Benjámín Netanjáhú izraeli miniszterelnök úgy döntött, hogy ebben a kérdésben a sarkára áll, és nem enged semmilyen zsarolásnak, még akár Joe Bidennel, a legnagyobb szövetségese, az Egyesült Államok elnökével is szembeszáll, és az álláspontja végleges.  

A Nyugat követelése a kétállamiság  

Nemcsak Amerika részéről fogalmazódik meg a követelés, hogy Izrael tegyen lépéseket a palesztin állam létrehozására, hanem általánosságban a Nyugat megítélése is hasonló – az Európai Unió e héten ezt sürgette és ilyen álláspontot hangoztatott az ENSZ főtitkára is. 

Ám a „dacos” zsidó kormányfő, Netanjáhú hallani sem akar palesztin államiságról, elmélyítve a megosztottságot Izrael legközelebbi nemzetközi szövetségeseivel. Nyilván jó előre számolt ezzel, és azzal is, hogy az izraeli háborús egységkormányán lévő repedések egyre mélyebbek lesznek, hála az amerikaiak hathatós tevékenységének. 

Egyértelmű vita van a két vezetés között abban a kérdésben, hogy mi lesz a gázai hadművelet után.

Ki fogja kormányozni az övezetet? Szándékában áll-e Izraelnek katonai jelenlétet kialakítani ott anélkül, hogy kormányozná a területet, vagy az erősebb jogán, a fortiori, vállalná az ezzel járó nehézségeket? 

A múlt hétvégén Netanjáhú és Biden között lezajlott az első csörte. Az amerikai elnökről azt tudni kell, hogy hónapok óta szinte feltétel nélküli támogatást nyújt Izraelnek a gázai háborújához, jelentős politikai árat fizetve saját kormányának mind Amerikában, mind azon túl.  

Kudarc volt az első kísérlet 

A Netanjáhú és Biden között folyt pénteki telefonbeszélgetés során az izraeli vezető azt mondta az amerikai elnöknek, hogy országa biztonsági szükségletei nem hagynak teret egy szuverén palesztin állam számára. „A Hamász megsemmisítése után Izraelnek meg kell őriznie a biztonsági ellenőrzést Gáza felett annak biztosítása érdekében, hogy a terület többé ne jelentsen fenyegetést a zsidó állam számára” – ez az ismert izraeli álláspont. 

Gáza többé ne jelentsen fenyegetést Izrael számára, ami ellentmond a szuverenitás palesztin követelésének” – fejtette ki Netanjáhú üzenetében, és hozzátette, hogy Izraelnek meg kell tartania „a biztonsági ellenőrzést a Jordán folyótól nyugatra fekvő teljes terület felett”.

„Ez olyan terület, amely a megszállt Ciszjordániát is magában foglalja” – magyarázta a BBC brit tévécsatorna. 

Ha most feltennék azt a kérdést a zsidó társadalom tagjainak, hogy mi a véleményük egy palesztin állam létrehozásáról, aligha számíthatnánk lelkes egyetértésre. Sőt, talán elenyésző kisebbség nyilatkozna az október 7-i Hamász-támadás után megértően a kérdésről. A kétállami megoldás, az izraeli és a palesztin állam egymás mellett élése jelenleg a fantazmagóriák kategóriájába tartozik.   

A humanitárius szempontok 

A Fehér Ház megítélése szerint ez könnyen áthidalható tényező, csak politikai akarat szükséges hozzá. Mondja ezt egy olyan politikai vezetés, az amerikai, amely 2001. szeptember 11. után gondolkodás nélkül odacsapott, mintha nem a düh irányította volna a cselekedetét. Van ilyen más nemzeteknél is. Netanjáhú álláspontja, amelynek elsöprő a támogatottsága a lakosság körében, már korábban ismert volt, amikor tájékoztatta a szövetségeseit, hogy a független palesztin állam létrehozását erőltető szándék hiábavaló erőfeszítés. 

Milyen érveket sorakoztatnak fel a nyugati hatalmak? Több mint három hónap elteltével a palesztin források közlése alapján

az izraeli támadások közel 25 ezer palesztint öltek meg, többségükben nőket és gyermekeket. Közel 2 millió embernek kellett elhagyni a lakhelyét, Gáza nagy részét lerombolták.

A délen fekvő zsúfolt menekülttáborokban az éhség és a betegség az úr. 

Ezek a legfontosabb humanitárius szempontok, amelyek különösen érzékenyen érintik a nyugati közvéleményt. Az amerikai védelmi miniszter, Lloyd Austin egy korábbi nyilatkozatában ezt mondta: „A súlypont a palesztin civil lakosság. Ha az ellenség karjaiba hajtjuk őket, a taktikai győzelmet vegyítjük a stratégiai vereséggel.” 

Romok a gázai Sudzsajja negyedben (Forrás: MTI)

Álmok világa 

Hozzá kell fogni a méregfog kihúzásához. Éspedig nem mással, mint a kétállamiság lehetőségének megteremtésével, amely önálló palesztin államként magában foglalná a ciszjordániai és gázai területeket is – úgy tűnik ez az amerikai fél és szövetségeseinek álláspontja. 

Az izraeli kritikusok szerint a vita jó figyelemelterelésnek bizonyul a növekvő belföldi feszültségről. Szerintük a zsidó állam gázai hadjáratának a háború több mint három hónapja alatt elért eredményei korlátozottak: a Hamász kezében még mindig legalább 130 izraeli túsz van, ami miatt a zsidó lakosság egyre elégedetlenebb. Nincs terv az enklávé jövőbeli kormányzására.  

