Az ukrajnai háború hamarosan a harmadik évébe lép, ez pedig jelentősen befolyásolja kontinensünk gazdaságának irányát és lehetőségeit. Emellett az uniós gazdaságokra szintén hatással vannak az olyan új geopolitikai események is, mint a gázai háború, a Vörös-tengerig és most már az iráni–pakisztáni határig kiterebélyesedő feszültségek, valamint a korábbi, megszokott iparszerkezetet átalakító energetikai és zöldátállás. Az ING eurózónára vonatkozó friss jelentése további belső tényezőket is megemlít, miszerint  

a restriktív monetáris politika – legalábbis az idei év első felében – rontja a blokk növekedési kilátásait, csakúgy, mint a kevésbé expanzív költségvetési politikák. 

A jelentés szerint Európa vezető gazdaságai a stagnálás éve felé tartanak, amely akár rosszabb is lehet, mint 2023-ban. Eközben Oroszország a háború első évének 1,2 százalékos GDP-csökkenése után a tavalyi évre már 3,5 százalékos növekedést jelentett.  

Ha a nyers számokat összevetjük, ami önmagában nem ad pontos képet, most mégis úgy tűnik, hogy a szankciók egyelőre többet ártottak Európának, mint Oroszországnak. 

Az orosz gazdaság teljesítéséről megoszlanak a vélemények 

Az orosz AKRA hitelminősítő ügynökség – a nyugatiak már nem tevékenykednek az országban – egyetért a Kreml 2023-ra vonatkozó előrejelzésével, de azt jósolja, hogy az ottani növekedés jövőre csupán a 0,5–1,3 százalékos sávban stagnál, szemben az orosz kormány által jósolt évi 2 százalékkal. Ennek az egyik oka, hogy a katonai mozgósítás és a háború következtében az oroszok és a külföldi dolgozók elvándorlása miatt nem találnak munkaerőt (a munkanélküliség 2,4 százalékon áll). A másik ok az infláció és a magas központi banki kamatlábak. „Valószínűleg a háztartások megtakarításai növekedni fognak” – figyelmeztet az ügynökség. 

„2022 történelmileg kedvező év volt Oroszország számára” – mondta Janis Kluge, a német Nemzetközi és Biztonsági Ügyek Intézetének közgazdász szakértője, aki a Riddle agytröszt által közzétett részletes elemzésében arra a következtetésre jut, hogy 2024 lesz az orosz rendszer valódi próbája két olyan év (2022 és 2023) után, amelyet a háború előtt felhalmozott tartalékoknak és az invázió kezdetén az offenzíva által kiváltott nemzetközi gáz- és olajársokk révén szerzett extra bevételeknek köszönhetően sikerült megmenteni.

Nem mindenkit érint egyformán 

Tehát megint itt tartunk: a legjobb esetben is egy újabb lassú növekedési év áll Európa vezető gazdaságai előtt. Az ING jelentése szerint bár a külső tényezők közül sokan az euróövezet valamennyi országát sújtották és sújtják továbbra is, ugyanakkor ez nem minden államra hat egyforma mértékben. Az euróövezeten belül egyértelmű különbségek mutatkoznak a különböző gazdaságokra gyakorolt hatások között. 

Kezdjük a közös jellemzőkkel: az Európai Központi Bank kamatemeléseinek még mindig kibontakozó hatásaival és az ellátási láncban újonnan jelentkező zavarokkal. Mindkét tényező visszafogja a gazdasági növekedést, azonban a másik oldalról a viszonylag szilárd munkaerőpiacok és a javuló reálbérek némi támaszt biztosítanak. 

Az országok között azonban már jóval nagyobb különbségek mutatkoznak például az energetikai átállás, valamint az ipar és a fiskális támogatások – legyen az nemzeti vagy európai – részaránya terén. 

Mindemellett további befolyásoló tényezőt jelent az is, hogy az idén hat parlamenti választást tartanak az euróövezetben, beleértve az európai szavazásokat, valamint három nagy jelentőségű tartományi voksolást Németországban. 

