Valóban mindent olcsóbban lehet megvásárolni külföldön? Elemzésünk cáfolja ezt

Szerző: | 2024. február. 15. | Blog Archívum

2022 májusában azt vizsgáltuk, hogy valóban kolbászból fonják a kerítést a határon túl? Magyarországon széles körben elterjedt a vélekedés, hogy külföldön minden jobb, vagy legalábbis minden olcsóbb. Ezt a nézetet vizsgáltuk meg alaposabban, hogy kiderítsük, mennyi igazság van benne.

Az eredeti cikk megjelent a Mandiner Makronóm rovatában 2022. május 28-án. Az írás az akkori események és információk birtokában keletkezett.

Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhely vezetőjének írása a Makronómon

Egy 20 éves fiatal férfi izgatottan várt a 2008-as NBA draft napjára, amikor az újonc játékosokat a profi kosárlabda-csapatok kiválasztják. Ahogy a nevek egymás után elhangzottak, az övé nem került sorra. Több mint 34 körön át maradt választatlan, mígnem a 35. körben a Los Angeles Clippers csapatában talált otthonra. Abban a pillanatban még senki sem sejtette, milyen jelentős karriert fog befutni. DeAndre Jordan, az amerikai kosaras, azóta is rendkívüli hatékonysággal zárja a dobásokat. Mezőnyből elért 67,3%-os átlaga figyelemre méltó, ami azt jelenti, hogy tipikusan három dobásból kettő bekerül. Ráadásul a 2020-21-es szezonban a Brooklyn Netsben játszva, még ezt az eredményt is felülmúlta, elképesztő, 76,3%-os mezőnygól-átlaggal.

A skála másik végén John Mahnken található. A 203 centis center hét éves pályafutása alatt mindössze 27,2 százalékos hatékonyságot produkált. Az ötödik szezonjában pedig a dobásainak mindössze 17,0 százalékát tudta pontra váltani. Ez alapján szinte biztos, hogy az ellenfél csapattagjai fellélegeztek, amikor a labda Mahnken kezében volt. És a nézők is magabiztosan fogadhattak arra, hogy a következő helyzetet is ki fogja hagyni. Rossz teljesítménye ellenére a Boston Celtics még két évadra bizalmat szavazott neki, nem is teljesen hiába, hiszen Mahnken dobószázaléka duplájára javult ezen két szezonban, bár az ötven százalékos pontosságot ekkor sem tudta elérni.

Ahogy Mahnken meg tudott maradni az NBA-ben rossz teljesítménye ellenére is, ugyanúgy él velünk számtalan tévhit és fake news, mely fittyet hány a valóságra.

Tévhitek és cáfolatok

Az egyik ezek közül az a széles körben elterjedt és hangoztatott

tévhit, hogy itthon mindenki keveset keres, ám az árak mégis magasabbak, mint külföldön.

Az állítás nyilvánvalóan alaptalan. Ha mindenki kevesebb jövedelemmel rendelkezik itt, mint más országokban, akkor ez logikusan a fodrászokra, fogorvosokra és pincérekre is vonatkozik. Ennek következményeképpen, szükségszerűen olcsóbbnak kell lenniük ezeknek a szolgáltatásoknak hazánkban, mint másutt.

Ebben a cikkben a kérdést tudományos szempontból vizsgáltuk. Ehhez a Numbeo adatbázisa volt segítségünkre. Három alapvető élelmiszer (alma, bor és tej) mellett az éttermi étkezés, a benzin és a rezsiköltségek szintjét vetjük össze hazánkban, és 18 másik európai országban (Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Hollandia, Izland, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Németország, Norvégia, Svájc, Svédország és Szlovákia).

Az első ábrán az almák kilogrammonkénti átlagárát láthatjuk különböző országokban, amerikai dollárban kifejezve. A diagram alapján kiderül, hogy Magyarországon valamivel magasabbak az árak, mint Litvániában és Lettországban, ahol olcsóbban hozzá lehet jutni ehhez a gyümölcshöz. Lengyelország kiemelkedik kedvező áraival; itt az átlagos almaár majdnem 40 százalékkal alacsonyabb, mint Magyarországon, ami jelentős megtakarítást jelent a helyi vásárlóknak. Ellenben, a többi vizsgált országban az alma drágább. Szlovákiában és Csehországban körülbelül 20 százalékkal, Észtországban 30 százalékkal, míg Ausztriában és Belgiumban akár 80 százalékkal is többet kell fizetniük az embereknek az almáért, mint Magyarországon. Továbbá nyolc országban az alma ára megduplázódik, vagy még annál is többet kell érte fizetni, összehasonlítva a magyar árakkal. Svájcban a legdrágább a helyzet, ahol az árak szinte pontosan háromszorosaik a magyarországinak. Ez a jelentős árkülönbség rávilágít arra, hogy bár egyes helyeken valóban találhatóak olcsóbb lehetőségek, a globális piac árbeli diverzitása széles spektrumot mutat az almák esetében.

1. ábra: Egy kiló alma átlagos ára az egyes országokban (amerikai dollárban)

Forrás: Numbeo

A második ábra a kiválasztott országokban kapható borok átlagárát szemlélteti, amerikai dollárban kifejezve. Ebből az adatból kiderül, hogy a magyar borok árai versenyképesség szempontjából kiemelkedőek; Magyarországon kínált borok átlagára a legkedvezőbb a vizsgált országok között.

Nálunk még a szlovákok és a csehek is 20 százalékkal többet fizetnek, a németek 30 százalékkal, a lengyelek pedig 40 százalékkal. A finnek és svájciak több mint háromszor, a norvégok közel négyszer drágábban vásárolnak bort, mint a magyarok. Izlandon pedig közel ötször annyiba kerül ez az alkoholos ital, mint Magyarországon.

2. ábra: Egy üveg bor átlagos ára az egyes országokban (amerikai dollárban)

Forrás: Numbeo

A harmadik ábrán látható, hogy a tej literenkénti árát hogyan állapították meg különböző országokban, amerikai dollárban kifejezve. Ebben a kategóriában Magyarország kínálja a második legkedvezőbb árakat, csak Lengyelország előzi meg, ahol a vizsgált termék ára körülbelül 10 százalékkal alacsonyabb, mint hazánkban. Ezzel szemben Szlovákia lakói 10 százalékkal, míg a cseh és észt vásárlók 20 százalékkal magasabb áron vásárolhatják meg a tejet, mint Magyarországon. Izlandon és Dániában a tej ára megkétszereződik a magyarországi árhoz képest, míg Svájcban és Norvégiában a vásárlóknak a 2,3-szorosát, illetve 2,7-szeresét kell kifizetniük egy liter tejért, mint Magyarországon.

3. ábra: Egy liter tej átlagos ára az egyes országokban (amerikai dollárban).

Forrás: Numbeo

A negyedik ábra azt szemlélteti, mennyit fizet átlagosan két fő egy középkategóriás étteremben elköltött vacsora után, amerikai dollárban.

A magyaroknál kevesebbet csak a szlovákok esetében mutat a számla,

de a különbség nincsen 5 százalék sem. A lengyelek és a csehek pedig körülbelül ugyanennyivel többet fizetnek, mint mi. Nyolc országban legalább kétszer annyit kell fizetni, mint Magyarországon. Ezen belül Izland és Svájc esetében már legalább háromszoros a szorzó.

4. ábra: Vacsora két főre egy középkategóriás étteremben (amerikai dollárban)

Forrás: Numbeo

Az ötödik ábra egy liter benzin árát mutatja az egyes országokban amerikai dollárban mérve.

