A líra egy meghatározott mutatóban még a bitcoin fölé is tudott nőni 2022 első felében. Ebből a szövegből megtudhatjuk, miért kulcsfontosságú, hogy a virtuális WC-papírokat korlátozott mennyiségben bocsássák ki, mikor érte el a bitcoin az 100 ezer dolláros értéket, és milyen módszerekkel csapják be a török kriptovaluta-befektetőket.
Az eredeti cikk megjelent a Mandiner Makronóm rovatában 2022. április 29. Az írás az akkori események és információk birtokában keletkezett.
Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhely vezetőjének írása a Makronómon.
Zuhanás
Ha egy tárgy ritkaságszámba megy, azaz csak korlátozott mennyiség áll rendelkezésre belőle, az gyakran növeli az értékét. Ezt az elvet alkalmazta a Rainbow Rolls is, amikor 2021-ben piacra dobta a 1000 darabból álló digitális WC-papír gyűjteményét, amelynek értékesítéséből származó 7 millió dollár hozzájárult egészségügyi adósságok törlesztéséhez. Ugyanakkor az ellentéte is igaz. A múltban a pénzteremtés intenzív növelése vezetett a magyar pengő, a német márka és a zimbabwei dollár hiperinflációjához.
A mai globális inflációs környezetben néhány eszköz ugyancsak erősen küzd azért, hogy gyorsabban veszítse el az értékét minden más befektetésnél. A kriptovilágban a Zcash egy ilyen játékos, mely őrült ütemben bővíti a forgalomban lévő mennyiségét. Egy év alatt a harmadával, két év alatt pedig közel 60 százalékkal növekedett a piacon lévő Zcash volumene. Nem meglepő, hogy számos társával ellentétben ezen kriptopénz árfolyama máig nem tudta megközelíteni a 2017 végén, 2018 elején látott szinteket.
A hagyományos pénzek világában a török líra jár legelöl a hiperinflációs folyamatok felé vezető úton.
Az árak emelkedését minden közgazdasági elmélettel ellentétes módon agresszív pénznyomtatással kezelő török jegybank egy év alatt közel duplájára, két év alatt pedig nagyjából háromszorosára pumpálta fel a gazdaságban forgalomban lévő pénz mennyiségét. És ha ez nem lett volna elég, az elmúlt hónapokban jelentős mértékben csökkentette a jegybanki alapkamatot is. Az infláció érthető módon inkább a közgazdasági tankönyveknek hitt, mint a török monetáris hatóságnak, és egyetlen év alatt 15 százalék környékéről 50 százalék fölé ugrott az értéke. Ezzel párhuzamosan a török líra árfolyama is közel felére esett.
A támaszpont
Érthető, hogy a törökök minden lehetséges módon igyekeznek stabilabb eszközre váltani lírájukat.
Már 2020 végén is tömegesen váltották dollárra és aranyra megtakarításaikat.
Néhányan még az autójukat vagy ingatlanukat is aranyba cserélték, és természetesen a kriptovaluták iránt is nagy érdeklődést mutattak. Meltem Demirors, a CoinShares vezetője és a Blockchain Council tagja 2019-ben osztott meg egy grafikont, amely szerint Törökországban a legmagasabb a kriptopénzek népszerűsége Európában. Majdnem minden ötödik török állampolgár rendelkezik valamilyen formában kriptovaluta-megtakarítással. A Statista 2020-as adatai is hasonló tendenciát mutatnak.
Egy éve pedig szinte már egymást taposták a törökök, hogy kriptopénzeket vehessenek. 2021 márciusában, amikor a bitcoin hivatalos árfolyama 60.000 amerikai dollár körül járt, egyes török váltókban akár közel dupla ennyit, 100.000 dollárt is fizettek az első virtuális valuta egy egységéért.
Az orosz-ukrán háború
A török kormány és a jegybank természetesen nem nézte jó szemmel a fenti folyamatokat, hiszen a befektetések átrendezése miatti líra eladások további negatív momentumot jelentettek a nemzeti fizetőeszköz számára. 2021 áprilisában a központi bank betiltotta a kriptovaluták fizetőeszközként való használatát. 2021 májusában pedig bejelentési kötelezettséget vezettek be a 10.000 líra feletti kriptovaluta tranzakciókra.
