Mona Lisa: a leves löttyintése után jöhet a második fogás, majd a desszert

Szerző: | 2024. február. 4. | Társadalom

Úgy tűnt, mintha lecsengtek volna a környezetvédő mozgalmárok támadásai, amelyek az elmúlt években világhírű műalkotásokat értek. Talán felfogták végre, hogy az ilyen akciókkal többet ártanak, mint használnak ügyüknek. Aztán a napokban újból híres festmény került a célkeresztjükbe. Hiába védekeznek a múzeumok az ilyen jellegű atrocitások ellen, ha a büntetés tétele minimális.

Levest dobtak az üveggel védett Mona Lisára – számolt be róla múlt hét végén a világsajtó. Leonardo da Vinci 16. századi festménye a világ egyik leghíresebb műalkotása, amely a párizsi Louvre-ban van kiállítva. A festmény nem sérült meg, hiszen az ilyen vandál támadásoktól üvegfal védi.  

Ellenállók 

Az akciót a Riposte alimentaire, az Élelmiszerválasz nevű csoport vállalta magára. A környezetvédő szervezet harcosai azzal indokolták akciójukat, hogy szeretnék előmozdítani „az egészséges és fenntartható táplálkozáshoz való jogot” – jegyezte meg az AFP tudósítója. A levesdobálás szerintük „a civil ellenállási kampány kezdetének tekinthető, amely egyértelmű, mindenki számára előnyös követelést fogalmaz meg: a fenntartható élelmiszer-termelés társadalmi biztosítását”. 

Az X-re felkerült egy videó is az esetről, amelyen az látható, ahogy a két tüntető levest dob a kép felé, majd azt kiáltják, hogy „A mezőgazdasági rendszer beteg!”.

Ezek az aktivisták nem tévesztendők össze azokkal a gazdákkal, akik hasonlóan vélekednek, és jelenleg épp Franciaország útjain demonstrálnak azért, hogy a különböző európai és hazai jogszabályok böngészése helyett inkább termelni tudjanak.

Sőt, valószínűleg rájuk tekintettel alkották meg a politikusok a betarthatatlan szabályokat. Csak nekik erről nem szóltak. Talán nem ártana összehozni egy beszélgetést a gazdákkal. 

A Mona Lisa az 1950-es évek eleje óta van biztonsági üveg mögött, vagyis amióta egy látogató megrongálta: savat öntött rá. A múzeum 2019-ben szerelte fel a festmény elé a golyóálló üveg egy átlátszóbb változatát. Nem ez az első eset, hogy a közelmúltban a világ talán legismertebb alkotását támadás érte. A festmény 2022 májusában egy pités akció célpontja volt. A támadó akkor ezt kiabálta: „Vannak emberek, akik tönkreteszik a földet. Minden művész gondoljon a földre. Gondoljatok a bolygóra!”  

Mesterek támadás alatt 

Van Gogh, Botticelli, Vermeer, Goya, Raffaello, Picasso, sőt még Andy Warhol munkái sem kerülhették el a radikális környezetvédők különleges figyelmét. A 2022-es évben különösen tevékenyek voltak, amikor a múzeumokban a JustStop Oil (Állítsuk le az olajkitermelést!), a Dernière Rénovation (Utolsó felújítás) és az Ultima Generazione (Utolsó nemzedék) aktivistái keresték fel a híres alkotásokat.  

Milyen kockázatot jelentenek azok a mozgalmárok, akik múzeumokban lévő remekműveket támadnak meg?  

Az aktivistákkal szemben az európai jogrendszerek többnyire tehetetlenek, csak néhány ország alkotott meg olyan törvényt, amellyel ezek a tettek büntethetővé váltak.  

Két hónap börtön, egy hónapra felfüggesztve. Ez volt a büntetés, amelyet a hágai Mauristhuis múzeumban véghez vitt akció során Vermeer Lány gyöngy fülbevalóval című képéhez ragasztott környezetvédelmi aktivistákra szabtak ki. Ez az egyik legsúlyosabb ítélet, amelyet környezetvédők az ilyen jellegű tettükért kaptak. 

Ezek a csoportok mindannyian a nemzetközi A22 hálózat tagjai. Ez egy olyan társaság, amely azt állítja, hogy versenyfutás zajlik az emberiség megmentéséért.  

Ők nem „tudatosítani, könyörögni vagy szórakoztatni akarnak (…), hanem kikényszeríteni a szükséges változásokat, hogy ne történjen végzetes katasztrófa a világgal”. Ehhez pedig minden szükséges eszközt bevetnek, még az illegálisat is. 

Nem túl nagy kockázat 

Mindezek ellenére az aktivisták által vállalt kockázat nem túl nagy. Egy festmény keretéhez szuperellenálló ragasztóval történő kézragasztás vagy olyan folyadékkal történő leöntés, amely nem hagy nyomot – ha ezért jogi eljárás indul, az viszonylag csekély büntetéssel jár. „Az akciók nem erőszakosak és nem károsítják a műveket, így büntetőjogi szempontból nem elítélendők” – foglalta össze a Le Figaro napilapnak nyilatkozó aktivista. Egy társa, akinek több tapasztalata van a jogi vonatkozásokról, szintén megerősítette: „Valóban anyagi kárnak kellene keletkeznie ahhoz, hogy büntetőeljárás induljon. Ha egy aktivista a képkerethez ragasztja magát, ám nem történik károkozás, akkor nincs bűncselekmény sem.”  

