Mihálovics Zoltán politológus, a Makronóm Intézet elemzőjének írása 

Oroszország feltett szándéka, hogy fekete-tengeri haditengerészetének egy jelentős hányadát Abháziában állomásoztassa, ami veszélyesen közel sodorná az orosz–ukrán konfliktust Georgiához. Tbiliszi eddig tudta kezelni a háború okozta biztonsági kihívásokat, de ez a szándék várhatóan felerősíti az aggodalmukat. 

Abházia és Dél-Oszétia a 2008-as orosz–grúz háború óta szakadár köztársaság: pekingi olimpia megnyitójára időzített grúz támadással kezdődött a konfliktus, amelynek eredményeképp Abházia és Dél-Oszétia kiszakadt Georgiából, és Oroszország elismerte őket független államokként. Egy évvel később az EU vizsgálóbizottsága megállapította, hogy Georgia volt az agresszor, valamint nemzetközi megfigyelők azt is, hogy Moszkva titkosszolgálati eszközökkel provokálta Tbiliszit, hogy Abháziát és Dél-Oszétiát elszakíthassa. 

Új haditengerészeti kikötő Abháziában 

Aslan Bzhania, a szeparatista Abházia vezetője szerint Oroszország hamarosan haditengerészeti létesítményt hoz létre Ocsamcsirában – nagyjából 24 mérföldre a Georgiával közös közigazgatási határtól. A cél hivatalosan „Oroszország és Abházia védelmi képességének javítása”. Az ukrán ellentámadást övező bizonytalanság arra készteti Moszkvát, hogy biztonságosabb lehetőségek után kutatva kivonja fekete-tengeri haditengerészetének nagy részét a Krím félszigetről, amely az orosz Novorosszijszkba vonult vissza. Ennek egy részét közelebb, délkeletre, Ocsamcsira területére telepíthetik. Oroszország korábban is használta a területet haditengerészeti műveletekre. Az orosz–grúz háború során az orosz Fekete-tengeri Flotta hajói érkeztek oda, és kilövőállásként használták az előrenyomuláshoz. Moszkva 2009 óta közvetlenül ellenőrzi a kikötőt. 

Az itt lévő hadihajók részt vennének az ukránokra mért csapásokban, ami Kijev számára célponttá tenné őket. A Rondeli Alapítvány 2022-es adatai szerint a kikötő mélysége mindössze 9 méteres, így nem elég mély ahhoz, hogy a legnagyobb orosz csatahajókat kiszolgálja, de kisebbeket le tud horgonyozni, így meg lehetne kezdeni az utánpótlási és logisztikai tevékenységek felállítását. A BBC műholdképelemzése arra utal, hogy Oroszország az utóbbi időben erőfeszítéseket tesz a kikötői kapacitás bővítésére. 

Ocsamcsire, ahol az orosz haditengerészeti bázis létesülne 

Miután Ukrajna már több rakétatámadást intézett a fekete-tengeri haditengerészet ellen, Oroszország visszavonulása a Fekete-tenger keleti része felé azt jelenti, hogy a Krím nemkívánatos működési terület számukra. Ez arra utal, hogy Oroszország aggódik amiatt, hogy képes-e nyugatabbra hatolni Ukrajnában, ezért kész arra, hogy az erőit a megszállt abház területek felé irányítsa. A georgiai kormány a háború óta óvatos Moszkvával szemben, és aggodalmát fejezte ki az orosz csapatok áttelepítésével kapcsolatban.  

A folyamatos orosz tengeri jelenlét Abháziában egy könnyen mozgatható tartalékot jelenthet, amely, ha romlana az oroszok helyzete az ukrán fronton, biztosítaná a Kijev elleni háború folytatását,  

és talán Georgiába is átnyúlna, meghosszabbítva az ukrán utánpótlásvonalakat. Egy abháziai haditengerészeti állomás lehetővé tenné, hogy Moszkva támadásokat hajtson végre a georgiai partvidékről. Ugyanakkor Tbiliszi számára fennállna annak a veszélye is, hogy oroszellenes csapások célpontjává válik. Ocsamcsira jelentős orosz flottabázissá átalakítása kiterjedt felújításokat igényel, ennek ellenére a meglévő infrastruktúra lehetővé teszi Moszkva számára, hogy taktikai és különleges műveleteket hajtson végre, így az ukrán ágyúzás potenciális célpontja lehet. 

Oroszország emellett új befolyást szerezne a fekete-tengeri gazdasági tevékenység akadályozására és közvetett hatást gyakorolna az anakliai mélytengeri kikötőprojekt építésére. A kikötő a középső folyosó általi regionális összeköttetés megerősítésében játszana fontos szerepet. Ezért az orosz bázis veszélyt jelent a páneurázsiai ellátási láncokra és kereskedelmi útvonalakra is. Mindez alapjaiban ásná alá Oroszország szerepét az eurázsiai kereskedelmi műveletekben. 

Mélytengeri kikötőprojekt Anakliában 

Georgia ma az egyetlen fekete-tengeri ország, amelynek nincs mélytengeri kikötője. Az Anakliában létesítendő kikötő ötlete az ország középső folyosói törekvésének a sarokköve, és 30 éves múltra tekint vissza. A háborúval kapott lendületet, amikor a Nyugat aktívan kereste az Oroszországot elkerülő útvonalakat. A Világbank becslése szerint ez a folyosó jelentősen csökkentheti az utazási időt, és potenciálisan megháromszorozhatja a kereskedelem volumenét 2030-ra. 2017-ben megkezdődtek az építkezések, a kormány azonban 2020-ban lemondta a projektet, arra hivatkozva, hogy az azt felügyelő konzorcium nem teljesítette a kötelezettségeit. A döntés mögött többen Moszkvát sejtették. Végül a grúz kormány 2022-ben újjáélesztette a projektet, és próbálták Kínát megnyerni: a miniszterelnök a pekingi Kína–Georgia Üzleti Fórumon ki is emelte Anakliát. A keletre fordulás nem meglepő, tekintve, hogy Tbiliszi kapcsolatai Brüsszellel és Washingtonnal feszült a kormány közelmúltbeli Nyugat-ellenes retorikája, az Oroszországgal folytatott megnövekedett kereskedelem miatt.  

Sok múlik azon, hogy kit választanak a kikötő építésére. Ha Kína a győztes, nem valószínű, hogy Moszkva veszélyeztetné a távol-keleti stratégiai érdekeket a tervezett abháziai haditengerészeti kikötőjével. Ha azonban egy nyugati cég is érintett, az növelheti a kockázatokat. 

A középső folyosó felértékelődő jelentősége 

Az orosz–ukrán háborúig a vasúti áruforgalom Kína és Európa között mintegy 95 százalékban az ún. északi közlekedési folyosón keresztül bonyolódott le, amely Kínától kezdve áthalad Kazahsztánon, Oroszországon, Fehéroroszországon, majd az unió területére ér Lengyelországnál, innen pedig továbbhalad Németországon és Franciaországon keresztül, hogy Spanyolországban végződjön. A háborúig ez egy kiemelten előnyös szállítási útvonal volt, mivel az Eurázsiai Gazdasági Unió keretében Oroszország, Fehéroroszország és Kazahsztán közötti vámunió miatt a kínai konténervonatok a kínai és kazah vámkezelést követően a fehérorosz–lengyel határig határellenőrzés nélkül haladhatnak. A háború nyomán kivetett nyugati szankciók következtében ez a folyosó veszített a jelentőségéből, így a Kínából Európába tartó áruforgalom tekintetében két opció jöhetett szóba: a déli és a középső közlekedési folyosó.  

A déli folyosó Kínát Dél-Európán keresztül köti össze az öreg kontinenssel: az ázsiai nagyhatalom és Kazahsztán után Üzbegisztánon keresztül halad, majd Türkmenisztán és Irán következik, végül Európába érve Törökország. Ez az útvonal a közép-ázsiai köztársaságok számára különösen előnyös, mivel Iránon keresztül kijáratot biztosít számukra az Indiai-óceán irányába, valamint összeköttetést Afganisztánnal és Pakisztánnal. Ez az útvonal viszont szintén háttérbe szorult az október 7-i Hamász-támadás, az Iráni zavargások, valamint Teheránt érintő szankciók következtében. 

A középső közlekedési folyosó jelentőségét két dolog adja: nem Oroszországon keresztül köti össze Kínát Lengyelországgal – így aláásná Moszkva jelentőségét az eurázsiai kereskedelmet tekintve –, valamint összeköttetést teremt a Fekete- és a Kaszpi-tenger térségei között. Kazahsztán itt is megkerülhetetlen, főként mert az Európa felé tartó vonatok szinte egészét a két kínai/kazah átrakóállomáson kezelik. Az útvonal Kaszpi-tengeren átmenő szakasza a kazah Aktau kikötőjéből halad az azeri Bakuba és a tőle délre lévő Alatba. A Kaszpi-tengeren átmenő áruszállítás fejlesztéséhez a tenger körüli országok jelentős infrastrukturális beruházásokba kezdtek, de az áthaladó forgalom legnagyobb gátja, hogy az egyetlen hajózási társaság, az azeri ASCO végez csak áruszállítást, drágán, hosszú ideig, nem menetrendszerűen, elavult komphajókkal. Ez azért is fontos, mert ez a Kaszpi-tengeren átvezető legrövidebb útvonal, ugyanakkor ehhez elengedhetetlen Türkmenisztán vasúti összeköttetésének a kiépítése. Ez után a vasúti árufuvarozás fő iránya Georgiába halad tovább. Azerbajdzsán az útvonal kulcsállama: az észak–déli nemzetközi folyosó (India–Irán–Oroszország) kereszteződésében található. Emellett kulcsállam Georgia is, amelynek 310 km hosszú fekete-tengeri partvonala van, és így a Fekete-tenger geopolitikai erőviszonyainak az egyik fontos befolyásoló állama. 

Az eurázsiai középső közlekedési folyosó fejlesztése Ankara számára a legfontosabb geostratégiai érdek. Többször kinyilvánították: a cél, hogy az északi korridor áruforgalmának 30 százalékát a Törökországon átmenő közlekedési folyosóra helyezzék át.  

Az útvonal a fekete-tengeri térség után Ukrajnán és Lengyelországon keresztül halad, európai végső pontja a lengyel slawkówi Euroterminál vasúti átrakóállomás, ami az európai széles nyomtávú vasút legnyugatibb végállomása. 

Összességében ez a folyosó Oroszország kiiktatásával teremtene összeköttetést Kína és Európa között, így Moszkva perspektívájából racionális lépés ennek az útvonalnak az akadályozása – jelen esetben egy Abháziában létesítendő kikötőprojekten keresztül. 

A Kreml szándékai 

A haditengerészeti bázis Abháziában azt jelenti, hogy azt Oroszország hadviselési célokra fogja használni. Ez nagyon komoly kockázatot jelent Georgiára nézve. Mindez egy korábbi hiedelmet is megdöntött: eddig úgy tartották, hogy Ukrajna eltereli Oroszország figyelmét a többi katonai tevékenységéről, de most Ocsamcsira arra utal, hogy Moszkva továbbra is használja a “meghódított” területeit. 

A Dél-Kaukázus mellett egy újabb orosz fekete-tengeri állomás létrehozása a konfliktus más területekre való kiterjesztésének a fenyegetését jelenti. Amennyiben erre sor kerül, vagy más válságok törnek ki a Kaukázusban, ez a létesítmény kritikus fontosságú lesz, mivel infrastruktúrát kínál az orosz erődemonstrációhoz. 

A bázis megépítéséről szóló döntés jelzés az abháziai rezsimnek, hogy Oroszország hajlandó potenciálisan Abházia annexiójára, esetleg még de jure módon is. Erre utalhat, hogy egyre több abháziai földet adnak át az orosz elitnek. 

A középső folyosó, amely egy Abháziában létesítendő orosz haditengerészeti bázis fenyegetésének lenne kitéve Forrás: Caucasus Watch 

Így a Kreml könnyen utasíthatja Abháziát a Georgiával való kiegyezésre, azt feltételezve, hogy Moszkva az abház földön átvezető vasúti összeköttetést akarja helyreállítani, és Tbiliszi együttműködésével meg akarja nyitni a Szuhumi repülőteret. Ezek visszaszoríthatják a páneurázsiai összeköttetést, alááshatják a középső folyosó ellátási láncait, kereskedelmi műveleteit, végül erodálhatják Georgia regionális pozícióját, különösen azokat a reményeket, amelyeket Tbiliszi az Anaklia-projekthez fűz. 

Moszkva ebből profitálva létrehozhatná a saját ellátási folyosóját Iránon, Azerbajdzsánon, Georgián és Abházián keresztül. Így megszilárdítaná a pozícióját a Dél-Kaukázusban, és ha ki ugyan nem szorítaná Kínát, a térségbeli kihívója lehetne, mivel így már nagyobb befolyása lenne a régió ellátási láncai és kereskedelmi útvonalai felett. Az oroszok számára ez alkupozícióként is szolgálhat a kínaiakkal szemben, hogy a biztonságos kereskedelmi útvonalakért cserébe többet követeljenek. 

Kapcsolódó: 

Borítókép: MTI/EPApool/Alekszej Druzsinyin