Orbán Viktor február 17-én tartotta szokásos évértékelő beszédét. A kormányfő kiemelte a zöldenergia fontosságát, ugyanis a magyar gazdaság szerinte csak ezzel maradhat versenyképes. Ezért a kormány fontos szerepet szán a zöldjövőt jelentő energiatároló rendszerek gyártásának, a paksi bővítésnek és a naperőműveknek is.
Orbán Viktor azzal kezdte az évértékelőjét, hogy elmondta: az elmúlt négy évben sikerült megtartani, sőt növelni a munkahelyek számát, növelni a nyugdíjakat, közelebb hozni a külhoni a magyarokat az anyaországhoz és kikecmeregni a gazdasági válságból. A munkahelyteremtésről elmondta, a foglalkoztatási ráta most 75 százalékos, de céljuk, hogy elérjék a 80 százalékot. Számításuk szerint még 300 ezer ember bevonható, és egyre több magyar jön haza külföldről.
A gazdasági növekedés kapcsán érintette az infláció kérdését is, amit szerinte sikerült leszorítani a tavalyi rekord után, ami a jegybanknak is köszönhető, igaz, úgy fogalmazott, hogy a „kormány a jegybank segítségére sietett”. A kormányfő úgy látja, hogy ennél is többre van szükség: célként határozta meg, hogy a gazdasági növekedést a 2019-es pandémia előtti pályára állítsák vissza.
A zöldenergia jelenti a magyar gazdaság versenyképességét
A kormányfő szerint a zöldenergia berúgta az ajtót, ami a kormány számára azért fontos, mert a magyar gazdaság csak így tud versenyképes maradni. Ennek kapcsán utalt a zöldjövőt jelentő energiatároló rendszerek gyártására, a paksi bővítésre és a naperőművekre is. Hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság zöldenergiának minősítette az atomenergiát is, hiszen Brüsszelben is megértették, hogy csak ezzel lehet teljesíteni a zöldcélokat.
Az energiatároló rendszerek kapcsán kiemelte: minden új technológia bevezetését izgalmas viták kísérik. Néha becsúszik egy-egy „földszintes érv” is, például hogy nincs elég víz az országban. Pedig mindenki tudja, hogy a kis Magyarország egy nagy medence, csak rajtunk múlik, mennyi vizet tartunk itthon – jegyezte meg.
Ugyanakkor figyelembe kell venni az emberek jogos környezetvédelmi és biztonsági szempontjait, sőt elsőbbséget kell adni azoknak, ezért csak az európai mércének megfelelő üzemeket szabad működtetni – hangsúlyozta.
MTI/Koszticsák Szilárd
Hozzátette, hogy óriási verseny van a zöldenergiai beruházásokért, és Magyarország néha a saját szomszédaival, néha viszont olyan erős gazdaságokkal kényszerül versenyhelyzetbe, mint Franciaország. Mint mondta:
ezzel az ország jól jár, mert most először nem követői, hanem éllovasai vagyunk egy technológiának, amely megmenti a hazai autóipart is. Ráadásul így karnyújtásnyira került a magyar energiafüggetlenség is.
Orbán Viktor kiemelte: világszínvonalon vagyunk sikeresek a gyógyszeripar, a vetőmagtermelés, az élelmiszeripar, az infokommunikáció és az autógyártás területén, éppen ezért a zöldautóipari átállás hatalmas technológiai, valamint politikai siker, mert nem vagyunk olyan gazdagok, hogy bármelyik iparágunkról is lemondhatnánk.
A kormányfő a kritikusoknak címezve kijelentette: aki azt mondja, hogy Magyarország fejlesztéséhez és iparstratégiájához nem lesz elég energia, az nem látja a fától az erdőt. „Személyes életterünkben is ott lesznek az energiatároló eszközök”, erre a kormány több 100 milliárd forintot fordít majd – tette hozzá.
Öt lépés a sikerhez
Feladat még így is áll a kormány előtt: bár jelenleg a magyarok jobban élnek, mint a 15 éve, nem olyan jól, mint ahogy szeretnék. Ahhoz, hogy még jobban éljenek, öt lépést kell megvalósítani:
- Elsők között átlátni a világ változását.
- Gyorsabban alkalmazkodni a megváltozott helyzethez: „ravaszak, fürgék és szívósak leszünk”.
- Kimaradni a szankciós és háborús politikából, egyúttal ellenállni a blokkosodásnak.
- Nyitás és kereskedelem: utakat, hidakat, vasutakat építünk, reptereket fejlesztünk, Nobel-díjasokat termelő oktatást építünk.
- A külföldön is eredményes magyar cégek megtámasztása, aládúcolása a hagyományos iparágainknak, és új iparágakba fektetés, ezzel újra a világtérképre tenni Magyarországot és Budapestet mint a Kárpát-medence megkerülhetetlen politikai, kulturális, gazdasági és kereskedelmi gravitációs pontját.
Kudarcos 2023 az EU-ban
A miniszterelnök szerint Magyarország jól áll, de kérdéses, milyen környezet vesz minket körül. Kitért a svéd NATO-csatlakozásra, és világossá tette, hogy a svéd miniszterelnökkel (Ulf Kristersson) sikerült mindent elsimítani, egyúttal megígérte, hogy tavasszal ratifikálhatják Svédország csatlakozását.
Az Európai Unió vonatkozásában Orbán Viktor kijelentette, hogy 2023 az EU kudarcainak az éve volt, ami lehúz, visszaránt minket is.
Szerinte probléma az Európai Unió Ukrajna-politikája, ezen belül is az Ukrajnának szánt közös hitelfelvétel: ezekkel csak elnyújtani lehet a háborút, miközben a fontos a béke lenne. Leszögezte, hogy Magyarország továbbra sem támogatja fegyverrel vagy lőszerrel Ukrajnát, és kimarad a háborúból.
Problémaként jelölte meg az EU új agrárszabályait és hogy megnyitná a piacait Ukrajna előtt. Ez a miniszterelnök szerint lehetetlen helyzetbe hozná az európai mezőgazdaságot, és visszautalt arra, hogy a február 1-jei rendkívüli EU-csúcs előtti nap meglátogatta a Brüsszelben tüntető farmereket, akik azt követelték, hogy észszerűbbek legyenek a szabályok.
MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Kritizálta az EU-t a migrációval kapcsolatban is, mivel szerinte azzal nem foglalkozik kellőképpen, és kérdéses, hogy Nyugat-Európában húsz év múlva még Európa lesz, vagy valami egész más.
Amikor eljön az ember fia, vajon talál-e hitet a földön – említette a Szentírásból a passzust Orbán Viktor, feltéve a kérdést: húsz év múlva nyugatra látogatva Európát találunk-e még ott, vagy valami mást?
A miniszterelnök úgy látja, az európai versenyképesség megroggyant, ennek fatális következménye a középosztály lecsúszása lesz, akkor pedig a demokráciának is „kicsengetnek”.
Make Europe Great Again!
Végezetül a kormányfő arról beszélt, hogy az Európai Unió politikája eltávolodott az európaiaktól, és ezért vissza kell venni Európát a brüsszeli bürokratáktól. Szerinte a valódi változást egy új jobboldali hullám tudná elhozni, ezért a célért küzdenek az EP-választáson, ennek az élén áll majd Magyarország is.
Hozzátette még évértékelője végén, hogy meggyőződése: a békét Európába az hozná el, ha a novemberi amerikai elnökválasztáson Donald Trump visszatérne a Fehér Házba – erre a jelenlegi statisztikák alapján minden esély meg is van.
Kapcsolódó:
Borítókép: MTI/Koszticsák Szilárd
