Kompromisszumos megoldás született az ukrán segélyek ügyében a brüsszeli találkozón: a négy évre elosztott 50 milliárd euró felhasználását két év múlva felülvizsgálhatják – Orbán Viktor így nem vétózta meg a csomagot.

Minden szem Orbán Viktorra szegeződött február 1-jén az EU-csúcson, ahol a legfőbb kérdés az volt, belemegy-e Magyarország abba a költségvetési tervbe, amit decemberben már egyszer megvétózott.

A magyar kormány álláspontja egyértelmű volt: abban az esetben hajlandó elfogadni a költségvetési duzzasztást (és az abban szereplő 50 milliárd eurós, négy évre elosztott ukrán segélyt), ha a Kijevnek szánt összegek felhasználását évente ellenőrzik, a következő részlet folyósításáról pedig annak fényében szavaznak a tagállamok.

Kompromisszumos megoldás

A csúcstalálkozót egy rendkívül kellemetlen közjáték előzte meg. A Financial Times birtokába került egy olyan dokumentum, amely egy újabb vétó esetén konkrétan Magyarország gazdasági elsüllyesztését helyezte kilátásba, minden eszközzel, ami csak az EU rendelkezésére áll: forintgyengítéssel, valamennyi uniós forrás befagyasztásával, a befektetők elrettentésével.

Nem mindennapos eset, hogy EU-s tagállamok egy másik tagállam tönkretételére szövetkezzenek pusztán azért, mert az álláspontja nem egyezik az övékkel. Érezték Brüsszelben is, hogy túllőttek a célon, a találkozó kezdete meg is csúszott, annyian akartak előtte szűkebb körben beszélni a magyar miniszterelnökkel, és rávenni, hogy kössön kompromisszumot.

Ez végül sikerült: a kecske jóllakása és a káposzta megmaradásának törvénye alapján az uniós költségvetésből négy éven át összesen 50 milliárd euró támogatást juttat Ukrajnának. (A segély 17 milliárd euró vissza nem térítendő támogatásból, valamint 33 milliárd eurós hitelből áll.) Orbán Viktor igen szavazatért cserébe pedig

az Európai Tanács elfogadta, hogy (ha nem is minden évben), de félidőben felülvizsgálhatják az ukrán segélyösszegek felhasználási módját.

Ez a vizsgálat független attól az évenként megtartandó, az EB jelentése alapján folytatandó vitától, amelyen Ukrajna segélyköltési módszereit és annak eredményességét vitatja majd meg az Európai Tanács, és amelyet szintén a magyar kormányfő miatt fogalmaztak bele a szövegtervezetbe.

Amennyiben Orbán Viktor ragaszkodott volna a vétóhoz, a huszonhat másik tagállam előtt egy út maradt volna: kétoldalú megállapodásokat kötni Ukrajnával, egyéni finanszírozásban megoldva a segélyezési problémákat. Ezt a verziót lassúsága és összehangolhatatlansága miatt azonban senki nem alkalmazta volna szívesen a kormányfők közül, érthető, hogy egyöntetűen a kiegyezésre törekedtek a magyar miniszterelnökkel.

***

Kapcsolódó:

Fotók: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán