A Mesterséges Intelligencia Rendelet (AI Act) közel három évig tartó uniós vitája és előkészítése február elején zárult le. Az egyeztetések során Magyarország következetesen azt az álláspontot képviselte, miszerint az európai vállalkozásokat és fejlesztéseket támogató szabályozásra van szükség, amely nem növeli feleslegesen a bürokráciát, továbbá kellő mozgásteret biztosít a tagállamok számára.
A megalkotott rendeletben foglalt szabályokat elsődlegesen a mesterséges intelligencia felhasználását érintő kockázati szempontok mentén alakították ki. A szabályozás tiltani fogja a legkockázatosabb eseteket, így többek közt tilos lesz a mesterséges intelligenciát megtévesztő, manipulatív befolyásolásra használni, valamint annak felhasználásával általánosságban embereket megfigyelni.
A különböző felhasználáshoz eltérő szabályozások fognak kapcsolódni
A rendelet célzottan biztosít lehetőséget a technológia használatára, amely során azonban szigorú szabályoknak kell megfelelni, illetve biztosítani szükséges az emberi felügyelet vagy felülvizsgálat lehetőségét is. Tipikusan ilyenek lehetnek a mesterséges intelligenciával megtámogatott banki szolgáltatások.
Kevésbé kockázatos esetben, például egy chatbot alkalmazása esetén a rendelet értelmében elegendő lesz egy alapvető tájékoztatást nyújtani a mesterséges intelligencia használatáról. A legegyszerűbb esetekben, így egy számítógépes játékba épített mesterséges intelligencia esetén pedig még erre sem lesz szükség.
A rendelet mindezek mellett külön szabályozni fogja a ChatGPT és a hasonló megoldások alapját képező általános célú nyelvi modellek fejlesztését.
A magyar gazdaság számára is fontos kitörési pont az MI használata
A Mesterséges Intelligencia Rendelet továbbá a központi brüsszeli felügyelő szerven túlmutatóan nemzeti szintű felügyelő hatóság kijelölését is előírja. A magyar álláspont szerint a nemzeti, így a hazai hatóságnak is
olyan tesztkörnyezetet kell biztosítania a hazai vállalkozások számára, amelynek keretében a mesterségesintelligencia-fejlesztéseiket éles környezetben próbára tehetik, ezáltal érdemi segítséget kapnak a piacra lépés előtt.
A tesztkörnyezet további haszna, hogy az állam számára olyan jogszabály-módosítások szükségességére világíthat rá, amelyek tovább csökkenthetik a vállalkozások bürokratikus terheit.
Fábián Gergely iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkár a rendelet kapcsán kiemelte: „a digitális gazdaság már a teljes GDP legalább 25 százalékát adja,
a fejlett technológiák – úgy, mint az 5G, a mesterséges intelligencia vagy a Big Data – használata pedig a gazdaságok legfontosabb kitörési pontjává váltak.
A kormány célja, hogy 2030-ra Magyarország az EU tíz digitálisan legfejlettebb országa közé tartozzon, ezért a rendelet végrehajtását úgy kell megszervezni, hogy az a hazai fejlesztéseket és vállalkozásokat támogassa, segítse.
A kabinet arra törekszik, hogy a magyar gazdaság szereplői az állam piacbarát és szolgáltató szemlélete által versenyelőnyre tegyenek szert és hatékonyan alkalmazzák az új technológia nyújtotta lehetőségeket. Ez hozzájárulhat a gazdasági növekedés helyreállításához, a dinamikus és fenntartható bővülés eléréséhez.”
Az államtitkár hozzátette, hogy
hazánkban a modern technológiák alkalmazását segíti többek közt a Neumann Technológiai Platform, a Mesterséges Intelligencia Koalíció és az 5G koalíció.
A Nemzetgazdasági Minisztérium célja, hogy a mesterséges intelligencia terén hazánkat felhelyezze a világtérképre.
A magyar uniós elnökség egyik fő témája éppen ezért a mesterségesintelligencia-rendeletre való felkészülés lesz, amelynek érdekében célzott szakmai programsorozat indul
a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával közösen, hogy a hazai vállalkozások megfelelő tájékoztatást kapjanak a mesterséges intelligencia használatában rejlő gyakorlati, kézzelfogható lehetőségekről. A mesterséges intelligenciában rejlő gazdasági lehetőségek kiaknázása érdekében mindemellett az idén sor kerül a Mesterséges Intelligencia Stratégia felülvizsgálatára is.
Címlapfotó: MTI
