Kisebb csoportok megpróbálták ledönteni az EP épülete előtt – néhány háztömbnyire a csúcstalálkozó helyszínétől – felállított kordonokat, de a rendőrség könnygázt vetett be, és tömlőkkel vizet fújt a gazdákra, hogy visszaszorítsa őket. A téren egy szobor megrongálódott, és  

a rendőrség becslése szerint mintegy 1300 traktor zárta el Brüsszel főbb útvonalait. Rohamfelszerelésbe öltözött biztonságiak álltak őrt a kordonok mögött, ahol a vezetők az Európai Tanács székhelyén találkoztak. 

„Ha látják, hogy milyen sokan vagyunk ma itt, és ha látják, hogy ez egész Európában így van, akkor reménykedni kell” – mondta Kevin Bertens, egy gazdálkodó, aki nem messze Brüsszel mellett lakik. 

Olaszországból, Spanyolországból és más európai országokból érkezett gazdák is részt vettek a tüntetésen, valamint otthon is folytatták a tiltakozásukat. Portugáliában a gazdák hajnalban a spanyol határhoz vonultak, hogy lezárják a két ország közötti útvonalak egy részét. Franciaországban pedig a párizsi parlament alsóháza felé tartottak, miközben drónfelvételeken egy hatalmas traktorkonvoj volt látható egy Jossigny melletti autópályán, míg mások a főváros környéki autópályákat zárták le. 

A gazdák szerint nem kapnak elég fizetést, az adók és a környezetvédelmi szabályok megfojtják őket, ráadásul külföldről érkező tisztességtelen versennyel kell szembenézniük. 

Az Európa-szerte zajló tüntetések a júniusi európai parlamenti választások előtt zajlanak, amelyeken a radikális jobboldal (Európai Konzervatívok, Identitás és Demokrácia), ahol a gazdák egyre nagyobb szavazótábort jelentenek, várhatóan erősödni fog. 

Igaz, hogy a gazdák helyzetének a rendezése hivatalosan nem szerepel az EU-csúcs napirendjén, amely az Ukrajnának nyújtott segélyekre összpontosít, valószínűleg szóba kerül majd a téma. 

EP választásokra készülve…

A gazdák már több követelést is megfogalmaztak,

köztük a blokk végrehajtó bizottságának az Ukrajnából származó mezőgazdasági termékek importjának korlátozására és a parlagon heverő földekre vonatkozó egyes környezetvédelmi előírások enyhítésére,

amelyeket a csúcstalálkozóra érkezve több uniós vezető is üdvözölt. 

Franciaországban, ahol a gazdák hetek óta tiltakoznak, a kormány elvetette a mezőgazdasági gázolajra vonatkozó támogatások fokozatos csökkentésére vonatkozó terveit, és több támogatást ígért. Gabriel Attal miniszterelnök várhatóan fél 12 körül jelent be új intézkedéseket. 

A gazdák szerint azonban ez nem volt elég, és többet várnak az uniós vezetőktől. 

Macron ellenáll 

Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke elmondta a gazdáknak, hogy látják és hallják őket. Orbán Viktor magyar miniszterelnök, aki számos kérdésben nem ért egyet más uniós vezetőkkel, az éjszaka folyamán találkozott is a gazdákkal. 

„Olyan új vezetőket kell találnunk, akik valóban az emberek érdekeit képviselik” – idézte az Európai Parlament szóvivője az európai parlamenti választásokra utalva. 

Alexander De Croo belga kormányfő a csúcstalálkozóra érkezve azt mondta, hogy meg kell vitatni a gazdák sérelmeit,

mivel kiváló minőségű termékeket kínálnak, és gondoskodni szükséges arról, hogy megfelelő árat kapjanak az általuk kínált kiváló minőségű termékekért. 

Eközben Leo Varadkar ír miniszterelnök csatlakozott Emmanuel Macron francia elnök ellenállásához a dél-amerikai Mercosur-csoporttal kötendő kereskedelmi megállapodás jelenlegi formájában történő aláírása ellen, ami a gazdák másik kulcsfontosságú követelése. 

Franciaországban akadozik a logisztika 

Franciaországban, ahol a hét elején a gazdák fokozták a tiltakozásokat, a többtucatnyi blokád hatása kezd érezhetővé válni, amit Eric Hemar, a szállítási és logisztikai munkaadók szövetségének a vezetője is megerősített. Elmondta: 

„Közvélemény-kutatást végeztünk a szövetségünk tagjai körében: minden fuvarozócéget érint (a gazdák tiltakozása), és az elmúlt 10 napban a bevételük mintegy 30 százalékát veszítették el”. 

Ami a francia gazdákat illeti, már több napja tüntetnek, hogy nyomást gyakoroljanak a kormányra és az Európai Unióra, mert azok szabályai megfojtják őket. Gabriel Attal miniszterelnök a hétvégén találkozott a gazdákkal, meghallgatta a panaszaikat, ám semmilyen megegyezést nem tudott elérni a képviselőikkel folytatott megbeszélésen. 

Német gazdák a megélhetésért 

Németországban is egyre erősödik a gazdák tüntetése: január 15-én mintegy 100 ezer traktor vonult ki az utakra, a tiltakozásuk mindenhol látható volt. Persze nem csak az ottani gazdák érzik úgy, hogy ellehetetlenednek a környezetvédelmi előírások szigorítása, az ukrán gabona térnyerése, illetve a támogatások megvonása miatt. Most konkrétan a megélhetésükért vonultak utcára, mivel az agrárpiaci árváltozások miatt csökkent a gazdaságok jövedelmezősége. Mindehhez hozzájárult, hogy a nem éppen jó állapotban lévő német költségvetés miatt a kormány a gazdákat vette elő. Ők viszont úgy gondolják, hogy a kormányuk rosszul kezelte a szankciókat, amivel energiaválságot, az energiahordozók árának növekedését okozták, illetve nem kezeli az ukrán agrárexport egyre agresszívabban jelentkező hatásait. A gázolaj jövedéki adójának a visszatérítését a német javaslat szerint 2026-ig vezetnék ki. Az emelkedő energiaköltségek jelentősen megnövelték a gazdálkodók kiadásait. Ennek a nagy részét gázolajra költik, ugyanis még mindig nincs komoly alternatívája a fosszilis tüzelőanyagoknak. A szántás, a vetés, az aratás energiaigényes.   

A jelzőlámpa-koalícióból álló kormány jelenlegi javaslatai szerint 2026-ig fokozatosan meg kell szüntetni a mezőgazdasági gázolaj támogatását,  

ami tovább fokozza a gazdálkodók versenyhelyzetét. A német mezőgazdasági gázolaj ára már most is a felső sávban van.   

Korábban (két éve) már a holland gazdák is tiltakoztak. Ők főként a vegyszerek mennyiségének csökkentése, az ugaroltatás, az állatjóléti intézkedések szigorítása ellen tüntettek. Ez érthető is volt, hiszen az ottani mezőgazdaság az egyik legintenzívebb (mondhatni a leginkább környezetszennyező) Európában, több mint kétszer annyi vegyszert használnak egy hektárra, mint egy átlagos közép-európai gazda. 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: MTI