Elon Musk a héten jelentette be, hogy cége, a Neuralink először ültetett be agy-számítógép interfészt egy emberi agyba. Az alany „jól gyógyul” – írta hétfő este az X nevű közösségimédia-platformján, hozzátéve, hogy az első eredmények „ígéretes neurontüske-érzékelést” mutattak – utalva ezzel az agysejtek elektromos aktivitására. 

Musk, a technológiai innováció ismert alakja újabb mérföldkövet jelentett be: vállalata, a Neuralink sikeresen beültetett egy agy-számítógép interfészt egy emberi páciensbe. A keddi bejelentést világszerte óriási figyelem kísérte, bár az eredmények tudományos értékelése még várat magára. 

A techvezér szerint a tesztalany gyógyulása jól halad, és a kezdeti eredmények „ígéretes neurontüske-aktivitást” mutatnak. A Neuralink által végzett klinikai vizsgálat további részletei egyelőre nem publikusak, ami általános gyakorlat a tudományos kutatások során, ahol az eredményeket rendszerint a vizsgálat lezárultát követően ismertetik. 

Musk víziója szerint pusztán gondolatokkal irányíthatjuk majd a számítógépeket az interfész segítségével. Mindez úgy működne, hogy a neuronokról leolvasott elektromos jeleket egy telefonos alkalmazás fordítaná le kurzormozgásra vagy szövegbevitelre. 

„Képzeljük el, milyen lett volna, ha Stephen Hawking gyorsabban tud kommunikálni, mint egy gyorsíró vagy egy aukcióvezető. Ez a cél”  

– posztolta Musk kedden a Neuralink első potenciális termékéről, a Telepathyról. 

Ezt a technológiát elsősorban azok számára tennék elérhetővé, akik fizikai korlátozottságuk miatt nem képesek a kezüket vagy a lábukat mozgatni. 

A Neuralink előrehaladása és a hasonló kutatásokkal foglalkozó szervezetek vizsgálata kulcsfontosságú, különösen az etikai szempontok miatt, ugyanis korábban nagy botrány keletkezett abból, hogy a tesztek során hozzávetőleg 1500 állat vesztette életét. Ez egyúttal megkérdőjelezi a beavatkozás biztonságosságát is. 

A terület szakértői, mint John Donoghue, a Brown Egyetem kutatója, nem lepődtek meg Musk bejelentésén. Az elmúlt években számos kutatócsoport és startup mutatott be jelentős eredményeket az agy-számítógép interfészek területén. Donoghue szerint a techvezér és csapata az előző évtizedek kutatásaira építve hajtotta végre az előzetes munkálatokat. 

Más amerikai cégek is chipet ültetnének az emberek agyába 

Az Egyesült Államokban folyó aktív klinikai vizsgálatok online adatbázisa szerint mintegy 40 agy-számítógép-interfész kísérlet zajlik. Az ausztrál székhelyű Synchron vállalat 2022 júliusában ültette be készülékét egy amerikai beteg agyába, amelyhez a páciens koponyáját sem kellett felvágni. 

Tavaly év elején a Synchron közzétette az első emberen végzett vizsgálatának az eredményeit négy súlyos bénulásban szenvedő beteggel, akik a vállalat első generációs Stentrode neuroprotézis implantátumát kapták. A SWITCH tanulmány, amelyet a Melbourne-i Királyi Kórház és a Melbourne-i Egyetem orvosai vezettek, kimutatta, hogy az eszközzel hosszú távon is lehet idegi jeleket továbbítani az agyi erek belsejéből anélkül, hogy az implantátummal kapcsolatban súlyos mellékhatások jelentkeznének. 

A kísérletek többsége a betegségek gyógyítását célozza, míg Musk cége ezen túlmutat, elérhetővé teszi, hogy az emberek képesek legyenek az okostelefonjaik és az egyéb eszközeik irányítására pusztán gondolatokkal. 

A szakértők az állatkísérletek mellett az agyműtétekkel kapcsolatos lehetséges következmények – például az agyvérzés – miatt is aggodalmukat fejezték ki. Emellett figyelmeztetnek, hogy Musk implantátumokkal kapcsolatos elképzelése adatvédelmi és megfigyelési aggályokat vet fel. A techvezér cége ugyanis kevés részletet árult el arról, hogy a felhasználók mekkora irányítást kapnak a személyes és idegi aktivitásukkal kapcsolatos adatok felett. 

Borítókép: MTI/EPA/ANSA/Angelo Carconi

Kapcsolódó: