Felzárkózhatnak a fejlődő országok? 

Szerző: | 2024. február. 4. | Technológia, Világgazdaság

Bár a modern technológia előnyeit általában először a gazdag országok élvezik, később a fejlődők is profitálhatnak belőle. Mesterséges intelligenciával nagyobb tudású szakembereket taníttathatnak ki, hatékonyabbá válhat a mezőgazdálkodás és elérhetőbbé az egészségügyi szolgáltatások. Azonban e szegényebb régiókban is kockázattal jár az MI széles körű bevezetése.  

Ahogy az új technológiák esetében általában lenni szokott, a gazdag országok fognak először profitálni belőle. Azonban a fejlődőkbe is szépen lassan – bár a technológia fejlődésének gyorsaságát elnézve lehetséges, hogy nem is olyan lassan – beszivárog. Amint a mesterségesintelligencia-modellek képzésének a költségei csökkennek, valószínűleg a szegényebbek számára is egyre elérhetőbbé válnak a különböző lehetőségek, ez pedig serkentheti annak széles körű elterjedését.  

Emellett az igények is felgyorsíthatják az elterjedés folyamatát.  A fejlődő országokban óriási hiány van a szakképzett munkaerőből, közel sincs elég tanár, orvos, mérnök vagy menedzser – derül ki a The Economist elemzéséből.  

Az MI pedig enyhíthetné ezt a hiányt, azonban nem a meglévő munkavállalók helyettesítésével, hanem a hatékonyságuk növelésével, ez pedig emelhetné az egészségügy és az oktatás általános színvonalát – érvelt Daniel Björkegren, a Columbia Egyetem munkatársa.  

Mesterséges intelligencia a fejlődő országok oktatásában 

Wolfgang Lutz, a bécsi Wittgenstein Központ munkatársa 2015-ben úgy becsülte, hogy egy átlagos szubszaharai diák hat évet tölt az iskolában, de csak háromévnyi tananyag marad meg a fejében. Egy tipikus japán tanuló 14 esztendőt tölt az osztályokban és 16 évnyi tananyagot szív magába. A Világbank egy másik módszertant alkalmazva szintén arra jutott, hogy a szegény országokban látványosan rosszabb az oktatás, mint a gazdagokban

 Tonee Ndungu kenyai vállalkozó szerint a mesterséges intelligencia segíthet áthidalni ezt a szakadékot. Két alkalmazást fejlesztett ki, amelyeket reményei szerint még idén piacra dob. Az egyik a Somanasi névre keresztelt, gyerekeknek szánt applikáció. Várhatóan a tanulók a kenyai iskolai tantervhez kapcsolódó kérdéseket tehetnek majd fel a chatbotnak, amely a nap bármelyik szakában egyénileg figyelmet tud szentelni a gyerekeknek és az ő tempójukban halad. 

Ndungu cége, a Kytabu emellett a tanároknak számára is kínál alkalmazást, a Hodarit, amely lépésről lépésre kidolgozott óravázlatokkal könnyíti meg a munkájukat. Emellett egy kvízzel segíthet felmérni, hogy a tanulók mennyit értettek meg a tananyagból. (Elmondása szerint ehhez osztályonként egy telefon is elegendő.) 

A tervek szerint kezdetben ingyen lehet hozzáférni a programokhoz, azonban a kiegészítőkért valószínűleg majd fizetni kell. A jó hír, hogy minél több diákot regisztrálnak, annál olcsóbb lesz a szolgáltatás. Ha félmillióan csatlakoznának, Ndungue szerint az egy gyermekre jutó költség a havi 3,50 dollárról körülbelül 15 centre csökkenne. 

A The Economist kiemelte a hasonló alkalmazások szükségességét. A fejlődő országokban túl kevés a tanár, akik közül sokan nem is sajátították el megfelelően a tananyagot. Egy 2015-ös tanulmány megállapította, hogy Dél-Afrikában a hatodik osztályos matematikatanárok négyötöde nem értette azokat a fogalmakat, amelyeket tanítaniuk kellett volna. A Szaharától délre pedig a tízévesek közel 90 százaléka nem tud elolvasni egy egyszerű szöveget. 

Dr. Björkegren friss tanulmányokra hivatkozva úgy véli, hogy még az alaptechnológiával is nagy előrelépések történhetnek. Az egyik tanulmány alapjául szolgáló kutatásban az iskolák szerény képzettségű tanárokat alkalmaznak, azonban részletes leírásokat készítenek nekik az órákhoz. Többek között Michael Kremer Nobel-díjas közgazdász 10 ezer diákot vizsgált, akiket Kenyában, a Bridge International Academies olcsó magániskolákból álló lánc által működtetett intézményekben tanítottak ilyen módon. Azt találták, hogy  

két év elteltével a Bridge diákjai átlagosan majdnem egyévnyivel több tananyagot sajátítottak el, mint a normál iskolákba járók.  

Egy indiai tanulmány szerint pedig a személyre szabott számítógépes oktatás különösen hasznos volt a nagy lemaradásban lévő tanulók számára. 

A szegényebb országok egészségügye is felvirágozhat 

Az MI használata az egészségügyben azért kockázatosabb. Ha egy oktatásra specializált chatbot félresiklik, a diák megbukhat a vizsgán. Azonban ha egy orvosok számára kifejlesztett téved, a beteg meghalhat. Ennek ellenére sokak szerint a pohár félig tele van. Néhány mesterséges intelligenciával kiegészített orvosi eszközt már széles körben használnak a gazdag országokban, és ezeket egyre többen alkalmazzák a szegényebbekben is. Ilyen például a kézi ultrahangkészülék, amely képes elemezni és értelmezni a felvételeket, vagy a mellkasröntgen-felvételeken a tuberkulózist kiszűrő rendszer. 