Az Egyesült Királyság 2022 nyarán az elharapózó múzeumi akciók számának növekedése miatt korszerűsítette a szabályokat. „Megváltoztatták a törvényt, így börtönbe zárhatják az embereket, ha ilyen tettet hajtanak végre” – magyarázta egy környezetvédő. 

Két éve az Egyesült Királyságban a környezetvédelmi aktivisták által kezdeményezett út- és finomítóblokádok hulláma zajlott. Az új, közrend elleni bűncselekmények megelőzését szolgáló törvényt ekkor léptették életbe. Ebben szerepel a következő tétel: „egy személyhez, tárgyhoz vagy földterülethez való ragasztás bűncselekménye legfeljebb hat hónap szabadságvesztéssel, korlátlan pénzbírsággal vagy mindkettővel büntethető.” Egyből minimálisra csökkent az ilyen esetek száma. Fontos a föld megmentése, de fél év börtönt azért nem ér meg – a bolygó harcosai is tudnak számolni.   

A gyakorlatban viszont a büntetések sokkal enyhébbek. A két londoni aktivista, aki a Nemzeti Galériában levest fújt Van Gogh Napraforgók című festményére, zavartalanul távozhatott a tárgyalóteremből. Bár az akció látványos volt, a mű nem károsodott. A bíró ezért két feltétellel engedte őket ideiglenesen szabadon: távol kell tartaniuk magukat a múzeumoktól, és tartózkodniuk kell attól, hogy festéket vagy ragasztót használjanak közterületen.  

Hollandia még egy olyan ország – itt különösen sok Van Gogh-kép van –, amely konkrét intézkedéseket hozott. Ám a bírók itt is elég enyhén ítélik meg a környezetvédők tevékenységét, akik műtárgyakat „zaklatnak”. 

A környezetvédők küldetéséhez most a jelek szerint csatlakoznak az egészséges élelmiszerért küzdők, akik szabadidejükben múzeumokba járnak. A kabátujjukban levessel. 

Vandálálló múzeum

Mit tehetnek a múzeumok, hogy megakadályozzák ezeket az akciókat? Elsősorban fokozzák az éberségüket, felkészítik a biztonsági őröket minden eshetőségre. Ám a kedves látogatókon nem lehet motozást végrehajtani. A múzeumok feladata a megőrzéssel együtt a közkincsek hozzáférhetővé tétele. Ráadásul a vandalizmus ellen védekezniük kell, ami igen nehéz, sőt néha lehetetlen.  

A festmények páncélozott, tükröződésmentes és UV-sugárzást elnyelő üveggel való védelme igazi kihívást jelent. Az ilyen, az esztéták által gyakran bírált védőeszközökért darabonként három- és tízezer euró közötti összeget kell fizetni. A múzeumok megkövetelik ezt, ha jelentős műtárgyakat kölcsönszerződés keretében a nagy külföldi intézményeknek adnak át. 

Vegyük például a Louvre-t: 403 teremből áll, amelyben 36 ezer kiállított műalkotás van. Természetesen a múzeum által foglalkoztatott 1200 őr nem elég ahhoz, hogy állandóan mindegyikre vigyázzon. „Ráadásul az utóbbi években inkább közvetítői, mint rendőri feladatra képezték ki őket. Újra át kell gondolnunk az egész helyzetet” – mondta az egyik vezető.  

A Múzeumok Nemzetközi Tanácsa egy új ajánlásokból álló chartán dolgozik. Ez többek között előírja a táskák, az aprópénz és a kulcsok kötelező elhelyezését a ruhatárban. Sőt, a tervek szerint a látogatóktól a fémdetektorokkal felszerelt biztonsági ellenőrző ponton való áthaladást is megkövetelik.  

„A körülményeket figyelembe véve nincs más választásunk, mint a biztonsági intézkedések fokozása – panaszolta a francia muzeológus, aki így folytatta: – A tiltások száma nő. Például a látogatók és a műtárgyak közötti távolság egyre nagyobb. Ez egy szomorú helyzet. Annál is inkább, mert a múzeumok a fenntartható fejlődés fogalmának kitalálói. A kiállítóterekben épp azt őrizzük meg, amiről elődeink úgy gondolták, hogy a legnagyobb értéket képviseli az emberiség számára.”  

Ám okkal merülhet fel a kérdés: mi lesz akkor, ha a környezetvédőket már nem elégíti ki az „kis támadás” a remekművek ellen? Ha már nem lesz elég a figyelemfelkeltés, ha egyszer valakinek eszébe jut, hogy feljebb lépjen, és „fokozza a harcot a szent ügyért”? A ma még csak megmosolyogni való gyermekes bohóság és a komoly károkozás között vékony a határvonal. Olyan vékony, mint az üvegpohár, amely köztudottan törékeny.  

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Shutterstock 

Ezek is érdekelhetnek

trend

Promóció

Hazai válogatás

Promóció

Kövess minket

Facebook

Instagram

LinkedIn