Arisztotelész szerint az emberek meggyőzésének legegyszerűbb módja, ha ízletes ételt kínálunk nekik. 2022-ben a Fidesz-KDNP párt sikeresen alkalmazta ezt a stratégiát, és olyan politikai „menüt” állítottak össze, amely elnyerte a választók tetszését és a választáson is győzelmet aratott. Elemzésünk során megállapítottuk, hogy valóban szoros kapcsolat van a bérek növekedése és a kormánypártok politikai sikere között.

Az eredeti cikk megjelent a Mandiner Makronóm rovatában 2022. április 28-án. Az írás az akkori események és információk birtokában keletkezett.

Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelye vezetőjének írása a Makronómon.

Létezik egy gazdasági mutató, mely a modern kori magyar demokrácia parlamenti választásainak kimenetelét kiemelkedő pontossággal jelzi előre. Ez a mutató a nettó reálkeresetek változása. Az összefüggés logikusan következik Arisztophanész megállapításából. A keresetek vásárlóértékének emelkedése ugyanis azon túl, hogy nyilvánvalóan pozitív hír a munkavállalók számára, emellett azt is lehetővé teszi, hogy a családok több és ízletesebb ételekkel megrakott asztalnál étkezzenek. 

Az első ábra az említett kapcsolatot szemlélteti. A grafikonon minden pont egy-egy 1994 és 2022 közötti parlamenti választást képvisel. A pontok X koordinátája a lakosság nettó keresetének reálértékének növekedését mutatja a választást megelőző négy év során. Az Y koordináta a kormányzó pártok listás szavazatainak százalékpontos változását ábrázolja az adott választási ciklus alatt. Például a 1990 és 1994 közötti időszakban az MDF-KDNP-FKgP koalíció listás szavazatainak arányában bekövetkezett változást elemeztük.

1. ábra: A reálkeresetek változásának hatása a kormányzó pártokra leadott listás szavazatok arányának megváltozására. 

Ahogyan a fenti ábra is mutatja,

Egyértelmű pozitív összefüggés figyelhető meg a parlamenti ciklus alatti nettó reálkeresetek változása és a kormányzó pártokra leadott listás szavazatok változása között.

A kiemelkedő, 25 százalék feletti nettó reálbérnövekedést hozó kormányzati ciklusok végén az aktuális kormánypártok több szavazatot kaptak a választóktól, mint amennyit a ciklus elején tudtak megszerezni. Ezzel szemben azon koalíciókból, melyek országlása alatt a keresetek vásárlóértéke csökkent, a szavazásra jogosult állampolgárok legalább 10 százaléka ábrándult ki. További érdekessége az ábrának, hogy a szavazók a mérsékelt, 0-15 százalék közötti reálbérnövekedést sem díjazták, a kormánypártok egy ilyen ciklus végén is veszítettek népszerűségükből, még ha csak korlátozottabb mértékben is. A két változó közötti egyirányú kapcsolatot a berajzolt lineáris regressziós egyenes is jól szemlélteti. 

A reálkeresetek változásának hatása a kormánypártok népszerűségére még markánsabban kirajzolódik, ha figyelmen kívül hagyjuk a 2010-es választás adatait, amelyet a balatonőszödi beszéd és a 2006-os események is befolyásoltak, tehát nem kizárólag gazdasági tényezők határozták meg. A tisztított adatokat a második ábra szemlélteti. Itt látható, hogy a két vizsgált változó közötti összefüggés rendkívül erős. A modern magyar demokrácia hét vizsgált választásának adatai egyértelműen mutatják, hogy a pontok nagymértékben követik a lineáris regressziós egyenest.

A változók közötti kapcsolat erősségét mutató R2 mutató ráadásul extrém magas, 0,96 körül van. A regressziós egyenes meredeksége azt is elmondja nekünk, hogy

a nettó reálkereseteknek minden 1 százalékos emelése közel 0,5 százalékponttal emeli a kormányzó pártokra leadott területi listás voksok részarányát.

Az egyenes tengelymetszete alapján az is elmondható, hogy a magyar választók akkor elégedettek, azaz akkor fog növekedni a szavazói bázis, ha a négyéves kormányzati ciklus során a nettó reálbérek legalább 21 százalékkal emelkednek. 