A szakértők a legtöbb választás esetén a politikai széttöredezettségre számítanak. 

Ennek következtében a döntéshozatal egyre nehezebbé válik, ami nagyobb instabilitáshoz vagy akár kormányösszeomláshoz vezethet. 

Az ING jelentése az eurózónán belül 9 ország gazdasági kilátásait veszi górcső alá, amelyek közül az 5 legnagyobbat, valamint Portugáliát mutatjuk be, összegezve a legfontosabb megállapításokat, hogy teljesebb képet kaphassunk Európa vezető gazdaságainak – és ezzel kontinensünk — várható teljesítményéről. 

Németország: tüntetések és borús kilátások 

A gazdatüntetések, a vonatsztrájkok és az új év első heteinek kiábrándító makroadatai nem tudták elfeledtetni velünk a csalódást keltő 2023-as évet, amelyben a gazdaság 0,3 százalékkal zsugorodott év/év alapon. „Úgy tűnik, hogy a német gazdaság egy újabb kihívásokkal teli, stagnálással és politikai zavarokkal teli évbe lépett” – írja az ING jelentésében.

Valójában 2020 óta a válságok és kihívások sorával kellett szembenéznie az országnak: a világjárvány és az ukrajnai háború okozta ellátásilánc-zavarok, a háború és az oroszországi szankciók okozta energiaválság, a kiugró infláció és a monetáris politika szigorítása, Kína szerepének átalakulása, amely a virágzó exportcélpontból olyan gazdasági riválissá alakította át a távol-keleti nagyhatalmat, amelynek jóval kevesebb német termékre van szüksége és számos egyéb strukturális hiányosság együtt a gazdaság stagnálásához vezetett. 
 
„Előre tekintve, legalábbis 2024 első hónapjaira, a növekedést a közelmúltban hátráltató tényezők közül sok még mindig jelen lesz, és bizonyos esetekben még erősebb hatást gyakorolnak majd, mint tavaly” – írja az ING.  

Az elemzők arra számítanak, hogy a német gazdaság a tavalyi 0,3 százalékos zsugorodás után, az idén is negatív nullát fog produkálni. „A 2000-es évek eleje óta ez lenne az első alkalom, hogy Németország kétéves recessziót él át, még ha ez sekélyesnek is bizonyul.” 
 

Európa beteg embere 

Ez volt a nyár nagy témája Európában, és Németországban még mindig erről folyik a vita: a gyenge növekedés, a romló hangulat és a pesszimista előrejelzések újra címlapokra kerültek, és a közvélemény ismét arról vitatkozik, hogy Németország megint „Európa beteg embere”. A The Economist tavaly nyáron, több mint két évtizeddel a korszakalkotó címlap után újra elővette ezt az főcímet.  

A hírhedt szalagcím jelenleg jogosnak tűnik, ha a német gazdaság állapotát és azt nézzük, hogy Európa egykori fellegvára a növekedés lemaradójává vált. 

Az ország nemzetközi versenyképessége már a Covid–19-járvány és az ukrajnai háború előtt is romlott. Ezek az események csak felszínre hozták az olyan strukturális gyengeségeket, mint az energetikai átállásba, a digitalizációba, az infrastruktúrába és az oktatásba történő beruházások hiánya, amelyek az elmúlt évtizedben alkalmazott költségvetési megszorításoknak és a rossz politikai preferenciáknak a hátulütői. 

Az ING szerint Németország számára széles körű szakpolitikai intézkedések mielőbbi alkalmazására van szükség, amelyek között bizalomerősítő, a vállalatoknak biztonságot nyújtó és a kínálati oldalt javító lépések találhatók. Ilyenek például az ipar számára hosszú távú energiaár-korlátozások, az energiaátállás világos ütemterve, valamint a digitalizáció és megújuló energiákba történő beruházások. A német gazdaság kínálati oldalát a bürokrácia csökkentése, az e-kormányzatba történő nagyobb beruházások és a gyorsabb közbeszerzési pályázatok erősíthetnék, bár a költségvetési megszorítások erősen korlátozhatják a gazdasági reformokat. 