A magyarországi benzinárstop politikájának köszönhetően nem meglepő, hogy hazánkban a legkedvezőbb az autófeltöltés ára. A lengyelek és a luxemburgiak átlagosan 10 százalékkal, a szlovákok 20 százalékkal, míg az észtek és a litvánok 30 százalékkal magasabb áron tankolnak, mint Magyarországon. A legmagasabb üzemanyagárak Németországban és Finnországban figyelhetők meg, ahol az árak 80 százalékkal haladják meg a magyar árakat, így ottani lakosok lényegesen többet fizetnek a közlekedésért.

5. ábra: Egy liter benzin átlagos ára az egyes országokban (amerikai dollárban)

Forrás: Numbeo

A hatodik diagram a havi rezsiköltségek átlagát mutatja egy 85 négyzetméteres lakás esetében, amerikai dollárban kifejezve, beleértve az áramot, fűtést, hűtést, vizet és szemétszállítást. Magyarországon a rezsiköltségek viszonylag alacsonyak, csak a svédek fizetnek érte jelentősen kevesebbet, mintegy 40 százalékkal, az izlandiak 20 százalékkal, míg a finnek 10 százalékkal alacsonyabb összegeket. Ezzel szemben Franciaországban, Litvániában és Belgiumban a lakók 20 százalékkal magasabb rezsiköltségekkel számolhatnak. Az észtek és az osztrákok már 70 százalékkal nagyobb terhet viselnek, a németeknél ez az érték 80 százalék, míg a luxemburgi lakosoknak a magyarországiakhoz képest kétszer annyit kell fizetniük a rezsiért.

6. ábra: Átlagos havi rezsiköltség 85 nm-es lakásra számolva (amerikai dollárban)

Forrás: Numbeo

Összegezve

Az adatok világosan cáfolják azt a gyakran hangoztatott állítást, miszerint külföldön minden olcsóbb lenne, mint Magyarországon.

A vizsgált hat termék és szolgáltatás tekintetében két esetben (bor és benzin) a magyar árak voltak a legalacsonyabbak a vizsgált 19 ország tekintetében, két esetben (tej és étterem) pedig a második legalacsonyabbak, míg további két esetben (alma és rezsi) csak három országban volt olcsóbb az adott tétel, mint Magyarországon. A magyar árak tehát nem hogy magasak, de vagy a legalacsonyabbak, vagy ahhoz nagyon közel vannak.

Zárásként vizsgáljuk meg ezen hat tétel relatív árszintjeinek átlagát is a 19 ország viszonylatában. Ezt mutatja a hetedik ábra. A grafikon azt mutatja, hogy a vizsgált hat áru és szolgáltatás átlagosan hányszor annyiba kerül a többi országban, mint hazánkban. A kosár tekintetében egyértelműen Magyarország az, ahol a legkedvezőbb árakkal szembesülnek a fogyasztók. A lengyelek átlagosan 10, a szlovákok 20, a csehek 30 százalékkal fizetnek többet nálunk. Még ennél is magasabb költségekkel szembesülnek a balti államok lakói. A litvánok 30, a lettek 40, az észtek pedig 50 százalékkal költenek többet, mint a magyarok.

7. ábra: Relatív árszintek az egyes országokban

Forrás: A szerző számítása

A grafikon másik végén Svájc, Izland és Norvégia szerepel. Ezen államok lakói közel 2,5-szer fizetnek annyit a kiválasztott hat tétel tekintetében, mint a magyarok. A különbség egészen pontosan 140 százalék. Az elterjedt közhiedelemmel ellentétben tehát kijelenthetjük, hogy nem csupán a régióban, de még Európa tekintetében sem igaz az az állítás, hogy a termékek és szolgáltatások ára külföldön alacsonyabb lenne, mint itthon.

Ráadásul az adatok szerint a felmért 19 ország között Magyarországon a legkedvezőbbek az árak átlagban.

Címlapfotó: Shutterstock.com

Ezek is érdekelhetnek

trend

Promóció

Hazai válogatás

Promóció

Kövess minket

Facebook

Instagram

LinkedIn