Az eredeti cikk megjelent a Mandiner Makronóm rovatában 2022. május 16-án. Az írás az akkori események és információk birtokában keletkezett.

Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhely vezetőjének írása a Makronómon.

A családpolitika fontosságát hirdető és gyakorló vezetés

2010 óta nem csak a gazdaság terén, hanem a családpolitikában is meghatározó változások történtek. Az utóbbi három kormányzati időszakban bevezetett számos családbarát intézkedés között szerepel a családi adó- és járulékkedvezmények; a babaváró hitel; a lakásépítési támogatások, mint a családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) és annak vidéki változata; kedvezményes ingatlan-ÁFA vagy annak állami átvállalása; diákhitel-tartozás szüneteltetése, csökkentése vagy törlése gyermekvállalás esetén; diplomás GYED; babakötvény; ingyenes tankönyvek; jelzáloghitel-tartozás csökkentése; nagycsaládosok autóvásárlási támogatása; négy vagy több gyermeket nevelő anyák személyi jövedelemadó-mentessége; otthonfelújítási támogatások; a gyermeknevelő családok 2021-es személyi jövedelemadó-visszatérítése; valamint a 25 év alattiak adómentessége.

A bevezetett intézkedések jelentősen javították a magyar családok anyagi helyzetét és hozzájárulhattak a gyermekvállalási kedv növekedéséhez.

Azért sikerült a magyar termékenységi fordulat, mert nem fog elszegényedni, aki gyermeket vállal – derül ki a Makronóm korábbi elemzéséből.a magyar termékenységi fordulat, mert nem fog elszegényedni, aki gyermeket vállal – derül ki a Makronóm korábbi elemzéséből.

Emelkedőben

Az 1. ábra tökéletesen szemlélteti hogy a 2010 előtti ötven évben Magyarország demográfiai szempontból egyetlen sikeres évtizedet sem tudott felmutatni. A magyar termékenységi ráta (mely mutató azt fejezi ki, hogy az adott év kor szerinti születési gyakorisága mellett egy nő élete folyamán hány gyermeknek adna életet) 1960 és 2010 között minden évtizedben csökkent. A ’60-as években 0,04-gyel, a ’70-es években 0,07-tel, a ’80-as években 0,04-gyel, a ’90-es években 0,55-tel, míg a XXI. század első évtizedében 0,07-tel lett alacsonyabb a mutató értéke.

1. ábra: A magyar termékenységi ráta alakulása.

Forrás: Eurostat

Az elmúlt 60 év első olyan évtizede, melyben nem a csökkenés jellemezte a termékenységi ráta alakulását, a 2010 és 2020 közötti tíz év volt.

Ezen időszak alatt ráadásul jelentős mértékben, 0,34-gyel növekedett a mutató értéke. Ez pedig több mint másfélszerese annak a mértéknek, mint amennyit az előtte lévő ötven évből négy évtized (’60-as évek, ’70-es évek, ’80-as évek és a XXI. század első évtizede) során összesen csökkent a termékenységi mutató. Azaz

a 2010-es évek során négy korábbi évtized negatív folyamatainál is többet sikerült jóvá tennie az új magyar családpolitikának.

Európai csúcson

A magyarországi változások még kiemelkedőbb sikerként értékelhetők, amennyiben figyelembe vesszük, hogy azonos időszakban az európai tendenciák többnyire negatív irányúak voltak. Mint azt a második ábra is illusztrálja, 2010 és 2020 között Európa számos országában csökkenést tapasztaltunk a termékenységi rátákban, Finnországban, Izlandon és Norvégiában például körülbelül 0,5 pontos visszaesést.

Ez azt jelenti, hogy két finn, izlandi vagy norvég család viszonylatában átlagosan 1-gyel kevesebb gyermek született 2020-ban, mint 2010-ben. De nem teljesített jól a régió sem. Jelentősen csökkent a mutató értéke Albániában és Észak-Macedóniában is, míg kisebb mértékben, de ugyancsak csökkent Észtországban, Horvátországban, Lengyelországban, Litvániában és Bulgáriában.

2. ábra: Termékenységi ráták változása 2010 és 2020 között Európában. Forrás: Eurostat.

