A Wagner-csoport – a volt orosz magánhadsereg, jelenlegi nevén Afrika Hadtest – feletti felügyeletet átvette a Kreml. A feladatot a védelmi minisztériumra és a katonai hírszerzésre bízták. De vajon miként épül be, milyen módszereket használ az orosz kémszervezet a különböző afrikai országokban a pozíciói kiépítésére?
Moszkvát egy ideje rendkívül érdeklik az egykori francia afrikai gyarmatok, amelyek az utóbbi időben elkezdtek inogni. Ezekben az országokban rendre olyan katonai diktatúrák kerülnek hatalomra, amelyek szakítani akarnak a korábbi gyarmattartóval, és Párizs helyett új támogatót keresnek. Kézenfekvő, hogy ez Moszkva legyen, főleg miután az oroszok állítólag maguk is tevékenyen segítenek az új rezsimeknek a hatalom megszerzésében, de természetesen ezt sohasem hivatalosan tették.
A befolyás visszaszerzése
A The Independentnek, a londoni újságnak egy nyugati szakértő azt mondta: „Oroszország Ukrajna mellett arra is összpontosít, hogy visszaszerezze egykori befolyását a Közel-Keleten és Afrikában. Ehhez pedig egy olyan zsoldoscsapat, mint a Wagner – vagy bárhogy is hívják most – remek eszköz. A különbség viszont az, hogy az új alakulat már nem egy Prigozsin-féle figura, hanem közvetlenül a Kreml irányítása alatt áll. Kétségtelen, hogy Közép-Afrikában hatalmi űr tapasztalható, amelyet az oroszok igyekeznek betölteni.”
„Most, hogy már Oroszország megerősödött, és kihívás elé állította az egész világot, nagyobb szüksége van hivatásos harcosokra, mint valaha” – írta a Telegramon az egyik orosz katonai blogger. Az Afrika Hadtest, amely a Wagner-csoport szerepét hivatott betölteni,
toborzói nem is mulasztják el, hogy hangsúlyozzák, mennyire profi az új alakulat, hiszen avezetői mind egykori elit katonák, akik között akadnak korábbi Wagner-zsoldosok is.
Őket különösen nagyra becsülik, és engedélyezték számukra, hogy az Africa Corps jelvénye mellett viseljék a Wagner csoport karjelzését is.
Líbiában a véres polgárháború kezdete óta az oroszok régi szövetségesüket, Kalifa Haftar tábornagyot támogatják. Wagner-parancsnokok grasszálnak a Líbia keleti részén fekvő al-Khadim légi támaszponton, valamint a tengerparti Szurt városában, illetve az ország középső részén található Al-Dzsufrah katonai repülőtéren. Ám ez az információ az, amisoha nem volt titok.
2017 végétől 2023-ig a Közép-afrikai Köztársaságban mutatta meg a Wagner modellje a legjobban életképességét. 2019-ben a Wagner kulcsszerepet játszott a Közép-afrikai Köztársaság kormánya és a fegyveres csoportok közötti békemegállapodás közvetítésében. Az ország 2021–22-es lázadás elleni ellentámadásában a kormánynak nagyjából kétezer Wagner-zsoldos szerezte vissza a legtöbb nagyobb várost.
Ez lehetőséget és szabadságot adott Prigozsinnak, az akkori Wagner vezérnek, hogy gazdasági projektek széles skáláját alkalmazza. A Közép-afrikai Köztársaságban a zsoldossereg olyan biztonsági terméket is kifejlesztett, amellyel katonai megoldásokat exportálhat más afrikai országokba.
Burkina Faso és Mali új terület Moszkva számára
Mali, ahol a félkatonai csoport 2021 vége óta van jelen – 1500 és 2500 fő közötti jelenlegi létszámmal –, világosan mutatja, hogy a Wagner-Afrika Hadtest visszatérése milyen problémákat okoz a hadszíntéren. A mali junta viszont bízik a meglévő missziókat irányító személyekben – jegyezte meg az amerikai forrás.
A mali puccsisták azzal a magyarázattal szolgálnak, hogy egy offenzíva közepén vannak, és nem engedhetik meg maguknak, hogy változtassanak a felálláson. Kidal elfoglalása előtt a Wagner emberei beköltöztek a francia Barkhane katonai művelet – 2022 augusztusában felszámolt – korábbi bázisaira, amelyek Gaóban, Timbuktuban, Ménakában és Gossiban találhatók, innen indították az ellentámadásukat Kidal ellen.
A Malival szomszédos Burkina Faso – ahol az orosz behatolás a legfrissebb és a 2022. szeptemberi puccs óta a legnyilvánvalóbb – szűz területet kínál, és itt a Kreml könnyebben bevetheti új erőit. A hatalmat átvevők vezetője, Traoré kapitány volt a tavaly július végén Szentpéterváron tartott orosz–afrikai csúcstalálkozó díszvendége.
Ám a Burkina Fasó-i műveletekben az orosz együttműködést tavaly ősszel még megpróbálták a szőnyeg alá söpörni.
Október közepén a Roszatom – az orosz atomenergia-ügynökség – bejelentette egy polgári atomerőmű építését az országban.
November közepén egy orosz „katonai orvosi csapat” érkezett az ország nyugati részébe, hogy meglátogassa „a vírusos vérzéses láz nemzeti referencialaboratóriumát” – írta az All Eyes on Wagner nemzetközi oknyomozó csoport.
A Le Monde francia napilap által megkeresett szemtanúk megerősítették, hogy az elmúlt hónapokban „fehér”, katonai egyenruhás embereket láttak a Burkina Fasó-i fővárosban. Úgy vélik, hogy több hullámban érkeztek, azzal a kezdeti céllal, hogy a helyi fegyveres erőket kiképezzék a légi fegyverek használatára.
Kommandósok és hírszerzők
„A napokban mintegy száz orosz katonai szakember érkezett Ouagadougouba. Összesen 300 embert várnak” – a bejelentést január végén tette közzé a Telegramon az Afrika Hadtest, amelynek a propagandahálózata a Wagner nevű korábbi magánbiztonsági céghez és a GRU-hoz, az orosz katonai hírszerzéshez köthető. Ezek a lépések azt is igazolják, hogy Moszkvának és kimondottan az Afrika Hadtestnek meg kell védenie Burkina Faso vezetőjét, Traoré századost „a fenyegetésektől, az összeesküvésektől és a merényletektől”. Ez pedig nemcsak az orosz kommandósoknak ad munkát, hanem a katonai felderítőknek és a hírszerzőknek is.
Diplomáciai források szerint az elmúlt hónapokban orosz katonai hírszerzési ügynökök érkeztek Burkina Fasóba.
A feladatuk gyaníthatóan az volt, hogy előkészítsék a terepet az Afrika Hadtest katonáinak érkezésére.
A GRU, az orosz katonai hírszerzés egyike azoknak a szerveknek, amelyeket Vlagyimir Putyin elnök azzal bízott meg, hogy minél több embert beolvasztva az Afrika Hadtestbe, vegyék át a Wagner tevékenységét.
A Száhel-övezeti blokk
Ami Nigert illeti, Moszkva feltartóztathatatlanul csúszik be, mint valami kígyó az országba. Az orosz védelmi miniszterhelyettes, Jevkurov, aki az egyik felelőse a Wagner átalakulásának, december elején látogatást tett Niameyben, ahol találkozott Salifou Mody tábornokkal, Niger védelmi miniszterével, akit a júliusban hatalomra került junta második számú tagjának tartanak. A kétoldalú katonai együttműködés megerősítéséről szóló egyetértési nyilatkozatot írtak alá, ahogyan azt a juntával Bamakóban és Ouagadougouban is tették.
Bár a dokumentum tartalmát hivatalosan nem hozták nyilvánosságra, a kiszivárgott értesülések azt állítják, hogy orosz katonai felszerelések és fegyverek értékesítéséről szólnak. Korai lenne azonban ebből azt a következtetést levonni, hogy Niger teljesen orosz pályára került, miközben az amerikaiak fenntartják katonai jelenlétüket az országban, és párbeszédet folytatnak az új hatóságokkal – szögezte le a Le Monde francia napilap.
Ennek a száheli regionális blokknak a kialakulása, amely a hónapok során a korábbi nyugati kapcsolatokkal – különösen Franciaországgal – szemben politikai és katonai ellenszenvvel viseltetik, egyértelműen megkönnyíti Moszkva szándékait. A Száhel-államok Szövetségét (AES) tavaly szeptemberben hozta létre a három junta, válaszul a többi nyugat-afrikai állam beavatkozással kapcsolatos fenyegetéseire.
„Ha az AES működésbe lép, ideális intézményi és jogi keretet biztosít Moszkva számára, hogy zsoldosokat vagy kiképzőket küldjön a Mali, Burkina Faso és Niger fegyveres erői által végrehajtott bármilyen közös művelet keretében” – fejtette ki a térségben dolgozó nyugati diplomáciai forrás a Le Monde-nak.
Orosz hírszerzők Afrikában
A Wagner-csoport feloszlatása óta Oroszország átszervezte félkatonai hálózatait Afrikában, különösen a Közép-afrikai Köztársaságban, amely az elmúlt években az orosz biztonsági szolgálatok központjává vált a kontinensen. Most már állami ellenőrzés alatt állnak, a „Russafrique” hálózatok hivatalosabbak lettek és vezetőik háttere könnyebben azonosíthatóvá vált, akik többsége az orosz védelmi minisztériumból vagy a külföldi hírszerző szolgálatoktól (SVR) származik. Ez derül ki az All Eyes on Wagner nevű független weboldal és az amerikai kongresszus által finanszírozott Radio Liberty médiaszervezet által még december elején közzétett közös vizsgálatból.
A Közép-afrikai Köztársaság stratégiai fontosságú Oroszország számára.
Ők ellenőrzik a bangui repülőteret, amely a logisztikai központjuk lett Afrikában. A 2017 óta az országban jelen lévő Wagner-zsoldosok beszivárogtak az összes biztonsági struktúrába, ugyanis ők a kiképzők.
„A kiképzés mellett a katonai csoport nagy számban van jelen az ország biztonsági ökoszisztémájában. Több forrás szerint az orosz tisztek úgy mozognak ki-be a rendőrségi hivatalokban, mintha otthon lennének, ellenőrző pontokat és bázisokat hoznak létre. Előfordult olyan eset is, hogy a helyi fegyveres erők és a rendőrség elleni erőszakkal vádolták őket. Ők vezetik a hadsereg és az ország biztonsági erőinek műveleteit, emellett részt vesznek azok akcióiban” – részletezte a vizsgálat.
A folytonosság biztosítása
A közvetlenül a Kreml ellen lázadó Wagner-csoport vezetője, Jevgenyij Prigozsin augusztus 23-i halála után az emberei ajánlatot kaptak, hogy írjanak alá szerződést az orosz védelmi minisztériummal. A fő cél az volt, hogy biztosítsák a csoport misszióinak folytonosságát, különösen a Közép-afrikai Köztársaságban, ahol jövedelmező kontraktus köti össze az orosz zsoldosokat a helyi kormánnyal. A jelentés szerint 2017 óta Bangui közel félmilliárd eurót fizetett az oroszoknak, hogy garantálják Faustin-Archange Touadéra elnök és kísérete védelmét.
A Wagner átszervezése valójában tavaly július végén a Szentpéterváron tartott Oroszország–Afrika Fórumon kezdődött. Az orosz politikai élet éles szemű nyugati követői felfigyeltek Andrej Averjanov tábornokra, a katonai hírszerző szolgálat, a GRU titkos műveleteinek helyettes vezetőjére, aki a tanácskozáson mindenütt jelen volt. A tiszt részt vett minden olyan afrikai országgal folytatott kétoldalú találkozón, ahová a Wagner-csoportot telepítették. Ez jelentős változást hozott a beosztásában, mivel az eddig tevékenysége főként Európára összpontosult. Az orosz kémfőnök csapatát számos gyilkossággal kapcsolatba hozták, ilyen volt a 2018-as, Szkripal volt kettős ügynök és lánya elleni mérgezési akció a brit Salisburyben, valamint négy évvel korábban az Ukrajnának szánt lőszerraktárak felrobbantása a csehországi Vrbetice városában is.
Kirakós játék
Az All Eyes on Wagner nemzetközi oknyomozó csoport által közzétett fényképeken Averjanov tábornok az orosz védelmi miniszterhelyettes, Junusz-Bek Jevkurov tábornok mellett látható, amikor tavaly augusztusban Mali, Burkina Faso és a Közép-afrikai Köztársaság területén a Wagner-csoport átszervezése ügyében járt. A főként Facebook-fiókokon rögzített fotók az információk bányái, amelyek olyan vezetők személyazonosságát fedik fel, akik általában inkább az árnyékot választják a rivaldafény helyett. Csak egy fénykép kedvéért a nagy ember mellé állnak.
Darabról darabra megvalósul az az új orosz kirakós játék, amely biztonsági, gazdasági, egészségügyi és kulturális kérdéseket ötvöz. Úgy tűnik, hogy Oroszország Prigozsin halála után az afrikai kontinensen való befolyásolás második szakaszába lép.
A rendcsináló
Még tavaly ősszel Vlagyimir Putyin az egyik katonai vezetőjét, Andrej Trocsevet nevezte ki a Wagner-csoport újjászervezésére. „Ön felel a különböző harci feladatok végrehajtására alkalmas önkéntes zászlóaljak kiképzéséért” – adta utasításba az államfő a szeptember végi személyes találkozón.
Így a Wagner vezetése „Szedojra” (Trocsev gúnyneve, az őszülő hajára utalva) szállt. Moszkva Afrika-politikájának élharcosaként az utódlás rendkívül kényes kérdés volt. A cél a csoport hatékonyságának megőrzése, ám az autonómiájának korlátozása. Az új főnöknek úgy kell végrehajtania Prigozsin birodalmának szétverését, hogy az immár Afrika Hadtestre átkeresztelt csoport cselekvési és alkalmazkodási képességét megtartsa. Cél a Wagner „márka”, a világszerte híressé vált katonai magáncég épségben tartása, ám el kell feledtetnie a hozzá tapadt jelzőt, a hatalommal szembeni hűtlenséget.
Ilyen értelemben nem tekinthetjük Trocsevet Prigozsin örökösének. A 61 éves volt katona és rendőr ezredes minden bizonnyal fontos személyisége volt a Wagner-csoportnak, aki a belső szervezésért felelt, miután részt vett a szíriai műveletekben. 2016-ban Putyin az Oroszország Hőse kitüntetést adományozta neki a Wagner alapítójával, Dmitrij Utkinnal egy időben, aki szintén az augusztusi repülőgép-szerencsétlenségben halt meg.
A csoport soraiban azonban vitatott a tekintélye. Egyes wagneresek odáig mentek, hogy árulónak nevezték őt, mivel a júliusi lázadás első óráitól kezdve a kormányhoz húzott. Arról viszont nem lehet szó, hogy a Kreml hagyja egy második Prigozsin megszületését, aki egy ellenőrizhetetlen hadvezérré vált, túlzott mozgástérrel. Putyinnak az október elején, a Valdaj Fórumon elmondott beszéde egyértelmű volt: az egykori pétervári séfet ellenségnek tekinti, akinek hírnevét és örökségét el kell törölni.
Ami Andrej Trocsevet illeti, „az, hogy egy volt Wagner-alkalmazottat választottak, de olyat, aki a védelmi minisztérium ellenőrzése alatt áll, azt mutatja, hogy el tudják különíteni a dolgokat” – összegezte John Lechner független amerikai kutató, aki könyvet készít a Wagner-csoportról. Az orosz hatóságok kezdetben azt akarták mutatni, hogy minden az ellenőrzésük alatt van, de anélkül, hogy jelezték volna a várható változások mértékét. Bár Trocsev küldetésének a részletei nem ismertek, a célja teljesen világos: rendet tenni a birtokon.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Shutterstock