Az eredeti cikk megjelent a Mandiner Makronóm rovatában 2022. április 27-én. Az írás az akkori események és információk birtokában keletkezett.

Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhely vezetőjének írása a Makronómon.

A magyar inflációs mutató sem historikusan, sem nemzetközi kitekintésben nem tekinthető magasnak, sőt objektív mutatók alapján a magyar monetáris politika a mostani nehéz helyzetben is jól vizsgázott.

Christopher Nolan „Memento” című filmjében Guy Pearce alakítja Leonard Shelby-t, aki felesége gyilkosát hajszolja. A dráma teljességét csak a nézők érzik át, mivel a főszereplő szenved anterográd amnéziában, azaz képtelen új emlékeket raktározni. Joe Pantoliano által megformált Teddy próbálja megértetni vele, hogy felesége nem akkor halt meg, amikor Leonard egy ütés miatt elvesztette az új emlékek kialakításának képességét, hanem később. Azonban ez az információ Leonard memóriazavara miatt nem marad meg nála, így valószínűleg folytatja értelmetlen és veszélyes küzdelmét egy képzelt ellenség ellen.

Egyes magyar politikusok és újságírók inflációs helyzetértékelését olvasva nehéz nem a fenti filmre asszociálni. A magyar áremelkedést rekordszintűnek minősítő értékelések ugyanis hasonlóan függetlenek a tényektől és a mindenki számára elérhető információktól, mint amilyen messze Leonard világképe állt a valóságtól. 

A számok misztikuma

Bár a magyar inflációs mutató valóban emelkedett az elmúlt hónapokban (2022 elején), rekord szintekről legfeljebb az beszélhet, aki Leonardhoz hasonlóan képtelen a közelmúltnál távolabbi eseményekre emlékezni. Ahogyan azt az 1. ábra is mutatja, a magyar áruk és szolgáltatások áremelkedésének üteme az 1990-es évek során végig a mostani szintek felett volt.

Sőt, 1991 közepén a hazai infláció mértéke közel 40 százalék volt, ami a mostani értéknek közel ötszöröse. De a mostanihoz hasonló szintű volt a drágulás üteme 2007-ben is. 

1. ábra: A magyar inflációs mutató alakulása. Forrás: OECD. 

Míg korábban az inflációs szint emelkedését gyakran helyi problémák okozták, a jelenlegi helyzetet egyértelműen nemzetközi tényezők befolyásolják.

Ahogyan azt a 2. ábra szemlélteti, a magyar inflációs többlet az európai mutatóhoz képest jelenleg negatív tartományban tartózkodik. Ez azt jelenti, hogy ma Magyarországon kisebb a drágulás üteme, mint Európában.

A Matolcsy György által vezetett Magyar Nemzeti Bank sikereit egyébként szemléletesen tükrözi ez az ábra is, hiszen a modern magyar monetáris politika története során egyetlen jegybankelnök kormányzása alatt sem volt ilyen közel a magyar infláció az európaihoz, mint 2013 óta. 

2. ábra: A magyar és az európai inflációs mutató különbsége. Forrás: OECD. 

Az egyedi országok CPI (inflációs) mutatóit szemlézve ugyanazt a képet látjuk, mint amit a fentiek mutattak. Ahogyan azt a 3. ábra is tanúsítja, a magyar infláció egyáltalán nem számít magasnak.

A mi 8,3 százalékos értékünknél közel hétszer magasabb a török és az argentin fogyasztók által megélt drágulás üteme.

A litván inflációs ráta közel kétszerese Magyarországénak. Magyarország inflációs mutatója kedvezően áll a többi balti és Visegrádi Négyek (V4) országaihoz képest is. Ráadásul, még a fejlett nyugati országok között sem számít rossznak, mivel a belga, amerikai, spanyol és görög inflációs ráták is hasonlóan magasak, mint a magyar.

3. ábra: Néhány inflációs mutató 2022 februárjában. Forrás: OECD. 

Hazánk teljesítménye kifejezetten jónak számít akkor, ha az árak növekedésének gyorsulási ütemét nézzük. Hiszen a fentiekben is kiemelt balti országokban úgy mérnek most kiugróan magas inflációs mutatókat, hogy egy évvel korábban ezen országok mindegyikében nulla körül volt az indikátor értéke. Azaz mindössze 12 hónap alatt ezen államok a lényegében tökéletes árstabilitás helyzetéből a gyors áremelkedés állapotába kerültek. Ez pedig különösen ijesztő folyamat.

Hazánk ezzel szemben kifejezetten stabilnak számít az infláció növekedési ütemét tekintve. Ahogyan azt a 4. ábráról le lehet olvasni, 12 hónap alatt a hazai drágulási ütem kevesebb, mint 5 százalékot emelkedett. Ugyanez a növekedés közel 40 százalék volt Törökországban, 12,5 százalék Litvániában, 10,9 százalék Észtországban, 8,9 százalék Görögországban, 8,8 százalék Csehországban, 8,4 százalék Lettországban, 7,7 százalék Szlovákiában és 5,3 százalék Lengyelországban.