A német gazdaság várható teljesítménye dióhéjban 

Gazdatüntetések Berlinben (Forrás: Shutterstock) 

Franciaország: csigatempóban előre 

A francia gazdaság 2024 elején valószínűleg nagyon lassú marad, majd az év második felében némileg nagyobb lendületet vesz, bár a növekedés valószínűleg gyenge lesz, és elmarad a konszenzus előrejelzéseitől – írja az ING jelentésében. 

Bár az ottani gazdaság stabilizálódni látszik, az aktivitás visszafogott. Ez pedig azt jelenti, hogy az ország valószínűleg megmenekül az elhúzódó recessziótól. 

A tartósan magas infláció (3,7 százalék decemberben), a restriktív monetáris politika erősen negatív hatása a beruházásokra és az építőiparra, a világgazdaság lassulása, valamint a bizalmat terhelő geopolitikai kockázatok továbbra is hátráltatják a francia gazdaságot. Az első negyedévre gyenge, 0,1 százalékos növekedés várható.”  

– írta az ING. 

A 2023-as év egészében az ottani GDP a 2022-es dinamikus fellendülés után (+2,5 százalék az év egészében) 0,8 százalék körül fog növekedni. 

Az infláció 2024-ben tovább csökken, bár nem olyan gyorsan, mint más európai országokban. Ezzel párhuzamosan az ING várakozásai szerint a reálvásárlóerő ismét emelkedni fog, a bérek pedig várhatóan az áraknál erőteljesebben nőnek. Ez lehetővé teszi, hogy a fogyasztás 2023-hoz képest nagyobb mértékben járuljon hozzá a gazdasági növekedéshez. Bár ez jobban kompenzálja majd az inflációt, az ING elemzői szerint a nominális bérnövekedés 2024 folyamán mégis lassulni fog a munkaerőpiac várható lassulása miatt. A gyengébb kereslet következtében a következő negyedévekben munkahelyek megszűnése és a munkanélküliség mérsékelt növekedése várható, ami korlátozza a fellendülés ütemét. 

Az ING várakozásai szerint a GDP növekedése 2024-ben gyenge, átlagosan 0,5 százalékos lesz. A növekedés 2025-ben várhatóan 1,3 százalék körülire „gyorsul” az év során. 

A francia gazdaság várható teljesítménye dióhéjban 

Olaszország: lassú kilépés a stagnálásból 

Mivel a közelgő monetáris lazítás hatása csak fokozatos lesz, Olaszország 2024-es növekedési profilja attól is függ, hogy az uniós gazdaságélénkítési terv beruházási szakasza mennyire lesz gyors és hatékony. 

A restriktív kamatlábciklus és a különböző geopolitikai tényezők együttes hatása stagnáló üzemmódba taszította a gazdaságot. A 2023-as év harmadik negyedévében a GDP sovány 0,1 százalékkal bővült az előző negyedévhez képest, mivel a magánfogyasztás és a nettó export pozitív hozzájárulása éppen csak ellensúlyozta a készlethátrányt. A fogyasztási lendületnek valószínűleg jót tett a különösen kedvező külföldi turisztikai szezon lökése. 

Az évforduló a stagnálást látszik megerősíteni: a negyedik negyedév során közzétett bizalmi adatok folyamatosan azt jelezték, hogy az ipar rosszabbul teljesít, mint a szolgáltatások, és a novemberi gyenge ipari termelési számok keményen alátámasztották ezt, ami azt sugallta, hogy az ipar a negyedik negyedévben is növekedést hátráltató tényező lesz. 

Mivel a szolgáltatások nem biztos, hogy teljes mértékben kompenzálják, kisebb GDP-csökkenést valószínűsítünk 2023 negyedik negyedévében, ami megerősíti a stagnálást”  

– írta az ING jegyzetében. 

