Hazánk egy élhető ország: itt megéri tanulni

Szerző: | 2024. február. 13. | Blog Archívum

Idézzük fel 2022-ben írt cikkünket, ahol arról számoltunk be, hogy egy nemzet gazdasági sikeressége szorosan összefügg a tudás értékelésével. Az utóbbi időszakban jelentős előrelépéseket értünk el e területen.

Az eredeti cikk megjelent a Mandiner Makronóm rovatában 2022. május 31-én. Az írás az akkori események és információk birtokában keletkezett.

Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhely vezetőjének írása a Makronómon.

Mahatma Gandhi szavaival élve, úgy kell élnünk, mintha ma lenne az utolsó napunk, és kell tanulnunk, mintha örökké élnénk. A személyes fejlődésbe és mentális képességeink fejlesztésébe fektetett energia többszörös hasznot hozhat. Egyrészt, egyéni szinten javíthatjuk karrierlehetőségeinket és jövedelmi forrásainkat. Másrészt, társadalmi szinten növelhetjük a gazdaság hatékonyságát, a GDP-t és az állami bevételeket az állampolgárok fejlődésének köszönhetően. Fontos azonban, hogy ezek a szintek egymástól függetlenül nem működnek. A társadalom csak akkor profitálhat az egyének fejlődéséből, ha az állampolgárok motiváltak a tanulásra, ami pedig csak akkor valósul meg, ha a megszerzett tudás szélesebb társadalmi és gazdasági hasznot is eredményez.

Az egyéni motivációról jó képet kapunk, ha megvizsgáljuk, hogyan boldogulnak a jól kereső állampolgárok az egyes országokban.

Ennek megállapítására az Eurostat nettó kereset mutatóját fogjuk használni, melynek vásárlóerő-paritáson számított, azaz az egyes országokban mért árszinttel korrigált értékeit vesszük majd figyelembe. Az Eurostat a nettó béreket jellemzően az alacsony vagy átlagos keresetű egyénekre számítja. Elemzésünk szempontjából így egyetlen kategória érdekes, ez pedig az átlagos jövedelem 167 százalékát kereső egyedülálló, gyermektelen munkavállalóké.

Az 1. ábra kiválóan szemlélteti a mutató értékeinek alakulását a régióban (kiegészítve Görögországgal és Portugáliával). Mint ahogyan azt leolvashatjuk,

a jól kereső magyar munkavállalók többet vásárolhatnak jövedelmükből, mint a szlovák, a bolgár, a horvát, a lett, a román, a portugál vagy a görög alkalmazottak.

Tőlünk jobban keresnek viszont a szlovének, a litvánok, a csehek, az észtek és a lengyelek.

1. ábra: Az átlagbér 167 százalékát kereső egyedülálló, gyermektelen munkavállalók jövedelme vásárlóerő-paritáson számolva 2021-ben

Forrás: Eurostat

Magyarország gazdasági helyzetének felméréséhez fontos visszatekinteni a kiindulási pontra. A 2010-ben hivatalba lépett jobbközép kormány jelentős gazdaságpolitikai és adórendszeri változásokat hajtott végre, ezért 2009-et tekintjük a helyzet összehasonlításának kiinduló évének. Az Eurostat adatsora alapján ebben az évben csak Bulgáriában, Lettországban és Romániában volt alacsonyabb a képzett munkavállalók bére, mint Magyarországon. A szlovákok 2009-ben még 25%-kal nagyobb vásárlóerővel rendelkeztek, mint a magyarok, a portugálok előnye 69% volt, míg a görögök közel 2,5-szer többet kerestek, mint a magyarok.

Azonban a magasan képzett magyar munkavállalók relatív pozíciója jelentős javulást mutatott azóta is azokkal az országokkal szemben, amelyek korábban előttünk jártak.

Hazánkban 2022-ben mindössze 3 százalékkal jobban kereső szlovének is még 50 százalékkal jobb helyzetben voltak 2009-ben. 12 évvel ezelőtt az olaszok több mint 120, a spanyolok több mint 140 százalékkal többet kerestek, mint a magyarok, ma viszont már csupán 30 százalék az előnyük hozzánk képest. Az osztrákok jövedelme 190 százalékkal volt a magyaroké felett 2009-ben, 2021-re ez az előny 80 százalékra apadt.

A magyar helyzet drámai javulása mögött az elmúlt évek európai viszonylatban is jelentősnek számító bérdinamikája áll.

Az átlagbérről

Ahogyan a 2. ábra is mutatja, a 2016 és 2021 közötti öt évben 34,8 százalékkal növekedett a jól kereső magyar munkavállalók által megvásárolható áruk és szolgáltatások mennyisége. Ennél jobb mutatót csak a litvánok, a lettek és a románok tudtak produkálni. Azonban igazából csak a litvánok teljesítménye tekinthető jobbnak Magyarországénál, hiszen a lettek és a románok bérezése a jelentősebb emelkedés ellenére is egyértelműen a magyaroké alatt van még.

2. ábra: Az átlagbér 167 százalékát kereső egyedülálló, gyermektelen munkavállalók vásárlóerő-paritáson számolt jövedelmének változása 2016 és 2021 között

Forrás: Eurostat

A magyar bérnövekedés a V4 országain belül is kimagaslónak számított 2022-ben.

A mi 34,8 százalékos jövedelembővülésünk több mint 4,5-szerese a szlovákoknál mért 7,6 százaléknak, és közel másfélszerese a lengyelek 23,8 és a csehek 25,3 százalékos mutatójának. Ha minden ország tartja az elmúlt öt évben tapasztalt növekedési pályát, akkor a magyar bérek 2023-ban fogják elhagyni a szlovén, 2025-ben az észt, 2027-ben a cseh és 2031-ben a lengyel kereseteket.

