Népességcsapdába esett ez a hatalmas ország  

Szerző: | 2024. január. 19. | Társadalom

Túl sok lehet a jóból – így összegezhető egy kanadai tanulmány, amely szerint a népességnövekedésnek meredeken le kell lassulnia, mielőtt a termelékenység javulni tudna. Az észak-amerikai ország erősen támaszkodik a bevándorlásra, hogy táplálja a gazdaságot, de most népességcsapdába került. 

A sokáig kiegyensúlyozott bevándorlási modellnek számító Kanada most migrációs válsággal néz szembe, amely a kanadaiakat és az újonnan érkezőket egyaránt elbizonytalanító politikai döntések eredménye – vélte írásában a Le Figaro francia napilap. 

Megbukott a kanadai migrációs modell 

„Üdvözöljük az újonnan érkezőket! – hirdeti a Kanadai Nemzeti Bank reklámja egy hatalmas képernyőn, nem messze a montreali repülőtér határrendészeti pultjától. A vámosoktól néhány méterre több száz bevándorlóból álló oszlop várja, hogy a bevándorlási ügyintézők feldolgozzák a papírjaikat.  

Fátyolos asszonyok követik a sorban a szűk leggingset hordó fiatal francia nőket. Élénk színű turbánt viselő szikhek várakoznak a Fülöp-szigetekiek mellett. A szorgalmas világ Kanadáról álmodik. Ahogy elhagyják a végállomást Montreal belvárosában, a reptéri busz a latin negyed szívében hagyja az újonnan érkezetteket, amelyet százszámra szálltak meg a koldusok. Egy kis ízelítő a jómódú Kanadából – jegyezte meg nem kevés iróniával a közelmúltban a Le Figaro francia napilap szerzője.  

A migránsok az utcán élnek, elhagyatottan, miközben a frissen érkezők számára fenntartott menedékhelyek és szállodák zsúfolásig tele vannak. A férfiak közül soknak elment az esze, torkuk szakadtából üvöltöznek, alkoholisták és drogfüggők. Egy haiti koldus érthetetlen szavakat mormol maga elé. Mellette egy nő készíti elő a fecskendőket.  

A bevándorlók száma tíz év alatt megduplázódott 

A Village, a közeli hatalmas melegnegyed boltosai egymás után zárnak be. A vásárlók is menekülnek a mindent átható bizonytalanság elől. Montreal belvárosa, a szórakozónegyed lakói elítélik a kábítószerfüggők jelenlétét egy olyan területen, ahol hajnali kettőig nyitva van egy lőtér. A helyzet országszerte romlik, és a kanadai bevándorlási hivatal ezt képeslapszerű képek mögé próbálja rejteni. 

A bevándorlók száma tíz év alatt megduplázódott, a 2013-as 259 ezerről 2023-ra közel félmillióra emelkedett. Emellett több mint 900 ezer ideiglenes vízumot kapott külföldi is van az országban. Ottawa évtizedek óta megválogatja a bevándorlókat a beilleszkedési képességük alapján.  

Az elmúlt két évben a Justin Trudeau miniszterelnököt körülvevő liberális agytröszt hatására a kormányfő is beállt az „évszázad kezdeményezése” mögé. Ezzel felrobbantotta a bevándorlók kvótáit, anélkül, hogy kiszámolta volna, az ország képes-e befogadni ennyi embert. „2023-ban 465 ezer állandó lakos befogadása a cél, 2024-ben 485 ezer, 2025-ben pedig 500 ezer” – ezek az ottawai kormány bevándorlási számai.   

A kanadai Bevándorlási, Menekültügyi és Állampolgársági Minisztérium még az ősszel így indokolta ezt a megközelítést: „A bevándorlás a kanadai gazdaság húzóereje és a jövőbeni növekedés motorja. Az újonnan érkezők nélkülözhetetlenek az innováció ösztönzéséhez, a gazdaság növekedéséhez, valamint a vállalkozások és a helyi közösségek támogatásához. Olyan készségeket és tehetségeket hoznak, amelyekre szükségünk van a vállalkozások növekedéséhez. 

