A zöldátállás gyorsítását is tervezi a Nemzeti Tőkeholding 

Szerző: | 2024. február. 12. | Hazai

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Katona Bence, a Nemzeti Tőkeholding Zrt. (NTH) elnök-vezérigazgatója sajtótájékoztatót tartott az NTH eredményeiről és 2024. évi céljairól. Elmondták, hogy folytatódik a Baross Gábor Tőkeprogram, tervezik a zöldenergetikai átállás gyorsítását, a hazai vállalatok külföldi beruházásainak elősegítését, a logisztikai fókuszú tőkealapok teljesítményének növelését és új tőkefinanszírozási struktúrák magyar piacra történő bevezetését.

A sajtótájékoztatón Nagy Márton elmondta, hogy tavaly a tőkelapoknál két lépést tettek. Egyrészt intézményátalakítást hajtottak végre, másrészt növelték a tőkealapok aktivitását. 

A Nemzeti Tőkeholding felállításával az alapok kikerültek a fejlesztési bankok alól, és egy központi rendszer szerint működnek a Nemzetgazdasági Minisztérium égisze alatt. Így azok közvetlenül a gazdaságpolitikai eszköztárhoz tudnak csatlakozni.  

Az aktivitást a miniszter szerint úgy tudták növelni, hogy a passzív „zombialapokat” felszámolták, mivel az elkért pénzt nem forgatták be a gazdaságba, így vagy felszámolták vagy összevonták őket. A már meglévő alapok aktivitását is növelték, letörték az alapkezelési díjakat.  

A szakmai zsargonban zombialapoknak minősülnek azok, amelyek a befektetési időszak közepére nem tudtak felmutatni aktivitást. Például több helyi, városi alap képtelen volt célzottan a helyi vállalkozásokat segíteni, ezért az alapokat összevonták vagy felszámolták. De nem csak a városi alapoknál volt erre példa. A fentiek is szerepet játszottak abban, hogy 2023-ben elindították a Baross Gábor Tőkeprogramot, ami azóta is szorosan kapcsolódik a Baross Gábor Hitelprogramhoz   

Folytatódik a Baross Gábor Tőkeprogram 

A Nemzetgazdasági Minisztérium és az NTH tavaly indította el a Baross Gábor Tőkeprogramot, amely összesen 600 milliárd forintnyi tőkefinanszírozási forrást biztosít a magyar gazdaság növekedési pályára állítása, a versenyképesség növelése és a munkahelyek védelme érdekében. 

A hárompilléres tőkeprogram első (ingatlan- és értékpapíralapok) pillére 164 milliárd forinttal járult hozzá az ingatlan- és értékpapíralapok feltőkésítéséhez. Az alprogram már rövid távon is sikeresnek bizonyult, az alapok a 2023 végi adatok alapján 4,3 százalékos nominális megtérülést produkáltak, az évesített hozam pedig 10 százalék felett alakult. Az első pillér hozzájárult a zöldfejlesztésekre irányuló magánberuházási kedv fellendítéséhez, ezáltal számos zöldenergiához kapcsolódó befektetés magvalósulásához, valamint a tőzsdei likviditás élénkítéséhez.A Baross Gábor Tőkeprogram részeként az állam két további pilléren keresztül biztosít tőkefinanszírozást a hazai vállalatok részére. 

Katona Bence – egységes stratégia és szakmai keretrendszer 

Katona Bence elnök-vezérigazgató szerint a Nemzeti Tőkeholdingnak fontos szerepe van abban, hogy a jövőben egységes stratégia és szakmai keretrendszer működhessen a gazdaság ezen szegmensében: fel kell mérni, hol tartunk, mik a főbb stratégiai célok, amelyek mentén a piacot fejleszteni lehet. Az elnök-vezérigazgató elmondta, hogy a gazdaságösztönzéshez szükséges az állami szerepvállalás: megvizsgálták a nemzetközi helyzetet tőkebefektetések tekintetében. A teljes közép- és kelet-európai régió lemaradásban van a magánbefektetésnek tekintetében, részben történelmi okokból. Az államnak fontos, hogy fejlesztői szerepben belépjen erre a piacra, de az is lényeges, hogy a magántőkével közösen cselekedjen. Ezért a tőkealapok akkor működnek igazán hatékonyan, ha legalább harminc százalékban magánforrásokat is tartalmaznak.  

Kulcsfontosságú magántőkepiac 

Egy nemzetközi szinten erős, reziliens gazdaság működéséhez elengedhetetlen az egészséges finanszírozási szerkezet megteremtése, amelynek az alapját a hitelezés és a garanciavállalás mellett a tőkefinanszírozás biztosítja. 