Többen úgy vélik, hogy még a kevésbé tökéletes mesterségesintelligencia-eszközök is javíthatják az egészségügyi ellátórendszereket a fejlődő országokban, annak ellenére, hogy egy becslés szerint évente több mint 8 millió halálesetet okoznak. A harvardi Todd Lewis és társai kilenc szegény és közepes jövedelmű államban figyeltek meg kétezer nemrég végzett egészségügyi alapellátási dolgozót. A vizsgálatból kiderült, hogy a klinikai irányelvek által megkövetelt alapvető fontosságú feladatokat csak az esetek felében végezték el helyesen. 

Nem mellesleg a távoli területeken élők számára még egy alacsonyabb minőségű klinika is túl messze van vagy túl költséges. Sokan a hagyományos orvoslásra hagyatkoznak, amelynek a nagy része haszontalan vagy még káros is. A dél-afrikai népi gyógyítók például néha sebet ejtenek a betegeken, majd higannyal átitatott mérgező porral dörzsölik be őket. Az MI-eszközöknek pedig nem kell tévedhetetleneknek lenniük ahhoz, hogy ennél jobb megoldást kínáljanak.   

Az MI-nek fejlődnie kell, a felhasználóinak pedig meg kell tanulniuk, hogyan hozzák ki belőle a legtöbbet – véli Francisco Barbosa, aki egy az egészségügyi dolgozók tudását kiegészítő MI-eszközön dolgozó csapat egyik tagja. Bízik is abban, hogy ez így fog történni.  

„Egy új kórház felszerelése több millió dollárba kerül. Egy új orvos kiképzése évekig tart. Ha a mesterséges intelligencia segíti a dolgozókat abban, hogy több beteget kezeljenek sikeresen, hogy ne kelljen kórházba menniük, akkor Brazília nagyobb kiadások nélkül is egészségesebben tarthatja a lakosságát.” 

Nagy segítség lenne a mezőgazdaságban  

Körülbelül 2,5 milliárd ember él olyan háztartásban, amely egy apró földterülettől függ. Egészen a közelmúltig az ilyen gazdaságok teljesítményét nehéz volt mérni: a műholdképek nem voltak elég élesek, és az ezekből nyert adatokat túl nehézkes volt elemezni. Azonban Marshall Burke, a Stanford Egyetem munkatársa és szerzőtársai a Science című szaklapban nemrég megjelent tanulmányában megállapították, hogy a műholdas képalkotás és a gépi tanulás javíthatná a fejlődő országok adatainak minőségét és időszerűségét. A területek pontos felmérésével pedig jobbá tehető lenne a terméshozam (például a növények megfigyelésével), így a szerzők szerint ez a technológia segíthetné a vidékiek megélhetését. 

Emellett a fejlettebb időjárás-előrejelzések is növelhetnék a terméshozamot. Az Atmo amerikai vállalat szerint az általa fejlesztett, mesterséges intelligenciával működő időjárás-előrejelzés százszor részletesebb és kétszer pontosabb, mint egy hagyományos meteorológiai prognózis, mivel az MI sokkal gyorsabban dolgozza fel az adatokat, ráadásul költséghatékony. A cég vezetője, Alex Levy szerint a szélsőséges időjárás miatt egyébként is nehéz a fejlődő országok helyzete, hiszen „ahol a legszélsőségesebbek a körülmények, ott a legrosszabbak az előrejelzések is”, így eleve nehéz felkészülni a váratlan helyzetekre.   

Rossz kezekbe kerülhet a technológia 

A mesterséges intelligencia a fejlett országokhoz hasonlóan a szegények számára is kockázatot jelent, hiszen általában kevésbé demokratikusak, mint a gazdagok, így a The Economist szerint sok kormány fogja alkalmazni az MI-felügyeleti eszközöket, hogy megfigyelhesse és ellenőrizhesse a népét. Az alulfinanszírozott és tapasztalatlan szabályozó hatóságok pedig nehezen tudnak majd megfelelő védőintézkedéseket alkalmazni a lehetséges visszaélésekkel szemben. 

Emellett az MI-nek a fejlődő világban történő alkalmazásának is vannak akadályai, hiszen bár ezeknek a szoftvereknek az eszközigénye egész alacsony, stabil netkapcsolatot igényel. Az országok közötti internetstabilitás-különbség miatt pedig egyes államok hamarabb profitálhatnak belőle. 

A felzárkózás azonban kétséges. Hiába javul a fejlődő országok helyzete, a gazdagabbakét szintén támogatja a mesterséges intelligencia. Mint korábban említettük, eleinte a fejlett államok profitálnak, így a különbség eleinte még nagyobbá válhat. Azonban amikor a szegényebbek is bekapcsolódnak az új, modern világba, és kihasználják annak lehetőségeit, gyors ütemben fejlődhetnek. Azonban nem feltétlenül szükséges arra koncentrálniuk, hogy lépést tartsanak a nagyokkal. Már az is hatalmas előrelépés, hogy egész országok népessége válhat egészségesebbé, képzettebbé és tájékozottabbá. 

Ezek is érdekelhetnek

trend

Promóció

Hazai válogatás

Promóció

Kövess minket

Facebook

Instagram

LinkedIn