Bár néhány régiós ország, mint Románia, Csehország vagy Lettország hazánkhoz hasonlóan jól teljesített, Magyarország sikereit kiválóan szemlélteti, hogy a magyar változás mértéke több mint másfélszerese a második helyen álló román mutatónak. Hogy különleges fordulat történt hazánkban, azt a statisztika is alátámasztja. Az éves változások mértékét tekintve a t-statisztika tanúsága szerint míg a 1960 és 2010 közötti fél évszázad éveiben a magyar trendek szinte teljesen (62,8 százalékos bizonyossággal) megegyeztek az európaiakkal, addig a 2010 utáni változásokat nézve 1 százalék alatti annak az esélye, hogy a magyar demográfiai változások illeszkednek az európai trendekbe. Ez az alacsony érték azt jelenti: minden statisztikai vizsgálat azt igazolja, hogy

Hazánk valóban más utat követett, mint Európa, a demográfiai fordulat nem csak sikeres, de egyben egyedi is volt.

További trendforduló

A magyar demográfiai fordulat sikerességét a termékenységi ráta mellett más mutatók is alátámasztják. A 3. ábra azt szemlélteti hogyan alakult az elmúlt 26 évben a magyar édesanyák átlagos életkora első gyermekük megszületésekor. Ahogy a grafikon szemléletesen mutatja, az indikátor egyértelműen növekedett egészen 2010-ig. Míg 1994-ben a magyar édesanyák átlagosan 23,6 évesek voltak akkor, amikor első gyermeküket világra hozták, addig 2010-ben ez a mutató már több mint négy évvel magasabb értéket, 27,7 évet mutatott.

3. ábra: A magyar nők átlagéletkora az első gyermekük születésekor.

Forrás: Eurostat

Ez a trend is egyértelmű törést mutat 2010-ben. Ha a 2010 előtti demográfiai folyamatok folytatódtak volna, akkor 2020-ban 30 év felett lett volna az első gyermekes kismamák átlagos életkora. Ezzel szemben a mutató tényleges értéke mindössze 28,4 éven állt 2020-ban.

Ami azt jelenti, hogy a korábbi folyamatokhoz képest közel két évet tudott a családpolitika lefaragni az első gyermek vállalásának időpontjából.

Ennyivel korábban, ennyivel fiatalabban vállalnak gyermeket a magyar családok. Ez pedig egyben azt is jelenti, hogy ugyancsak közel két évvel tolódott ki az az időszak, míg ugyanezen családok kistestvérek vállalásában gondolkozhatnak.

A dobogó harmadik helyén állva

Ezért nem meglepő, hogy Magyarországon a családpolitikai intézkedések pozitív hatása ebben a szempontban is kiemelkedik Európában. A negyedik ábra bemutatja, hogyan változott az első gyermeket szülő európai nők átlagéletkora 2010 és 2020 között. Az ábrából kiderül, hogy a kontinens összes országában érvényesült az a globális tendencia, mely szerint az anyák egyre idősebb korban vállalnak először gyermeket. Azonban az egyes országok között jelentős eltérések figyelhetők meg a konkrét életkorokat illetően.

4. ábra: Az első gyermeküket szülő nők átlagéletkorának változása Európában 2010 és 2020 között.

Forrás: Eurostat

A skála kedvezőtlenebb végén Portugáliában, Máltán és Észtországban körülbelül 2 évvel tolódott ki az első utód megszületésének időpontja. De a 29 vizsgált ország közül 22-ben legalább 1 évvel növekedett a mutató értéke. A skála kedvező végén Szlovákia (+0,2 év), Szlovénia (+0,6 év) és Magyarország (+0,7 év) található. Azaz bár hazánkban is kitolódott az első gyermek vállalásának időpontja a XXI. század második évtizedében, a növekedés mértéke szinte pontosan fele volt az európai átlagnak.

Azaz a kedvező magyar folyamatok nem az európai trendek miatt, hanem annak ellenére következtek be.

Összegzés

A 2010-es évek kezdetével jelentős változások zajlottak le a magyar családpolitikában. Azóta számos, a gyermekvállalást elősegítő kormányzati intézkedés született, amelyeket részletezni is bonyolult. Ezen politikai irányváltás sikerességét a demográfiai mutatók is egyértelműen alátámasztják.

2010 és 2020 között volt az első olyan évtized az elmúlt 60 évben, hogy növekedést mutatott a magyar termékenységi ráta.

Ráadásul a növekedés mértéke is kiemelkedő volt, hiszen nem csak a legmagasabb volt egész Európában, de egyben négy korábbi évtized negatív hazai folyamatainál is többet tudott kiradírozni. A trendváltás az első gyermekes kismamák átlagos életkora tekintetében is megfigyelhető. Az elmúlt évtized magyar trendjei nem csak a korábbi hazai folyamatok, de az európai mutatók alapján is egyértelműen alátámasztják a 2010 utáni magyar családpolitika sikerességét.

Címlapfotó: Shutterstock.com