A 2010 óta folyatott magyar gazdaságpolitika sikerességét kiválóan mutatja az a tény, hogy a bérnövekedés üteme alapján 2022-ben ismét dobogós helyen szerepeltünk Európában. Illetve az elmúlt 20 évben a magyarok elvárásai jelentős ingadozásokon mentek keresztül, ami az állampolgárok jólétének és a jövőbe vetett bizalomnak az alapvető mérőszámaként szolgál a gazdaságpolitika helyességének értékelésében.
Az eredeti cikkek megjelentek a Mandiner Makronóm rovatában 2022. június 1-én és 2-án. Az írás az akkori események és információk birtokában keletkezett.
Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhely vezetőjének írása a Makronómon.
2010 előtt csodaszámba ment volna, ma már meg sem lepődünk
Az 2022-es év számos olyan változást hozott Magyarországon, melyek kedvezően érintették a magyarok pénztárcáját. A nyugdíjasok visszakapták a 13. havi nyugdíjat, a gyermeket nevelő családok a tavalyi személyi jövedelemadó-befizetéseiket, míg a fiataloknak idén már nem kell személyi jövedelemadót fizetniük. Ez a számos kedvező intézkedés alapján azt sugallhatja, hogy Magyarország 2022-es bérdinamikája kiemelkedő lehet Európában. Érdemes azonban megemlíteni, hogy még a 2021-es évben is hazánk kivételesen jól teljesített a jövedelmek alakulása tekintetében, ami talán meglepő lehet azok számára, akik kevésbé követik a nemzetközi folyamatokat.
Az Eurostat 2022-es statisztikái szerint
a magyar bérnövekedés üteme 2021 harmadik és negyedik negyedévében is kiemelkedő helyezést ért el Európában.
Az első ábrán bemutatott adatok szerint 2021 harmadik negyedévében a magyar bérek éves szinten 10,9 százalékkal emelkedtek. Ezzel a növekedési ütemmel csak a bolgár (14,1 százalék) és a litván (12,1 százalék) bérek bővültek gyorsabban. Az Európai Unió átlagos bérnövekedése mindössze a magyar érték negyede volt, csupán 2,8 százalék éves alapon. Az Euroövezet országainak munkavállalói átlagosan csak 2,3 százalékkal emelkedő fizetéseket kaptak, ami ötöddel marad el a magyar bérnövekedés mértékétől. Ennek következtében a hazai bérek 2021 harmadik negyedévében 6,6 százalékkal közelebb kerültek a fejlett nyugati országok jövedelmi szintjéhez.
1. ábra: Éves bérnövekedési ütem Európa országaiban 2021 két utolsó negyedévében

Forrás: Eurostat
A tavalyi év utolsó negyedéve még jelentősebb hazai sikereket hozott. Ekkor Magyarországon 11,7 százalékkal növekedtek a bérek éves alapon.
Ennél jobban csupán Bulgária (12,7 százalék) és Szerbia (11,8 százalék) munkavállalói örülhettek. Az Európai Unió esetében a bérnövekedés üteme a magyar mutatónak mindössze nagyjából hatoda (2,0 százalék) volt, míg az Euroövezet országai esetében még ennél is rosszabb volt a helyzet, a bővülés mértéke a magyar érték megközelítőleg nyolcada volt csupán (1,5 százalék). 2021 egészében tehát a magyarországi bérek több mint 10 százalékpontot közelítettek a legfejlettebb európai keresetekhez.
Az összehasonlításban a déli államok bérmelletti alakulása kiemelkedik a magyarországi adatok mellett. Spanyolországban a bérek harmadik negyedévében mindössze 1,0 százalékkal, míg a negyedik negyedévben 1,3 százalékkal emelkedtek. Franciaországban ezek az értékek 1,9 és 1,3 százalék voltak. Olaszország esetében a béremelkedés 2021 harmadik negyedévében 1,7 százalék volt, de a negyedik negyedévben már stagnáltak a bérek, így az évet ugyanazon a szinten zárták, mint 2020 végén. Görögország a harmadik negyedévben 3,2 százalékos bércsökkenést tapasztalt, míg az egész évet tekintve 0,2 százalékos bércsökkenést regisztráltak. Hollandia teljesített a legrosszabbul 2021-ben, ahol az éves béremelkedés mindössze 0,6 százalék volt, azaz a munkavállalók kevesebbet kerestek az év végén, mint egy évvel korábban.
A magyar bérnövekedés a határon túl is érzékelhető
A magyar bérnövekedés nem csupán hazai, de nemzetközi viszonylatban is kiemelkedőnek számít.
2021-ben a magyarországi bérek emelkedése több mint 10 százalékponttal meghaladta a legfejlettebb európai országok lakosainak jövedelemnövekedési ütemét. Ez azt jelenti, hogy a hazai fizetések növekedése nemcsak azt biztosítja, hogy a magyar munkavállalók jövedelme gyorsabban és erőteljesebben emelkedik, mint az árak növekedési üteme, hanem folytatja Magyarország elmúlt évtizedekben tapasztalható konvergenciáját a fejlett nyugati országokhoz képest.
Így lettünk Európa legpesszimistább nemzetéből a legoptimistább
Az elmúlt 20 évben összesen két olyan időszak volt, amikor az OECD fogyasztói bizalmi indexe (CCI) minden európai országban csökkent. Az egyiket valószínűleg senkit sem lepte meg, hogy a koronavírus-járvány okozta. A 2020 februárja és áprilisa közötti időszakban nem volt olyan ország az öreg kontinensen, ahol ne növekedett volna a fogyasztók pesszimizmusa. Azonban talán kevesen gondolták volna, hogy a másik ilyen időszak nem a 2008-09-es gazdasági világválság alatt, hanem a 2022 februárja és áprilisa közötti időszakban, az ukrajnai háború miatt következett be.
A pesszimizmus növekedése rendkívül aggasztó hír. Több tanulmány is megerősítette, hogy az optimizmus magasabb szintje összefüggésben áll a magasabb jövedelemmel, a jobb egészségi állapottal, valamint az élet más területein tapasztalható nagyobb aktivitással. Ráadásul az optimisták általában gyorsabban képesek felállni egy esetleges negatív esemény vagy kudarc után. Ezzel szemben a pesszimisták nagyobb valószínűséggel küzdenek súlyos keringési problémákkal is.
A fogyasztói bizalom mostani csökkenésének így nem csupán közgazdasági, hanem társadalmi és egészségügyi következményei is vannak.
Mi magyarok sokszor soroljuk magunkat a pesszimista nemzetek közé. Azonban ezzel nem vagyunk egyedül. A Gallup 2012-es felmérése szerint a világ három legborúlátóbb nemzete a görög, a cseh és a szlovén. Az Eurofound 2021-es elemzése szerint is messze a görögök bíznak legkevésbé a jövőben, ám a következő két helyen már meglepő eredményeket kaptak, hiszen a helléneket a franciák és a belgák követik a sorban.
A fogyasztói bizalmi index (Consumer Confidence Index, CCI) egy olyan gazdasági mutató, amely arra szolgál, hogy felmérje a fogyasztók gazdasági környezettel és jövőbeli kilátásaikkal kapcsolatos véleményét és bizalmát. Általában felméréseken és kérdőíveken keresztül gyűjtik ezeket az adatokat, és ezek alapján alakítják ki az indexet. A mutató fontos lehet egy ország gazdasági helyzetének megértéséhez és előrejelzéséhez, mivel a fogyasztói bizalom szintje befolyásolhatja a fogyasztói viselkedést, például a vásárlási szokásokat és a megtakarítási hajlandóságot.
Az OECD fogyasztói bizalmi indexének elemzése azt mutatja, hogy Magyarország több mint másfél éven át a legpesszimistább országok közé tartozott. Az adatok szerint 2006 júliusa és 2007 novembere között, azaz 17 hónapig folyamatosan Magyarország rendelkezett a legalacsonyabb bizalmi mutatóval Európában. Ez alatt az időszak alatt a magyarok voltak a legkevésbé optimisták az egész kontinensen.
2. ábra: A fogyasztói bizalmi index alakulása Európában az elmúlt 10 évben (vastagon kiemelt: Magyarország)

Forrás: OECD
A 2002 és 2010 közötti csökkenő trendet 2010-től a bizalom emelkedő mutatója váltotta.
A múltbéli adatok elemzése azt mutatja, hogy Magyarország 2002-ben többször is az ezüstérmes pozícióban volt a fogyasztói bizalom mutatójának tekintetében. Azonban 2010 elején még mindig 15 európai ország előzte meg hazánkat ebben az indikátorban. Azonban egyetlen kormányzati ciklus alatt, 2014 márciusára, Magyarország felküzdötte magát a lista élére. Innen kezdve a fogyasztói bizalmi index növekvő tendenciát mutatott, egészen a 2020-as koronavírus-válság kitöréséig. 2013 augusztusa után először 2020 áprilisában ért el a magyar mutató 100 alá csökkenő értéket, ami azt jelenti, hogy negatív várakozásokat tükrözött a lakosság körében.
Ám a pesszimizmus is csupán három hónapig tartott. Hála a gyors és hatékony gazdaságvédelmi intézkedéseknek, 2020 júliusában már 100 ponton állt, és azóta sem nézett be ezen szint alá. Még ennél is komolyabb teljesítmény, hogy 2020 egyetlen hónapjában sem volt több ország előttünk a rangsorban, mint öt. Sőt, az év nagyjából felében ezüstérmes volt a magyar mutató. Az aranyérmet azonban egyszer sem tudtuk megszerezni abban az évben.
2022-ben ezt mutatták a gazdasági mutatók: egyértelműen Magyarország éve lesz
2022 januárja és áprilisa között minden egyes hónapban Magyarországon volt a legmagasabb az OECD fogyasztói bizalmi indexe egész Európában. Ez azt mutatja, hogy ebben az időszakban a magyar lakosság rendkívül bizakodó volt a gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, és magas szintű bizalmat mutatott a jövőt illetően.
Még ennél is nagyobb fegyvertény, hogy míg a többi ország mindegyikében 100 alatt volt a mutató értéke az utolsó két hónapban, addig nálunk mind márciusban, mind pedig áprilisban 100 felett állt az indikátor értéke.
A magyar gazdaságpolitika sikerét egyértelműen mutatja tehát, hogy miután 2006-2007-ben egész Európa sereghajtói voltunk a fogyasztói bizalmi index tekintetében, 2010 után képesek voltunk fordítani a tendenciát, és felverekedni magunkat az élmezőnybe. A magyar lakosság optimizmusát a COVID-19 járvány is csak néhány hónapra tudta letörni, az elmúlt két hónapban (2022 március, április) pedig mi voltunk Európa egyetlen optimista nemzete.
Ez jelzi a magyar gazdaságpolitika hatékonyságát és a lakosság gazdasági kilátásokba vetett bizalmát.
Címlapfotó: Shutterstock.com