Santo Martin szerint a benzinkutaknál világszerte ennél sokkal nagyobb drágulás jöhet, ha a konfliktus továbbterjed. A Makronóm Intézet szakértőjének segítségével az Index azt vizsgálta meg, hogy mit jelentene mindez globálisan, illetve Magyarországra nézve. 

A közel-keleti válság lehetséges következményei  

A napi hírekből ismert, hogy az egyre jobban kiszélesedő közel-keleti konfliktus részeként az Irán által támogatott jemeni húszi lázadók támadásai szinte ellehetetlenítik a vörös-tengeri kereskedelmi hajózást, zavart okozva egy teljes kontinens ellátási láncaiban. Az igazi veszélyt azonban az jelenti, ha a válság továbbterjed a tengeri olajkereskedelem 30 százalékát, a teljes globális olajpiac mintegy 20 százalékát átengedő Hormuzi-szorosra – jelezte Santo Martin, a Makronóm Intézet vezető elemzője.  

Napjainkban a konfliktusok megoldására egyre gyakrabban nem békés megoldást keresnek a felek. Ezeknek pedig hatása van az árakra. Hogy egy aktuálisan fenyegető esetet, jemeni húszi lázadók támadásait említsünk,  

egy közel-keleti front megnyitása akár 15 százalékos áremelést is eredményezhet a hazai piacon.  

Ez a szám ugyanakkor spekulatív, a válságok súlyától és konkrét jellegétől függően sokkal nagyobb árrobbanás is lehet. Ha újabb front nyílik a térségében, és a globális olaj-, illetve gázkereskedelem legfontosabb átkelőjét, a Hormuzi-szorost lezárják, ahol a teljes kőolajpiac 20 százaléka halad át, akkor 70-80 százalékos áremelkedéssel is lehet számolni. Az ökölszabály szerint egy egyszázalékos termeléskiesés a világpiacon rövid távon 10 százalékos áremelkedést indukálhat – fejtette ki az Indexnek egy korábbi interjújában a Mol első embere, Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató. Ha a legrosszabb forgatókönyv valósulna meg – ám arra csekély az esély, hogy lezárják a Hormuzi-szorost –, úgy a magyar kutakon a literenkénti ezerforintos benzin is benne van a pakliban. 

A Makronóm vezető elemzője, Santo Martin csatlakozott ehhez a megállapításhoz, szerinte is a Hormuzi-szoros esetleges lezárása jelenthetné az igazán nagy problémát: ebben az esetben az olajárak már rövid távon is 20 százalékkal, 2-4 hónap alatt pedig akár 60-80 százalékkal is emelkednének.  

A többi szakértővel egyetértve azt hangsúlyozta, hogy erre a forgatókönyvre jelenleg nem számít. Körvonalazódnak azonban reálisabb, az árakat a Hormuzi-szoros lezárásához képest kisebb mértékben növelő kockázatok. Ezeket a hírportál a Makronóm Intézet kutatójával meg is vizsgálta. 

Nyomás a világkereskedelem fojtópontjaira 

A tengeri szállítmányozás zavarai a világgazdaság egészére kihatnak. A világon kilenc elsődleges fojtópont van, amely kritikus jelentőségű, mivel ezek lezárása, eltorlaszolása esetén nincs más életképes és célszerű alternatív útvonal – jegyezte meg Santo Martin. Amennyiben ezek a szakaszok elzáródnak, a teljes útvonal járhatatlanná válik, így a fojtópontot felügyelő szereplő a világkereskedelem jelentős részét tudja befolyásolni. A kilenc legfontosabb fojtópont közül öt – Boszporusz, Hormuzi-, Malaka-, Szuezi- és a Báb el-Mandeb-szoros – geopolitikailag instabil területen található, figyelmeztetett a Makronóm Intézet elemzője. 

A fojtópontok elzáródása mindenkit érint 

A Makronóm Intézet szakértőjét a hírportál arról is kérdezte, hogy Európára és Magyarországra milyen hatással lehet a fojtópontok bizonytalansága, és milyen stratégiák, alternatív útvonalak jöhetnek számításba. 

A hatások közvetlenül is érezhetők: a Tesla berlini és a Volvo genti gyára is ideiglenes leállást jelentett be a  

meghosszabbodott szállítási menetidő miatti alkatrészhiányra hivatkozva. Az ellátási hiányban ugyanígy érintett az esztergomi Suzuki-üzem, ahol egyes modellek gyártását a január 15. és 21. közötti héten szüneteltették – világított rá Santo Martin. 

A szakértő hozzáfűzte, hogy a támadások óta jelentősen megugrottak a biztosítási és szállítási költségek, utóbbi főként az Afrikát megkerülő, jóval hosszabb alternatív útvonal miatt: a 40 lábas konténerekben Ázsiából Észak-Európába történő áruszállítás azonnali, „spot” ára már meghaladja a 4 ezer dollárt, ami 173 százalékos ugrás a december közepén kezdődött elterelésekhez képest. A Shell és a BP olajipari óriásvállalat is megerősítette, hogy tartályhajóik elkerülik a Vörös-tengert, amelynek kapcsán  

a Shell vezérigazgatója rövid távon legalább 5-10 százalékos  áremelkedést – prognosztizál. 