Magyarország tehát mind a balti, mind pedig a többi V4-es országhoz képest a legjobb teljesítménnyel, magyarul a leglassabb ütemben gyorsuló inflációs mutatóval büszkélkedhet. 

4. ábra: Az inflációs mutató változása 2021 és 2022 februárja között. Forrás: OECD. 

A kiváltó tényezők

A jelenleg világszerte tapasztalható áremelkedés két rendkívül ritka esemény, két „fekete hattyú” egyidejű előfordulásával magyarázható. Az egyik ilyen esemény a koronavírus-járvány, a másik pedig egy globális gazdasági szempontból kulcsfontosságú két ország közötti háború. A gazdasági történelem tanítása szerint, míg egy pandémia kitörése általában a kereslet csökkenése révén csökkenti az árakat, a járványhelyzet javulása jelentős inflációs nyomást generál. Ennek oka részben a válság idején nyújtott támogatások árakat emelő hatása, valamint a foglalkoztatás, a termelés és ennek következtében a kereslet növekedése.

A háborúk hatása az árakra pont ellentétes a pandémiákéval.

Egy fegyveres konfliktus kirobbanása jellemzően áremelkedést hoz első lépésként, melynek okai a kieső termelésben, az értékesítési láncok megsérülésében, a termelő kapacitások és a gazdasági szektorban foglalkoztatottak számának csökkenésében, és nem ritkán a katonai kiadások pénznyomtatással történő előteremtésében keresendőek. 

Jelen esetben tehát két rendkívüli történés konstellációja együttesen hajtja felfelé a fogyasztói árakat. A pandémia utóhatása és a háború első szakasza külön-külön is megnyomnák az inflációs folyamatokat, karöltve pedig még drámaibb hatást gyakorolnak a drágulás ütemére. Ezt láthatjuk az olaj és a gáz mellett Ukrajna és Oroszország főbb exporttermékeinek, a fémeknek, a búzának, a kukoricának, a szénnek vagy az aranynak az áralakulásánál is. A mostani árak különösen nagy ugrásnak számítanak az 1-2 évvel korábban mértekhez képest, amikor a leállások miatt számos árucikk értéke historikus mélypontokon tartózkodott (gondoljunk csak a negatív határidős olajárakra 2020 májusában).

Az ellenszer

Az, hogy a magyar inflációs folyamatok kifejezetten jónak tekinthetőek nemzetközi összevetésben, nem meglepő.

Hiszen kevés olyan ország van, mely ilyen sokat és ennyire elkötelezetten tett volna a drágulás ütemének visszafogása érdekében. Ebben a harcban a kormány és a jegybank kart karba öltve harcolt.

– A fiskális politika 2013 óta védi a lakossági fogyasztókat a piaci energiaárak növekedése ellen. A rezsicsökkentés 2022-ben is sokat segített abban, hogy a magyarok pénztárcája nem érezte meg a felrobbanó energiaárakat.

– A benzinárstop a családok védelme mellett abban is sikeres volt, hogy meggátolta az olajárak emelkedésének begyűrűzését a szállítási költségekbe. Az élelmiszerárstop pedig az alapvető élelmiszereknél állította meg az inflációs folyamatokat. 

– A kormány mellett az árstabilitás első számú felelőse, a jegybank is gyorsan és határozottan lépett az inflációs folyamatok megfékezése érdekében. A tavalyi évben nemzetközi viszonylatban is gyorsan kezdte el kamatemelési ciklusát, melynek keretében eddig közel 4 százalékpontot emelt az irányadó rátán.

A kamatemelés a megtakarítások ösztönzésén és a hitelfelvétel visszafogásán keresztül járul hozzá a fogyasztás visszafogásához, így az áremelkedés ütemének megszelídítéséhez. A magyar jegybanki alapkamat az 5. ábra tanulsága szerint is komoly elkötelezettséget mutat a forint értékének megőrzése tekintetében.

Különösen nagy a kontraszt az Európai Központi Bank nulla körüli kamatszintjéhez képest, mely különösen fájdalmas jövőt vetít előre a balti államok számára, hiszen ahelyett, hogy visszafogná, egyenesen fűti a már jelen pillanatban is magas drágulási ütemet. 

5. ábra: Jegybanki alapkamatok. Forrás: Global-rates. 

Következtetés

A magyar inflációs rátát történelmi szempontból legfeljebb közepesnek lehet minősíteni, habár az utóbbi hónapokban jelentős növekedést könyvelt el. Ez a növekedés azonban egyértelműen nemzetközi tényezőknek tulajdonítható, nem pedig belső okoknak. Ezt támasztja alá, hogy a legújabb adatok szerint Magyarország inflációs üteme az európai átlag alatt marad. Nem csupán az áremelkedés mértéke, de az infláció növekedésének üteme is kedvezőbb a hazánkban, mint a többi európai államban. A magyarországi inflációs folyamatok mérséklésében a kormányzat mellett a Magyar Nemzeti Banknak is fontos szerepe van.

Adalék: a cikket 2024 januárjában tettük újra közzé, annak az információ birtokában, hogy 2023 év végére sikerült egy számjegyűre csökkenteni az inflációt, amely elszabadult számos negatív tényező következtében.

Borítókép: Shotterstock