2. ábra: A reálkeresetek változásának hatása a kormányzó pártokra leadott listás szavazatok arányának megváltozására, kihagyva a 2006-2010-es kormányzati ciklust. 

A továbbiakban a fenti tanulságok alapján egyenként elemezzük, hogyan változott a kormánypártokra leadott szavazatok száma az egyes választási ciklusokban a reálbérnövekedés tükrében.

1990-1994-es választási ciklus

Ahogyan a 3. ábra mutatja, a hazai nettó fizetések vásárlóértéke minden egyes évben csökkent az első demokratikusan választott kormányunk idején. Mindezek eredőjeként 1994-ben a magyar nettó jövedelmek értéke 15 százalékkal volt az 1990-es érték alatt. Ez azt jelenti, hogy az állampolgárok átlagosan egyheteddel kevesebb bevétellel rendelkeztek a ciklus végén, mint az elején. Hazánk gazdaságtörténetét jobban ismerők számára nem lesz újdonság, hogy ez volt a legdrámaibb visszaesés a modern magyar demokrácia történetében. 

3. ábra: A nettó reálkeresetek értékének változása az 1990-1994-es kormányzati ciklus során. 

Nem meglepő módon a választók egyáltalán nem díjazták jólétük ilyen mértékű csökkenését. Ahogyan azt a 4. ábra belső sávja mutatja, 1990-ben a hárompárti koalíció a listás szavazatok 43 százalékát tudta besöpörni. 1994-re azonban már csupán a szavazók 28 százaléka adott bizalmat ugyanezen pártoknak. Azaz a kormánypártok társadalmi bázisa több mint egyharmadával csökkent. 

4. ábra: Az MDF-KDNP-FKgP koalícióra leadott listás szavazatok aránya a kormányzati ciklus elején és végén. 

Mi volt 1994-1998 között?

Mint az ötödik ábra szemlélteti, a hazai nettó fizetések vásárlóereje csak az időszak elején és végén mutatott növekedést, míg a köztes két évben jelentős csökkenést tapasztalhattunk. Ennek eredményeként 1998-ra a magyar nettó jövedelmek reálértéke 6 százalékkal maradt el az 1994-es szinttől.

Bár ez az érték bizonyos szempontból javuló tendenciát mutat a korábbi kormányzati ciklus számértékével összevetve, a bérek reálértékének további csökkenése azonban semmiképp nem tekinthető pozitív fejleménynek. 

5. ábra: A nettó reálkeresetek értékének változása az 1994-1998-as kormányzati ciklus során. 

1998-ban a választók meg is büntették az ország vezetését. A 6. ábrán láthatjuk, hogy a kormányzó pártok ciklus eleji 53 százalékos teljes támogatottsága 40 százalékra olvadt a ciklus végére. Bár a balliberális koalíció relatív értéken számolva nem veszített annyi támogatót, mint a korábbi kormány, még így is fájdalmasan érintette őket a szavazóbázisuk negyedének elveszítése. 

6. ábra: Az MSzP-SzDSz koalícióra leadott listás szavazatok aránya a kormányzati ciklus elején és végén.

1998-2002 évek tükrében

A modern magyar demokrácia időszakában az 1998-ban hatalomra kerülő jobbközép kormány jelentette az első olyan kormányzatot, amely alatt a nettó fizetések vásárlóértéke évről évre folyamatosan növekedett.

A teljes négyéves időszak végén a bérükből 15 százalékkal több árut és szolgáltatást vásárolhattak a hazai munkavállalók, mint a kormány megalakulásakor. 

7. ábra: A nettó reálkeresetek értékének változása az 1998-2002-es kormányzati ciklus során. 

A választók nagy része értékelte is a kormány gazdaságpolitikai sikereit. Ahogyan azt a 8. ábra mutatja, 1998-ban a teljes Fidesz-FKgP koalíció nagyjából annyi voksot tudott begyűjteni, mint 2002-ben a nagyobbik kormánypárt és az addigra jelentőségéből sokat veszített MDF együtt. Így 2002 volt az első olyan szabad választás, amikor a regnáló kormány szavazóbázisa nem csökkent érdemben. Más kérdés, hogy ezen fegyvertény nem volt elegendő a kormányzati többség megtartásához. 

8. ábra: A Fidesz-FKgP koalícióra leadott listás szavazatok aránya a kormányzati ciklus elején és végén. 