Hosszabb és drágább az út 

A Vörös-tengeren húzódik a legfontosabb tengeri útvonal Európa és Ázsia között, mivel az Ázsiával és a Közel-Kelettel folytatott európai kereskedelem mintegy 40 százaléka ezeken a vizeken halad át. Mindemellett a Szuezi- és a Bab-el-Mandeb-szoros globálisan is stratégiai fontosságú, mert ezeken keresztül megy át a világ tengeri kereskedelmének közel 15 százaléka. Ezen belül:  

• a gabonakereskedelem 8,  
• a tengeri kereskedelemben forgalmazott kőolaj 12  
• és a világ cseppfolyósított földgáz-kereskedelmének a 8 százaléka ezen a tengeri úton jut el a vevőig. 

Az útvonal kiesése a teljes globális kereskedelemben is érződik, ami az IfW Kiel adatai szerint tavaly decemberben 1,3 százalékkal csökkent az azt megelőző hónaphoz képest. Tekintettel az útvonal sajátosságaira,

nem meglepő módon ez az Európai Uniót sújtotta a legerősebben, ahol az export 2, az import pedig 3,1 százalékkal esett vissza. 

A világ legnagyobb hajózási vállalatainak a többsége már átirányította hajóit az Afrika déli csücskénél lévő Jóreménységfoka felé, ami késlelteti a szállítási határidőket, és további 3-3500 tengeri mérfölddel (hatezer kilométerrel) hosszabbítja meg az útvonalat. Ha a Vörös-tengeren tapasztalható problémák továbbra is fennállnak, és a konténerszállító hajóknak Afrikát kell megkerülniük, annak inflációnövelő hatásai is lehetnek – jelezte Santo Martin. 

Új európai tengeri misszió 

A nyugati államok közül elsőként az Egyesült Államok a múlt hónapban bejelentette, hogy más országokkal együtt a Vörös-tengeren fog járőrözni egy új, Prosperity Guardian hadműveletnek nevezett misszió keretében. Ez azonban megosztotta a véleményeket az EU-ban: Hollandia, Görögország és Dánia csatlakozott, míg Franciaország, Olaszország és Spanyolország elutasította azt. Az amerikai és brit erők január 12-én kezdték meg a húszi fegyverraktárak és drónindító állomások elleni precíziós csapásokat, eddig azonban áttörő sikereket nem értek el, a húszik pedig jelezték, hogy folytatják a támadássorozatot. 

A tengeri kereskedelem helyreállítása érdekében az EU most új tengeri missziót készít elő, hogy megvédje a hajókat – és velük együtt a blokk kereskedelmi érdekeit – ebben a stratégiailag létfontosságú térségben – mondta el Santo Martin, megjegyezve, hogy számos biztonságpolitikai elemző arra figyelmeztet, hogy a húszik elrettentése során fennáll a közel-keleti eszkaláció veszélye, ezért az EU-nak óvatosan kell eljárnia.  

Az unió alapötlete az, hogy hadihajókat küld a térségbe járőrözni. Az Európai Külügyi Szolgálat (az EU külügyi diplomáciai szolgálata) legalább három ilyen kiküldését javasolta. Erről az új uniós misszióról azonban még nem született megállapodás, a végrehajtása pedig valószínűleg hetekig fog tartani, és teljesen elkülönül majd a jelenleg zajló amerikai–brit művelettől. 

Nem csak az üzemanyagárak ugorhatnak meg 

Kétségtelenül az európai finomítók szenvedik el leginkább az esetleges áremelkedéseket – vélte Santo Martin, amit arra alapoz, hogy a Kpler elemzői szerint a brent a legjobban érintett határidős kontraktus, amikor a vörös-tenger és a Szuezi-csatornát érintő fennakadásokról van szó. Jelenleg kevesebb közel-keleti nyersolaj érkezik Európába, a mennyiség az októberi 1,07 millió hordóról decemberben közel a felére, mintegy 570 ezerre csökkent – napi szinten. 

A Szuezi-csatornán át közlekedő hajók az ukrajnai háború óta nagyobb stratégiai jelentőségre tettek szert, mivel az Oroszország elleni szankciók miatt Európa jobban függ a Közel-Keletről származó olajtól, amely a világ nyersolajának egyharmadát biztosítja – mutatott rá a szakértő.  

Ugyanakkor a drágulás nem csak az energiahordozókat érinti: más árucikkekre, például a kávéra, a szójababra, a nikkelre és a pálmaolajra is hatással lesz, mivel a nem olajtermékek globális tengeri kereskedelmi forgalmának mintegy 12 százaléka a Szuezi-csatornán keresztül bonyolódik. Az Oxford Economics számításai szerint a konténerszállítási árak további növekedése egy év múlva 0,6 százalékponttal növelné az inflációt – jelezte Santo Martin. 

A Makronóm Intézet elemzője szerint a fojtópontok biztonsága felértékelődőben van, és jól látható, hogy a nyugati flottáknak egyre nagyobb erőfeszítést jelent a kereskedelmi útvonalak biztosítása. A konfliktus megoldása ebben az esetben közös érdeke a globális kereskedelem összes szereplőjének. A válsághelyzetben az jelenthet enyhülést, ha a Nyugat mellett a leginkább érintett regionális hatalmak – a Báb el-Mandeb esetében például India vagy az öböl menti arab államok – és a térségben egyre nagyobb befolyást szerző Kína is aktívabb részt vállal a hajózási útvonalak biztosításában – szögezte le Santo Martin, a Makronóm Intézet vezető elemzője.

(A makronom.eu blog kiadója a Makronóm Intézet) 

Címlapfotó: Shutterstock