböző típusú rendkívüli költségvetési kiadások, amelyekkel növelhetik a hatalmon lévő pártok és tisztségviselők népszerűségét. Idetartoznak az egyszeri segélyek, támogatások. 

Sikerült visszaszorítani az inflációt 

Szerbiában 2023-ban mintegy 1,3 milliárd eurót különített el az állami költségvetésből a hitelek kamataira, ez 2024-ben az új adósság és a kamatok emelkedése miatt mintegy 1,5 milliárd euróra is rúghat, az államadósság pedig az ország GDP-jének az 53,3 százaléka helyett várhatóan az 52,2 százaléka körül alakul majd. 

 Tavaly a rendelkezésre álló adatok alapján 2,5 százalékkal emelkedett a GDP. Összehasonlítva Közép- és Kelet-Európa államainak gazdasági növekedését az elmúlt évben, a szakember rámutatott, hogy a szomszédos országok többségében a gazdasági növekedés 1 százalék körül alakult. Figyelmeztetett ugyanakkor, hogy az erősebb bővülés a különleges körülmények következménye. 

A mezőgazdaság magas, 10 százalék körüli növekedést ért el, ugyanis azt a szárazság sújtotta 2022-es évhez hasonlítjuk. A villamosenergia-termelés is komoly bővülést mutat a nagyon kedvező hidrológiai folyamatok miatt, míg 2022-ben a Szerbiai Villanygazdaság nagy gondokkal küzdött. Ha figyelmen kívül hagynánk ezeket a rendkívüli körülményeket, az ország GDP-növekedése hasonlóan alakult volna, mint az összehanoslításban szereplő államokban

– tette hozzá Brčerević. 

Szerbiában az infláció 2023 márciusában tetőzőtt, akkor 16 százalék felett volt. Sikerült azonban visszaszorítani, ugyanis novemberre nyolc százalékra lassult, azzal, hogy az év enyhe áremelkedéssel zárult, ami talán nem haladta meg a 8 százalékot.  

A pénzromlás mérséklődése azonban nemcsak déli szomszédunknál érzékelhető, hanem más európai országokban is. Novemberben az eurózónában 2,4 százalékra esett vissza, a Szerbiához hasonló országokban (Közép- és Kelet-Európában, valamint a Nyugat-Balkánon) pedig átlagosan öt százalék körül alakult. A szakember szerint az infláció déli szomszédunknál még mindig magasabb, mint más európai államokban, mert késett a földgáz és a villany árának növelése. Amíg más államok ezt még 2022-ben maguk mögött tudták, Szerbiában az energiahordozók árkorrekciójára 2023-ban került sor, méghozzá több lépésben. Brčerević ugyanakkor arra is rámutatott, hogy az inflációt szinten tartja az is, hogy a polgároknak szánt egyszeri támogatásokat nemcsak a legszegényebbek kapták meg. 

Sokadszorra is hangsúlyozta, hogy csökkenteni kell a költségvetési hiányt, 2024-ben már nem kellene az állami büdzsét újabb rendkívüli kifizetésekkel terhelni.Megállapította, hogy a dinár árfolyama reális, és rövid távon nem kell tartani a jelentős értékcsökkenésétől. 

 Kapcsolódó: 

Ezek is érdekelhetnek

trend

Promóció

Hazai válogatás

Promóció

Kövess minket

Facebook

Instagram

LinkedIn