2002-2006 között

A jobbközép kormányzat utolsó éve és a 2002-ben hivatalba lépő balliberális kormány első éve is kiemelkedően erős bérdinamikát eredményezett.

Csak 2002-ben 14 százalékkal növekedett a hazai nettó fizetések reálértéke. De jelentős volt a jövedelmek növekedési üteme 2003-ban és 2005-ben is (9. ábra). Bár 2004-ben csökkent a magyar bérek vásárlóértéke, a teljes négyéves időszak tekintetében kiemelkedő mértékben, 30 százalékkal növekedett a nettó jövedelmek vásárlóértéke. 

9. ábra: A nettó reálkeresetek értékének változása az 2002-2006-os kormányzati ciklus során. 

A 10. ábra a ciklus végi szavazatok értékével szemléletesen illusztrálja, hogy a magyar választók elégedettek voltak a balliberális kormánykoalíció munkájával.

A 2006-os választás volt az első az újkori magyar demokrácia világában, amikor egy kormányzó koalíció több szavazatot kapott a ciklusának végén, mint hatalomra kerülésükkor.

A bérek emelkednek, de vajon milyen következményekkel?

Történt ez annak ellenére, hogy a jövedelem növekedésének ebben a kormányzati periódusban nem volt meg az anyagi fedezete, a bérnövekedés költségvetési forrásait hitelből teremtették elő a kormánypártok. Történt ez annak ellenére, hogy a jövedelem növekedésének ebben a kormányzati periódusban nem volt meg az anyagi fedezete, a bérnövekedés költségvetési forrásait hitelből teremtették elő a kormánypártok. 

10. ábra: Az MSzP-SzDSz koalícióra leadott listás szavazatok aránya a kormányzati ciklus elején és végén. 

2006-2010 évek tükrében

Az újraválasztott balliberális koalíció második ciklusában azonban már nem tudott megfelelni a felé irányuló elvárásoknak. Ahogyan azt a 11. ábra is mutatja, a hazai nettó fizetések vásárlóértéke csak 2006-ban és 2008-ban emelkedett, azonban ezen években is csak mérsékelt ütemben. A 2007-es és 2009-es évek csökkenése pedig együttesen oda vezetett, hogy a magyarok anyagi helyzete két sikeres kormányzati ciklus után ismét csökkenést mutatott.

2009 végén a hazai nettó bérek reálértéke 3 százalékkal volt kevesebb, mint 2005-ben. 

11. ábra: A nettó reálkeresetek értékének változása a 2006-2010-es kormányzati ciklus során. 

Ezeket figyelembe véve előrelátható volt, hogy a kormánykoalíció pártjai nem számíthatnak kedvező eredményre 2010-ben. Azonban a 12. ábra által bemutatott összeomlás mértéke nem magyarázható kizárólag a gazdasági adatokkal. Ehhez hozzájárult a balatonőszödi beszéd és a 2006-ban történt, közfelháborodást kiváltó események is. Ezek következtében a balliberális koalíció szavazói bázisának jelentős része elfordult a négy éven át kormányzó pártoktól, ami drasztikus politikai változásokhoz vezetett.

12. ábra: Az MSzP-SzDSz koalícióra leadott listás szavazatok aránya a kormányzati ciklus elején és végén.

Mi történt 2010-2014 között?

A 2010 és 2014 közötti időszakban a nettó átlagbérek reálértéke csak csekély mértékben tudott növekedni, amit a 13. ábra is alátámaszt. Ráadásul, 2012-ben a magyaroknak egy kismértékű csökkenéshez is hozzá kellett szokniuk. Ennek ellenére az egész időszakot tekintve sikerült növelni a jövedelmek vásárlóerejét, pontosan 4 százalékkal. A nagy gazdasági világválságot követő években, különösen figyelembe véve a magyar foglalkoztatási rátának dinamikus növekedését, ez jelentős eredménnyel értékelhető.

13. ábra: A nettó reálkeresetek értékének változása az 2010-2014-es kormányzati ciklus során. 

Bár a bérek emelkedtek ezen kormányzati ciklus során, ám a bővülés mértéke alatta volt a tanulmány elején bemutatott elvárt szintnek. Ennek ismeretében várható volt, hogy a kormánykoalíció társadalmi bázisa zsugorodni fog a ciklus végére. A 2010-es nagyarányú választási győzelem azonban így is elég puffert jelentett az országot vezető koalíciónak, hogy megtarthassa a kormányrudat. Azonban a dolgozat elején vázolt összefüggés ekkor is érvényben maradt.