A Hamász nemrégiben rakétákat indított az északi területekről, amelyről az izraeli hadsereg azt állította, hogy a terrorcsoport harci képessége megsemmisült.  

„Ennek a háborúnak nincs célja és nincs jövője, de a meghosszabbítása az egyik módja annak, hogy elhalassza a felelősök keresését” – idézte a Ha’Aretz újság a háborús kabinet egyik meg nem nevezett tagját.

A Hamász október 7-i támadásait megelőző katonai és biztonsági kudarcok hivatalos vizsgálata, amely jelenleg a harcok intenzív szakaszának végéig szünetel, minden bizonnyal kényelmetlen lesz Netanjáhú számára. 

A baloldal megítélése szerint az izraeli miniszterelnök koalíciós kormányában olyan szélsőjobboldali pártok vannak, amelyek hajthatatlanul ellenzik a palesztin államot, sőt a Gáza elleni támadások intenzitásának bármilyen enyhítését is. Október 7-e után konszenzus alakult ki arról, hogy a zsidó állam nem pazarolhatja az energiáját arra, hogy ismét az urnákhoz járuljon, amikor a háborúra kell összpontosítania. Így valószínűleg nem lesz hamarosan voksolás Izraelben. 

Mély kötődés a zsidó államhoz 

Ami Joe Bident illeti, a novemberi elnökválasztáson „politikai árat fizethet Izrael rendíthetetlen támogatásáért, ami valószínűleg kihat az újraválasztási esélyeire” – figyelmeztetett az NPR rádió. A 81 éves amerikai vezető, akit „szoros szálak fűznek” a zsidó államhoz, a választási kampánya során szembekerült tüntetőkkel, akik bírálták őt ezért a feltétlen támogatásért. 

Biden a fiatalok egy olyan nemzedékével kerül szembe, akik elítélik az izraeli kormányt, és jobban rokonszenveznek a palesztinokkal, mint az idősebb demokrata szavazók

– magyarázta a rádióállomás. – Az elnöknek ezért az újraválasztási kampánya részeként mind Netanjáhúval, mind a saját pártján belüli törésekkel meg kell küzdenie.” Fehér házi tisztviselők állítják: Biden négyszemközt mindent megtesz, hogy megfékezze Netanjáhút, de erre kevés a bizonyíték. Az amerikai elnöknek megvan a szükséges befolyása és politikai hatalma. Mi akadályozza meg abban, hogy éljen vele? 

 Benjámin Netanjáhú izraeli miniszterelnök és Antony Blinken amerikai külügyminiszter megbeszélést folytat a tel-avivi Kirja katonai támaszponton (Forrás: MTI)

Az összetűzés órája? 

Például ha szigorú feltételekhez kötné az amerikai katonai segélyt, Biden megdönthetné Netanjáhút, ha akarná. A kabinet távozása valószínűleg megnyitná az utat Benny Gantz, egy baloldali-centrista izraeli vezető előtt, aki a kétállami megoldás melletti retorikai elkötelezettségében Biden szövetségese lehetne. Ám Amerika elvesztette a kontrollját Izrael és a Közel-Kelet felett, miközben Washington befolyása a világban egyre inkább gyengül – szögezte le a Yedioth Ahronoth tel-avivi lap. 

Biden rendíthetetlenül támogatja Izrael államot, de nem támogatja annak miniszterelnökét. A két vezető pedig belátta, hogy a háború utáni gázai időszakról alkotott elképzeléseik összeegyeztethetetlenek – elemezte a Ha’Aretz napilap. Netanjáhú és Biden sem szeretik egymást rajongásig, mint ahogy azt izraeli kormányfő évekkel ezelőtt leszögezte, Trump alatt volt felhőtlen a viszonya az Egyesült Államokkal.  

Joe Bidennek most már leesett, hogy Netanjáhú figyelmen kívül hagyja az amerikai tanácsokat. Ez nem azért van, mert más, bölcsebb stratégiája van erre a háborúra, és nem is egyszerűen azért, mert gyakorolja országa döntési szuverenitását – vélte a zsidó újság.  

Az izraeli kormányfő szándékosan dacol a világ urával – vélte a Ha’Aretz –, hogy aztán azzal vádolhassa az amerikai elnököt, hogy „visszafogja őt”, és ezzel megfosztja a Hamász teljes felszámolásának lehetőségétől.  

Vagy másképp: Netanjáhú a győzelem küszöbén állt, amikor Biden akadályozta őt küldetése teljesítésében. 

A héber állam és miniszterelnöke közötti különbségtétel 

Joe Biden a zsidó államot támogatja, nem Netanjáhút. Izraelben nagyra értékelik Biden rendíthetetlen – anyagi, politikai és érzelmi – támogatását, de az Egyesült Államokban és más országokban egyre inkább úgy látják, hogy ez kiegyensúlyozatlan elfogultságot jelent, amely befolyásolhatja Amerika külpolitikai lehetőségeit

– írta a Ha’Aretz baloldali izraeli napilap. – Éppen azért, mert Izrael támogatása szilárd és vitathatatlan, Biden most abban a helyzetben lesz, hogy világosabb különbséget tudjon tenni a zsidó állam és annak miniszterelnöke között. Az amerikai elnöknek megvan a politikai mozgástere arra, hogy irányt változtasson és kihívást intézzen Netanjáhú ellen.” 

Ám arról sem szabad megfeledkezni, hogy az izraeli miniszterelnök sem tegnap kezdte el a politikusi pályáját. Két öreg motorost láthatunk, akik az úton szembemennek egymással. Ki kapja félre először a kormányt? 

Kapcsolódó: 

Címlapfotó: Shutterstock