Kanada mindig is bevándorlóország volt. A világ minden tájáról érkeznek ide azok, akik anyagilag jobb életben bíznak. Az „évszázad kezdeményezése” szerint az észak-amerikai állam népességének a növekedése alapvető fontosságú az ország gazdasági jólétéhez, társadalmi befogadásához és a világszíntéren gyakorolt befolyásához – ez áll az elgondolás mögött. A cél az, hogy a lakosság a jelenlegi 39 millióról 2100-ra 100 millióra nőjön.  

A lakhatás az egyik fő gond 

A közelmúltban közzétett jelentésben a National Bank Financial Inc. (NBF) szerint Kanada túlméretezett népességnövekedése olyan jelenséghez vezetett, amely általában csak a feltörekvő országokban fordul elő: az egyre nagyobb népesség a növekedés elnyeléséhez szükséges infrastruktúra korlátaiba ütközik. Ebben a helyzetben az életszínvonal nem emelkedik, „mert a népesség olyan gyorsan növekszik, hogy minden rendelkezésre álló megtakarításra szükség van a meglévő tőke-munka arány fenntartásához” – állt az NBF jelentésében

Három év alatt hárommillió 

A népesség 2021–22-ben több mint kétmillió fővel nőtt, az adatok szerint pedig 2023-ra 1,2 milliós növekedés várható, hozzászámolva az ideiglenes engedéllyel vagy hivatalos papírok nélkül az országban tartózkodókat. „Kanada népességnövekedése tavaly 3,2 százalék volt, ötször magasabb, mint az OECD átlaga. Mi több, mind a tíz tartomány legalább kétszer olyan gyorsan növekedett, mint az OECD, az újfundlandi 1,3 százaléktól az albertai 4,3-ig” – szögezte le a tanulmány. 
Ez a növekedési szint szélsőségesnek tűnik a gazdaság „elnyelési teljesítményéhez” és ahhoz képest, hogy a munkaerő nem öregszik gyorsabban az OECD átlagánál. A gyorsan növekvő népesség által a lakáspiacra gyakorolt nyomás jól dokumentált: a kínálat jóval elmarad a kereslettől, ez pedig növeli a lakhatási költségeket és fellendíti az inflációt. 
Míg a szövetségi kormány lépéseket tett a lakáskínálat növelésére, az NBF szerint „a politikai döntéshozóknak túl kell lépniük azon, hogy egyszerűen a lakáskínálatot célozzák meg, és fel kell ismerniük, hogy egy bizonyos szám felett a népességnövekedés akadályozza a gazdasági jólétünket”. 

A nemzeti jövedelem stagnál 

Az egy főre jutó reál-GDP az elmúlt hat évben stagnált – jegyezte meg a jelentés, hozzátéve, hogy ez nem csak a lakáshiány függvénye. A szövetségi döntéshozóknak a népességnövekedési céljaikat a szélesebb körű tőkeállomány-korlátozásokhoz kell igazítaniuk, ha a termelékenységben is javulást akarnak látni. „Ezen a ponton úgy gondoljuk, hogy országunk éves teljes népességnövekedése nem haladhatja meg a 300-500 ezer főt, ha ki akarunk szabadulni a népességcsapdából” – állította az NBF tanulmánya. 

Mik lesznek a következmények? 

Kanada már nem tudja integrálni az újonnan érkezőket, mert nincs elég lakás. A helyi lakosok is szenvednek a migráció növekedésének következményeitől.  

A bérleti díjak az elmúlt két évben ugrásszerűen megemelkedtek. A legszegényebbek már nem találnak lakást.  

Ők az elsők, akik az utcára kerülnek, akárcsak a mentális problémákkal küzdő emberek.  

A bérbeadók kiszorítják a bizonytalan helyzetű munkavállalókat, hogy a jobb módúaknak adhassák ki a lakásokat. A Canada Mortgage and Housing Corporation (CMHC) szerint a legalacsonyabb jövedelműek Vancouver albérleteinek mindössze az egy százalékát engedhetik meg maguknak.  