Az infláció várhatóan 2024-ben újra élénkül, mivel az energiaszektor kedvező bázishatásai az adó-visszatérítések megszűnésével és az energiaszámlákra vonatkozó költségek visszavezetésével csökkennek. A továbbra is erős munkaerőpiac és a bérek növekedése ugyanakkor támogathatja a fogyasztást, még a mérsékelt gazdasági bővülés mellett is. 

A jelentés szerint a magánberuházások jövője bizonytalan, különösen a gépiparban, ahol a magas kamatlábak és a szabad kapacitások kedvezőtlen hatást gyakorolnak. Az építőiparban a lakásépítést a magas kamatok és a szuperbónuszrendszerek megszűnése hátráltathatja, azonban a nem lakáscélú építőipari beruházások várhatóan profitálnak az uniós gazdaságélénkítési alapokból. 

A kormány költségvetési terve az adósság GDP-hez viszonyított arányának a stabilizálására koncentrál, ami korlátozza a fiskális mozgásteret. Emiatt előtérbe kerülhet az RRF (Európai Unió Újjáépítési és Reziliencia Alapja) beruházási szegmense, ami a GDP-növekedési előrejelzéseket felfelé módosíthatja. 

Az olasz gazdaság várható teljesítménye dióhéjban 

Spanyolország: a fellendülésre nagy az esély 

Az ING jelentése szerint a spanyol gazdaság lassulásának vége, a növekedés fokozatosan gyorsulhat idén. De, akárcsak 2023-ban, ezt is az erős szolgáltatási szektor fogja jellemezni, miközben az ipar továbbra is gyengélkedik. 

Az országban 2024-ben fokozatosan gyorsulhat a gazdasági növekedés. Azonban – különösen az év első felében – azt még mindig jelentősen visszafogja majd az Európai Központi Bank szigorúbb monetáris politikája, amely hátráltatja a beruházásokat és a fogyasztást – írja az ING jelentésében. 

A világjárvány után a Spanyolországba irányuló turizmus volt a fellendülés fő hajtóereje, ami tavaly év elején komoly előnyhöz juttatta a többi euróövezeti országgal szemben.  

Az első negyedévben ugyanis a külföldi turisták száma 42 százalékkal nőtt 2022-hez képest. Ez hamarosan visszaesett, tekintettel a világgazdaság lassulására, de a magánfogyasztás segített tompítani a csapást. Ugyanakkor az európai alapok bevezetése és az egyes kormányzati támogatási intézkedések meghosszabbítása szintén segíti a növekedést. 

Az európai hangulatmutató is javult a legutóbbi kiadásban. Spanyolország volt az egyetlen állam, amely 100 pont felett zárta az évet, beleértve a decemberi 2,4 pontos emelkedést. 

Ugyanakkor a szolgáltatási szektorban tapasztalható növekvő optimizmus hátulütője lehet, hogy a bérnövekedés az idén a vártnál valamivel erőteljesebben gyorsul. Ez felfelé irányuló kockázatot jelent az ING inflációs előrejelzésére. 

A spanyol gazdaság várható teljesítménye dióhéjban 

Spanyolországba visszatért a turizmus (fotó: Barcelona, 2023. október, forrás: Shutterstock) 

Hollandia: szerény növekedés várható 

A háztartások és az állami szektor fogyasztásának az ösztönzése volt a fő hajtóereje a holland gazdaság pozitív növekedési történetének 2023 utolsó negyedévében. A 2 százalék alatti infláció, a magas bérnövekedés és a kormányzati beavatkozás mellett az ING szerény növekedési számokat vár az idei évre. 

A gazdaság közelmúltbeli, a tavalyi év első negyedévében kezdődött zsugorodása már véget érhetett. Októberben és novemberben a háztartások belföldi fogyasztása havi szinten tisztességes növekedést mutatott, decemberben pedig a fogyasztói bizalom már a negyedik egymást követő hónapban emelkedett. 

