Az adat csak részben meglepő: az OMV-t szerződés köti a Gazpromhoz, alternatív forrás jelenleg nem áll rendelkezésre, ráadásul a helyi energiaszolgáltatóknak eszük ágában sincs a dupláját fizetni más országból jövő energiáért, csupán azért, mert az nem orosz.

Aggodalmának adott hangot a napokban Leonore Gewessler osztrák energiaügyi miniszter, amiért az ország orosz gázfüggősége a háború előtti 80 százalékról mára 98 százalékra emelkedett. A tárcavezető gyors függetlenedési változtatásokat sürget, Ausztria azonban olyan speciális helyzetben van, hogy a miniszter akarata ehhez kevés lehet.

A 98 százalékos mutató valóban óriási, főleg ahhoz képest, hogy amikor Oroszország maga kezdte el csökkenteni 2022 októberében az Európába irányuló gázmennyiséget, az osztrák import hirtelen 17 százalékra esett vissza. Az újból meginduló behozatal aztán hamar helyrebillentette a dolgokat: tavaly augusztusban 43 százalékra állt vissza, most pedig gyakorlatilag már a teljes gázmennyiség Oroszországból érkezik.

Papír van róla, de különben is megéri

A történethez hozzátartozik, hogy az osztrákok nem favorizálják az orosz gázt, hanem egy olyan szerződéscsapdába estek, amely egyébként nagyon is jól jön most nekik. Az OMV mint legnagyobb energiavállalat még 2018-ban kötött egy 2040-ig szóló szerződést, amelynek értelmében.

évi 60 terawattóra mennyiségig vásárolnak gázt az orosz szolgáltatótól.

A helyzetet súlyosbítja, hogy az üzlet take or pay alapon köttetett meg, vagyis az osztrákoknak akkor is fizetniük kell, ha egy molekula gázt nem engednek a közelükbe Oroszország felől. A mostani 98 százalékra ugrás alapvetően annak köszönhető, hogy Ausztriában drasztikusan csökkent a gázfogyasztás: tavaly 100 TWh-ról 75 Twh-ra, azóta pedig még tovább. Így már nem meglepő, hogy az orosz gázellátás szinte az egész ország szükségleteit fedezi.

Igaz, az osztrákok megtehetnék, hogy más európai országból vásároljanak földgázt. Csakhogy

a helyi energiaszolgáltatóknak, amelyek többnyire városi vagy önkormányzati résztulajdonban vannak, eszük ágában sincs máshonnan drágábban venni a gázt.

Az orosz kontraktus lényegesen olcsóbban biztosítja az energiát, mintha az egyébként is energiaellátási problémákkal küszködő Németországból vagy Olaszországból kellene beszerezni a méregdrága külföldi LNG-t. Előbbi esetében 1,86 euró/MWh illetéket kellene fizetni, utóbbi éppen áprilistól emeli fel azt 2,19 euróra.

Javaslatok, amelyekből nem kér a célközönség

A zöldpárti Gewesslernek többlépcsős megoldási javaslata van a függetlenedésre. Első körben a helyi szolgáltatókat szeretné rávenni arra, hogy kezdjenek el máshonnan vásárolni – ehhez pedig vegyék igénybe az unió közös földgázbeszerzési platformját, az AggregateEU-t.

A következő lépésben – amikor már működőképes rendszer állna fel a máshonnan származó import területén – felbontaná a hosszú távú take or pay szerződést a Gazprommal. Ebbe bele fog törni a bicskája, miután a konzervatívok hallani sem akarnak ilyen lehetőségről. Karl Nehammer kancellár tavaly már elmondta: a szerződésekben foglaltak teljesítése nemcsak az adófizetők érdeke, de az állami vagyon szempontjából is kiemelkedő jelentőségű. Ezzel az OMV-re utalt, amelyben az államnak több mint 31 százalékos részesedése van.

Gewessler ötletét az OMV vezetése is abszurdnak nevezte. A vállalat rámutatott, hogy egyfelől az orosz gáz nem áll szankció alatt az Európai Unióban, másfelől a miniszter akkor kezdjen csak el felelőtlen kijelentéseket tenni, ha a szavait megfelelő jogi háttérrel vértezi fel.

A vállalat egyáltalán nem tervezi, hogy kilép a szerződésből, szerinte az ugyanis súlyosan veszélyeztetné Ausztria energiabiztonságát és gazdaságát.

Kalkulációk szerint egy szerződésbontás nagyjából 1 milliárd eurójába kerülne az osztrák államnak, ám a legnagyobb valószínűséggel erre nem kerül sor: egy ilyen lépéshez kétharmados parlamenti többségre lenne szükség, az év végi választások előtt azonban senki nem fog ekkora kockázatot vállalni.

***

Fotó: Alekszej Miller, a Gazprom orosz állami gázipari monopólium vezérigazgatója és Rainer Seele, az ÖMV vezérigazgatója megállapodást ír alá Vlagyimir Putyin orosz elnök és Sebastian Kurz osztrák kancellár jelenlétében Bécsben, 2018. június 5-én (MTI/EPA/Michael Gruber)