A torontóiak több mint 51,5 százaléka ma már „látható kisebbségi” háttérrel rendelkezik. Az ottani statisztikai hivatal becslése szerint 2041-ben az ország lakosságának 52,4 százaléka bevándorló vagy bevándorlók gyermeke lesz.  

A Le Devoir című montreali napilap figyelmeztetett: „Tévedés lenne azt hinni, hogy a kanadaiak legendás toleranciája az újonnan érkezőkkel szemben nem ismer határokat. Amikor egy lakás bérleti díja átlagosan meghaladja a havi 3 ezer kanadai dollárt, mint ahogyan ez nemrég történt, elkerülhetetlen, hogy a választók egy része megkérdőjelezze a Trudeau-kormány azon célkitűzését, hogy tovább emelje az éves bevándorlási küszöböt. 

Vajon Kanada túl tud lépni ezen a válságon? 

Szükség lesz a politikai akaratra, az időre és az eszközökre ahhoz, hogy több száz ezer otthont építsenek. De ahogy a Journal de Montréal nemrég rámutatott: „miközben az ország munkaképes korú lakossága 204 ezerrel nőtt 2023 első negyedévében, az újlakás-építések száma mindössze 57 ezret tett ki”. Bár az észszerű bevándorlási kvótákhoz való visszatérés egy lehetőség lehetne, ez Justin Trudeau számára a kudarc beismerését jelentené – szögezte le a Le Figaro. 

Sean Fraser lakásügyi miniszter azt javasolta, hogy a lakásválság megoldására korlátozzák a külföldi diákok számát. Az egyetemek anyagilag függnek ezektől a tanulóktól, akik évente 21 milliárd dollárt hoznak az országnak. 

A világ második leghatalmasabb országa nem elég nagy  

Ráadásul szinte egyik bevándorló sem akar letelepedni olyan elhagyatott, hideg régiókban, ahol a kanadaiak sem akarnak már élni. Évről évre a Québecbe érkező új bevándorlók mintegy 80 százaléka Montrealban vagy Québec Cityben szeretne letelepedni. 

Az ország még mindig vonzó a fiatalok számára, bár panaszkodnak a megfizethető lakások hiányára és a magas megélhetési költségekre. Sokan viszont előnynek tartják azt, hogy rasszizmussal szinte nem találkoztak. Ez azért van így, mert Kanada nem gyarmati múltú ország, és a kultúra tiszteletben tartja a „politikai korrektséget”.  

Húsz-harminc évvel ezelőtt a kanadaiak attól féltek, hogy a bevándorlók jönnek és ellopják a munkahelyüket. Ma pedig már attól kezdenek félni, hogy jönnek és ellopják a lakhatásukat. A kanadaiak mindig is előítéletek nélkül fogadták az újonnan érkezőket, de az utóbbi hónapokban elkezdtek aggódni az egyre növekvő számú érkezők miatt. Egy friss felmérés szerint a kanadaiak 44 százaléka úgy véli, hogy az ország túl sok bevándorlót fogad be, míg tavaly ez az arány 27 százalék volt. Ez azonban nem vezetett a bevándorlók megbélyegzéséhez a mindennapi életben. 

A bevándorlókra soha nem teherként tekintenek, inkább lehetőségként a társadalom és a munkaerőre szoruló vállalatok számára. Egyetlen politikai párt sem bélyegzi meg a bevándorlókat. A különböző politikai helyzetértékelésekben a Konzervatív Párt kényelmes előnnyel vezet Trudeau liberálisai előtt. A parlamenti választások azonban csak 2025-ben esedékesek, tehát még nem lehet mérget venni a jelenlegi esélyekre. 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Shutterstock

Ezek is érdekelhetnek

trend

Promóció

Hazai válogatás

Promóció

Kövess minket

Facebook

Instagram

LinkedIn