Szeptemberben a török államfő, Erdogan, markánsan harcos hangvételben nyilatkozott, kijelentve, hogy „bitcoinnal szembeni háborúban állunk, mivel továbbra is a saját pénznemünkkel, a lírával kívánjuk folytatni az utunkat, ami alapvetően meghatározza identitásunkat ebben a kérdésben”. Ez a konfliktus nem kerülte el a kriptovaluta tőzsdéket sem: 2021 decemberében a török pénzügyi felügyeleti hatóság nyolcmillió líra bírsággal sújtotta a Binance törökországi leányvállalatát.
A csatatéren pedig megjelentek a rablólovagok is. A népszerű török kriptotőzsde, a Thodex alapítója, Faruk Fatih Ozer kétmilliárd dollárnyi ügyfélvagyont nyúlt le 2021 áprilisában. Csupán néhány nappal később a napi 60 millió dolláros forgalmat bonyolító Vebitcoin is csődöt jelentett. 2021 augusztusában pedig egy 12 fős társaság lovasított meg török befektetők 100 milliárd eurónyi vagyonát.
A „siker” kulcsa
Ahogy látható, a török állampolgárok nehéz helyzetben vannak. Egyik oldalon szívesen megszabadulnának a lírától, amelynek értéke rohamosan csökken, akár egy romlott kebabtól. Másik oldalon a kriptovaluták világa, mint egy csábító baklava, vonzó lehetőségeket kínál, de ezek is rejthetnek buktatókat, mint például a dióhéj-darabok, amelyekbe egy befektető könnyen beleharaphat. Így merül fel a kérdés: melyik befektetési lehetőséget válasszák?
A pénzügyek világának egyik aranyszabálya, hogy a befektetések kockázatossága kulcstényező a fenti kérdések eldöntésekor.
Azonos körülmények esetén mindig érdemes az alacsonyabb kockázattal járó befektetést választani.
Ebből a szempontból viszont egyértelműnek tűnik a döntés. A kriptopénzek a világ legkockázatosabb eszközei, melyhez képest még egy bődületes inflációval bíró hagyományos pénz is biztonságosabb befektetés.
A török pénz viszont olyat tett az elmúlt napokban, amire hagyományos fizetőeszköz eddig nem volt képes. Két teljes hónapon keresztül kockázatosabb befektetésnek bizonyult, mint a bitcoin. Ahogyan az 1. ábra mutatja, a líra három hónapos volatilitása 2021 végétől egészen 2022 február végéig meghaladta a bitcoin azonos mutatójának az értékét. Ez volt az első alkalom, hogy egy tradicionális pénz hozama ilyen hosszú időn keresztül magasabb szórással rendelkezett, mint az első kriptopénz.
1. ábra: A bitcoin és a török líra három hónapos volatilitása. Forrás: Yahoo finance és a szerző saját számítása
Az elemzés során feltűnhet, hogy a megfigyelt történelmi jelenségért egyaránt felelős a bitcoin alacsony kockázatának megítélése az adott időszakban, valamint a török líra kockázatának növekedése. Érdekes módon a kriptovaluta kockázata a vizsgált több mint hét éves időszak alatt nem csökkent érdemben, sőt, egy kis mértékben még növekedett is.
Azaz semmiképpen nem gondolom, hogy paradigmaváltás történt, és a jövőben a virtuális valuták kockázata csökkenne, vagy megközelítené a hagyományos pénzekét.
A kriptopénzek (leszámítva a stabil coin-okat) véleményem szerint a jövőben is egyértelműen sokkal kockázatosabbak lesznek nem csupán a fiat pénzeknél, de lényegében minden hagyományos befektetési kategóriánál. Törökország példája azonban megmutatta, hogy egy rosszul menedzselt fizetőeszköz kockázata is lehet akkora, mint a mai pénzügyi világ legvolatilisebb eszközeié.
Címlapfotó: Shutterstock.com