Az alacsony bérnövekedési ütem következtében a kormánypártok támogatottsága 9 százalékponttal csökkent a vizsgált időszakban. 

14. ábra: A Fidesz-KDNP koalícióra leadott listás szavazatok aránya a kormányzati ciklus elején és végén.

2014-2018 között

Ahogyan a 15. ábra mutatja, 2014 és 2018 között a magyar gazdaságpolitika egyértelműen begyújtotta a rakétákat. A nettó fizetések vásárlóértéke évről évre egyre nagyobb ütemben növekedett.

A vizsgált időszak utolsó évében a bérek reálértéke 10 százalékot emelkedett egyetlen naptári év alatt.

A teljes kormányzati ciklus vonatkozásában pedig lényegében sikerült beállítani a 2002-2006-os rekord év növekedési mutatóját. Négy év alatt közel harmadával növekedett a magyar munkavállalók jövedelmének értéke. 

15. ábra: A nettó reálkeresetek értékének változása az 2014-2018-as kormányzati ciklus során. 

A sikeres gazdaságpolitikának 2018-ban meg is lett a jutalma. Ez volt ugyanis az első olyan választás, amelynél a kormányzó koalíció pártjaira leadott szavazatok részaránya több mint 5 százalékponttal növekedett. A kormánypártok tehát ismét felhatalmazást kaptak a választóktól gazdaságpolitikai programjuk folytatására. 

16. ábra: A Fidesz-KDNP koalícióra leadott listás szavazatok aránya a kormányzati ciklus elején és végén.

2018-2022-as választási ciklus történései

Így érkeztünk el a legutolsó teljes kormányzati ciklushoz. Melynek első éveiben folytatódott az előző periódus végi gyors ütemű reálbérnövekedés. Mind 2018-ban, mind pedig 2019-ben 8 százalék körül volt a keresetek vásárlóértékének bővülése. Bár a koronavírus válság láthatóan visszavetette az erőteljes dinamikát, a jövedelmek ezen négy éves időszakban sem csökkentek egyetlen évben sem.

Ezen tényezők összhatásaként a teljes kormányzati ciklus alatt újabb rekordot értünk el: a magyar reálkeresetek értéke az elmúlt négy év során közel egyharmaddal növekedett.

17. ábra: A nettó reálkeresetek értékének változása az 2018-2022-es kormányzati ciklus során. 

A lakossági jövedelmek kiemelkedő növekedése, a korábban már ismertetett összefüggés alapján, a kormánypártok népszerűségének markáns emelkedését eredményezte. Ezért nem volt meglepő, hogy 2022-ben a kormányzó koalíció szavazati aránya is növekedésnek indult. Az országot vezető pártok több mint öt százalékpontos előnyének növekedése közvetlenül vezetett az ötödik Orbán-kormány megalakulásához.

18. ábra: A Fidesz-KDNP koalícióra leadott listás szavazatok aránya a kormányzati ciklus elején és végén. 

Összegzés

A tanulmány legfontosabb eredménye egyetlen mondatban összefoglalható:

tegyél jót a választókkal, folytass olyan gazdaságpolitikát, ami emeli a reálbérek értékét, és a szavazóktól újra bizalmat fogsz kapni.

A modernkori magyar demokrácia történetében három olyan kormánykoalíció volt, melynek regnálása során a magyar nettó bérek vásárlóértéke jelentős mértékben emelkedett. Ezek a 2002-2006 közötti MSzP-SzDSz, a 2014-2018 közötti Fidesz-KDNP, illetve a 2018-2022 közötti Fidesz-KDNP kormányok voltak. Ezek mindegyikének regnálása alatt nagyjából harmadával növekedett a fizetések reálértéke.

Ezeket figyelembe véve könnyen megérthető, hogy miért éppen ez a három kormánykoalíció volt képes mandátumának ideje alatt társadalmi támogatottságát növelni. Továbbá, pontosabban láthatóvá válik, hogy a kormányzó pártszövetség 2022-es sikerének hátterében jelentős mértékben a gazdaságpolitikai eredmények magyar lakosság általi pozitív értékelése áll.

Borítókép: Shutterstock