A szerződéses béremelkedés éves szinten 6,9 százalékra gyorsult, míg a harmonizált fogyasztói árindexek a negyedik negyedévben 0,4 százalékra csökkentek éves szinten (a maginfláció pedig 3,9 százalékra). A háztartások fogyasztásának a javulása alátámasztja azt a véleményüket, hogy a holland gazdaság három negyedéves visszaesés után egyre rózsásabbnak tűnik. 

Ez a bővülő állami fogyasztással együtt várhatóan 2023 utolsó negyedévében ismét pozitív tartományba hozza a GDP növekedését, bár a gyenge export és a beruházások miatt csak visszafogott ütemben. Ez azt jelentené, hogy 2023 egészében 0,1 százalékos éves GDP-növekedés, vagyis »stagnálás« következne be”  

– írja az ING jegyzetében. 

A háztartások, különösen az alacsonyabb és közepes jövedelműek vásárlóereje 2024-ben növekedni fog, mivel a 2 százalék alatti inflációból, valamint a továbbra is magas, 4-6 százalékos szerződéses bérnövekedésből és a kormányzati beavatkozásokból profitálnak. Az idén az állami kiadások expanzívak, és azok továbbra is a GDP-növekedés fő hajtóerejét jelentik. Ugyanakkor ezek a fejlemények együttesen is csak egy szerény, 0,7 százalékos GDP-bővülést vetítenek előre, ami azt mutatja, hogy a gazdaság még mindig nem teljesen mentes a stagnálástól. Bár az év végére normalizálódhat a növekedés alaplendülete,  

a holland gazdaság potenciáljához közeli éves növekedési ütemre az ING szerint 2025-ig kell várnunk. 

A holland gazdaság várható teljesítménye dióhéjban

Portugália: gyengélkedő turizmus = gyengébb évkezdés 

A növekedés egyik nagy hajtóereje, az idegenforgalmi ágazat további fellendülése az idén elmarad. A szerény fogyasztási dinamikával együtt az ING azt feltételezi, hogy az átlagos portugál növekedés idén lassulni fog. 

Portugália gazdasága erősen kezdte 2023-at, de utána gyorsan lelassult. Az ország az év első hónapjaiban még profitált a turisztikai ágazat további fellendüléséből, de ez a növekedésre gyakorolt kedvező hatás az év során fokozatosan elhalványult, ahogy a látogatószámok visszatértek a válság előtti szintre. 

A következő évben az alacsonyabb infláció és a gyorsuló bérnövekedés kombinációja révén a reáljövedelmek élénkülése támogatni fogja a fogyasztást, de számos más tényező ellensúlyozza majd ezt a pozitív hatást”  

– mondta az ING. 

Bár a munkanélküliség még mindig nagyon alacsony, az üzleti felmérések azt mutatják, hogy a vállalkozók körében gyengül a munkaerő-felvételi szándék. Emellett a háztartásoknak az emelkedő kamatlábak miatt többet kell majd törleszteniük hiteleikre, ami szintén visszafogja a fogyasztást. Néhány kormányzati intézkedés, amelyet a háztartások magas infláció elleni támogatására vezettek be, ugyancsak megszűnik 2024-ben, ami tovább csökkenti a fogyasztást. 

A növekedés azonban várhatóan az év második felében a monetáris politika fokozatos enyhülése és a külső kereslet élénkülése miatt újra fellendül. 

„Összességében arra számítunk, hogy a portugál gazdaság 2024-ben átlagosan 0,8 százalékkal nő, ami meghaladja az euróövezeti előrejelzésünket, de jóval elmarad a tavalyi 2,1 százalékos bővüléstől. Várakozásaink szerint 2025-ben a növekedés ismét 2,2 százalékra gyorsul” – írja az ING. 

A portugál gazdaság várható teljesítménye dióhéjban

(Források: Intellinews; ING)

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Shutterstock