A tőkefinanszírozási iparág egészének bővülése ma is erőteljes, a növekedési potenciálja vonzó a befektetők számára. Az e szegmensben kezelt tőke volumene európai szinten már meghaladta az 1000 milliárd eurót. Ennek azonban mindössze 1 százaléka jelenik meg a kelet-közép-európai régió összes tőkealapjánál. 

Magyarország a kockázatitőke-finanszírozások területén már jól teljesít – Európában a tőkebefektetések átlaga a GDP 0,089 százaléka, hazánkban a GDP 0,056 százalékának megfelelő volumen a befektetett összeg. Ugyanakkor a magántőke tekintetében elmaradásban vagyunk. E terület fejlesztése nemzetgazdasági szempontból is kritikus, hiszen egyértelműen kimutatható, hogy a magántőkepiac fejlettsége erősen korrelál a gazdasági teljesítménnyel. A magántőkeipar ugyanis képes támogatni a vállalatokat a geopolitikai bizonytalanságok közepette is, valamint hatékony pénzügyi eszközt jelent a vállalkozások építésében, szerkezetátalakításában és újraélesztésében. Magyarország kifejezett érdeke tehát, hogy aktivizálja a hazai magántőke-befektetőket, egy dinamikusan fejlődő iparágat teremtsen, ezáltal biztosítsa a stabil gazdasági növekedést. 

Ennek megteremtésében az állami szerepvállalás a fejlett országokban is bevett gyakorlat, amely nem kiszorítja, nem helyettesíti, hanem ösztönzi a magánszektor beruházásait. Az állam ezen katalizátorszerepét magántőkealapok elindítása és hatékony működtetése révén kívánja betölteni, amely széles körben képes ösztönözni a magánbefektetők, például nagyvállalatok, egészség-, nyugdíjpénztárak, továbbá magánszemélyek bekapcsolódását a finanszírozási körbe

A Nemzeti Tőkeholding csoport 2023. január 1-jén elsősorban azzal a céllal jött létre, hogy még hatékonyabbá és eredményesebbé tegye a részben vagy egészben állami hátterű tőkealapok tevékenységét, miközben szakmai irányítási és kompetencia-központként gondoskodik az új állami hátterű tőkealap-struktúra működtetéséről. Az NTH a koordinációjában lévő társaságokon, azaz az MFB Invest Zrt.-n, az EXIM Invest Zrt.-n és a Focus Ventures Zrt.-n, illetve azok leányvállalatain keresztül valósítja meg ezeket az alapításkor kitűzött stratégiai célokat. 

Hatékonyabbá váltak a tőkebefektetési folyamatok 

Az NTH mindössze egyéves működése során számos intézkedést hozott, amelyek már rövid távon is kifejtették a hatásukat: a hazai vállalkozások versenyképesebbé, a magántőkeszektor pedig élénkebbé vált.  

Megalakulását követően az NTH felülvizsgálta a meglévő tőkealapokat, ennek eredményeképpen az új, hatékonyabb és átláthatóbb működést biztosító folyamatoknak köszönhetően jelentősen, 49-ről 67 százalékra nőtt az alapok kihasználtsága. Az ernyőszervezet az alapkezelési díjak mértékét egységesen évi 1,5 százalékban maximalizálta annak érdekében, hogy a források lehető legnagyobb része a reálgazdaságba áramolhasson. 

Az NTH csoport jelenleg 51 tőkealap koordinálását végzi. A 3386 milliárd forint jegyzett tőke 41,5 százalékát a magyar állam biztosítja, a többi forrás magánbefektetőtől származik. Ha csak a hazai alapokat vizsgáljuk, az állami kötelezettségvállalás a jegyzett tőke 71,3 százaléka. 

Zöldátállás, kifektetés, logisztika, új struktúrák 

A csoport stratégiai tervei között szerepel a zöldenergetikai átállás gyorsítása tőkealapokon és egyedi befektetéseken keresztül, a magyar vállalatok külföldi beruházásainak (kifektetés) elősegítése nemzetközi fókuszú befektetési alapok révén, a logisztikai fókuszú tőkealapok teljesítményének további növelése, valamint új tőkefinanszírozási struktúrák magyar piacra történő bevezetése, mindezek mellett részben vagy egészben állam által finanszírozott alapok forráskihelyezésének további ösztönzése. 

Borítókép: MTI/Bruzák Noémi

Ezek is érdekelhetnek

trend

Promóció

Hazai válogatás

Promóció

Kövess minket

Facebook

Instagram

LinkedIn