Magyarország egyre több tehetséget csábít

A bérek alakulásának egyéni és nemzetgazdasági szempontból is kiemelt jelentősége van. Az pedig különösen fontos, hogy a jól képzett, magasan kvalifikált munkavállalók keresete vonzó legyen, hiszen ez határozza meg azt, hogy egy adott ország mennyire vonzó a legnagyobb hozzáadott értéket termelő munkavállalók számára. Ezen szempontok szerint Magyarország kiválóan teljesített az elmúlt években. 

2009-ben csak három európai országban álltak rosszabbul a magas jövedelmű munkavállalók, mint Magyarországon, míg 2021-re már Portugália és Görögország mellett további hét országot is sikerült megelőznünk.

 Az elmúlt évek bérnövekedési ütemét kivetítve pedig komoly esélye van annak, hogy hazánk a jövőben még vonzóbb hely lesz a magasan kvalifikált szakemberek számára.

Mi a helyzet az pénzromlással mit is jelent a rekordinfláció?

Cikkünk második felében a rekordinflációval foglalkozunk. Erről korábban 2022. május 27-én írtunk a Mandiner Makronóm Rovatában.

A világban már 2021 elejétől észlelhető az árdinamika erősödése. Ahogyan azt az 1. ábra is mutatja, 2020 utolsó hét hónapjának stagnáló, 1,1 és 1,3 százalék között ingadozó inflációs rátája után 2021 első hónapja már 1,6 százalékos éves drágulást mutatott az OECD országokban. Az emelkedő trend azóta is tart.

Az áremelkedés mértéke 2021 januárja óta folyamatosan növekszik, minden hónapban meghaladva az előző hónapban regisztrált értéket.

Az infláció átlagos növekedése 0,5 százalék volt ebben az időszakban. Ilyen drámai sebességű árrobbanást az elmúlt 50 évben egyszer látott a világ, 1972 és 1974 között, az első olajválság idején. Ahhoz is több mint harminc évet kell visszamennünk időben, hogy a mostaninál magasabb inflációs szinteket lássunk. 2022 márciusában az OECD országok átlagos drágulási üteme 8,8 százalékon állt. Legutoljára 1988 októberében mértek ekkora értéket.

1. ábra: Az OECD országok átlagos inflációs rátájának alakulása

Forrás: OECD

A brutális árrobbanás az egyes országok inflációs mutatójában is megmutatkozik.

Jelenleg 58 olyan ország van a világban, ahol a drágulás üteme két számjegyű (2. ábra).

Míg Görögország és Chile inflációs rátái alig lépik át a 10%-ot (2022 májusa) , a legmagasabb inflációt regisztráló országokban ez az érték már nem fejezhető ki két számjeggyel. Az első öt helyezett közül Zimbabwe áll a legjobban 96%-os inflációs rátájával, amely bár csak két számjegyből áll, már közelít a 100%-os pszichológiai határhoz. Figyelembe véve, hogy egy hónappal korábban az inflációjuk 73% volt, várható, hogy a következő hónapban átlépik a 100%-ot. Szíria már háromjegyű inflációs rátát regisztrál, 139%-os drágulással, ami csak kicsivel magasabb az előző havi 134%-nál. Libanon 208%-os inflációs rátája, bár magas, csökkenést mutat az előző havi 215%-hoz képest. Venezuela, a listán az ezüstérmes, javuló tendenciát mutat egy 222%-os inflációs ráta mellett, ami jelentős csökkenés a korábbi 284%-ról. Az élen álló Szudánban az infláció 260%-ra csökkent az egy hónappal korábbi 318%-ról.

2. ábra: Országok, ahol az infláció két számjegyű

Forrás: Tradingeconomics

De nem kell elhagynunk a kontinenst ahhoz, hogy a hazainál jóval magasabb inflációs mutatókkal találkozzunk.

Európában is van 18 olyan ország, ahol kétszámjegyű a drágulás üteme (3. ábra).

Törökország a közgazdasági tankönyveket sutba vágó monetáris politikájával jelenleg 70 százalékos inflációnál tart az egy hónappal korábbi 61 százalék után. Moldova a márciusi 22,2 százalék után áprilisban már 27,1 százaléknál járt. Az észt inflációs ráta pedig 15,2 százalékról emelkedett 18,8 százalékra egyetlen hónap alatt.

3. ábra: Európai országok, ahol az infláció két számjegyű

Forrás: Tradingeconomics

A magyar mutató 9,5 százalékos értéke minden régiós összevetésben jónak tekinthető, és meg sem közelíti a rekord szinteket. Nálunk rosszabb a helyzet Szlovákiában (11,8 százalék), Lengyelországban (12,4 százalék), Lettországban (13,0 százalék), Romániában (13,8 százalék), Csehországban (14,2 százalék), Bulgáriában (14,4 százalék) és Litvániában (16,8 százalék) is, a lista „élmezőnyéről” nem is beszélve. Kijelenthetjük tehát, hogy 2022-ben

az igazi rekordszint nem a magyar inflációban, hanem azon személyek tájékozatlanságában van, akik az infláció rekordszintjét állítják.

Címlapfotó: Shutterstock.com

Ezek is érdekelhetnek

trend

Promóció

Hazai válogatás

Promóció

Kövess minket

Facebook

Instagram

LinkedIn