Az eredeti cikk megjelent a Mandiner Makronóm rovatában 2022.október 18-án. Az írás az akkori események és információk birtokában keletkezett.

Áramellátás nélkül maradt 300 település

A Vinnyica megyében elhelyezkedő Ladizsszkaja hőerőmű elleni támadás kiemelt jelentőséggel bírt, károsítva az állomás elektromos eszközeit. Ez az erőmű létfontosságú szerepet tölt be az ország energiaellátásában, mivel összeköttetést biztosít Ukrajna nyugati és középső részei között, stabilizálva ezzel az energiarendszert, különösen ha a déli régióban lévő atomerőműveknél problémák merülnének fel. A támadás miatt Lvov városának több negyedében is több órán át tartó áramszünetek voltak, amelyek a jövőben is előfordulhatnak. A helyzet komolyságát hangsúlyozza a város polgármesterének nyilatkozata is, aki a közeledő télre való tekintettel javasolja a lakosságnak, hogy készüljenek fel tűzifa és villanygenerátorok beszerzésével.

A Katasztrófavédelem  adatai szerint október 11-én reggel több mint 300 település maradt áram nélkül az ország öt régiójában – Kijevben, Lvovban, Szumiban, Ternopilben és Hmelnickijben. Csaknem 3,6 ezer településen sikerült helyreállítani az áramszolgáltatást, azonban a rendszeres áramszünet kockázata továbbra is fennáll.

A kijevi és a központi régiók számára már kész lekapcsolási tervek állnak rendelkezésre, amelyek csúcsidőben határozzák meg az egyes fogyasztók kiiktatásának prioritási sorrendjét, míg a nyugat-ukrajnai, 274 ezer lakosú Hmelnickij városában is figyelmeztetnek a lehetséges áramszünetekre. Az ütemezés alapján a fogyasztók 15%-át tervezik napi két órára kikapcsolni az áramellátásból. Hasonló energiaellátási szünetelési tervek készültek több nagyvárosban is, köztük olyanokban, mint Csernyihiv, Cserkasszi és Zsitomir, melyek nagysága hozzávetőlegesen megegyezik Debrecen méretével.

A helyi hatóságok gazdaságos üzemmódra váltanak, így például lekapcsolják az utcai világítást. A lakosságot is arra ösztönzik, hogy spóroljanak – azt tanácsolják az embereknek, hogy egész egyszerűen ne kapcsolják be az energiaigényes készülékeiket, különösen a reggeli és esti csúcsfogyasztási órákban.  

A szakértők régóta figyelmeztetnek a „nehéz télre”, amikor a kritikus infrastruktúrák elleni támadások egyes városokat, sőt akár egész régiókat is áram, víz és fűtés nélkül hagyhatnak. Jelen helyezetben ezek a forgatókönyvek már nagyon is valós-érzetűek keleti szomszédunknál.

Jelenleg az ukrán energiarendszer képes megküzdeni a felmerülő nehézségekkel azáltal, hogy áttér a tartalék kapacitások használatára. Ilyen módon, például a keleti régió igényeit azzal fedezik, hogy erőforrásokat csoportosítanak át az ország központi részéből, míg a fővárosi energiaigények enyhítésére a kijevi vízerőmű kapacitásának növelésével törekednek.

Az energiarendszernek azonban vannak biztonsági határai. A legnagyobb veszélyt nem is a hőerőművek jelentik, amelyek a termelés 25 százalékát adják, hanem a 60 százalékot adó atomerőművek. Ha kritikus mennyiségű blokk esik ki, vagy mondjuk vezetékek sérülnek meg, akkor csak az importtal lehet menteni a helyzet, nagy kérdés, hogy lesz-e rá lehetőség. Vagyis nagymértékű áramszünet fenyegeti az országot.

A miniszterelnök már belebegtette, hogy nehéz téllel kell számolni az ukrán lakosságnak, és csökkentenie kell az energiafogyasztást 25 százalékkal, 

a lakások átlaghőmérsékletét pedig 16 Celsius fokban határozták meg.

Manőverezési nehézségek

Mint ismeretes, a hétfői nap folyamán számos kritikus infrastruktúra-létesítményt támadtak az oroszok – a Burstinói, 3 Kijevi és Harkivi hőerőművet, több transzformátor állomást és más energetikai objektumokat. Számos városban, köztük Kijevben, Lvovban, Harkovban, megszűnt az áram és a víz, kommunikációs problémák voltak. A Burstinói hőerőmű az egyetlen, mely az európai rendszerbe tudja generálni az áramot, ezért a Nyugat-Ukrajnai megyék egy energetikai szigetet alkotnak (Kárpátalja is bele tartozik) a többi ukrajnai területhez képest. A találatok miatt leállt az elektromos energia ukrajnai exportja, ami jelentős bevételkiesést okoz az országnak. Érdekes módon Moldávia is bejelentette, hogy áramkimaradásokra lehet számítani az országban, ami bizonyítja, hogy az ukrán energiaexport egy része a szomszédos államot is biztosította.

Az ukrán áramellátás gyors helyreállítását nagyban a tartalékkapacitások lehetővé tétele segítette elő. Az ország Egyesült Energiarendszere több összekapcsolt alrendszert foglal magában, amelyek lehetővé teszik az energia kétirányú mozgását. Így például, ha az északi rendszerben akadályok merülnek fel, a központi rendszer lép működésbe, ahogy ez a harkovi hőerőműre mért támadás esetében is történt. Mindazonáltal, Kijevben és a környező területeken a következő napokban továbbra is előfordulhatnak áramkimaradások.

Az áramszolgáltató jelentése szerint, ha sor kerül a leállásokra, Kijevben három szakaszban fognak megvalósulni. Az első – 8.00-12.00 és 20.00-24.00, a második – 12.00-16.00, a harmadik – 16.00-20.00 óra között. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az ütemterveket azonnal bevezetik. Minden az aktuális helyzettől függ. A szakértők szerint a következő napokban tovább folytatódhat az áramhiány a hazai energiarendszerben, ami körülbelül 2 gigawattot fog kitenni. Ez meglehetősen nagy szám (kb. mint két atomerőmű blokk kapacitása).

A támadások számának növekedésével egyre bonyolultabbá válik a károsodott infrastruktúra helyreállítása, amint azt Harkiv esete is szemlélteti, ahol több napot igényelt a helyreállítás, és még ezután is fennállnak áramszünetek. A leginkább érintett területek közé tartozik Harkiv, Donyeck, Mikolajiv, Zaporizzsja, Dnyipropetrovszk, Szumi megyék, valamint Kijev és annak környéke, ahol jelentős a fogyasztói sűrűség.

Kilátás a jövőre nézve

Meg kell jegyezni, hogy az orosz, katonai jellegű hírcsatornák meglehetősen aktívan tárgyalnak az ukrán energiarendszert ért csapásokról, egyfajta „figyelmeztetésként” mutatva be azokat.

A jelentések szerint a támadások elsősorban hőerőműveket és 330 kV-os alállomásokat érintettek, amelyek viszonylag könnyen helyreállítható célpontok, tehát nem okoztak végzetes károkat az áramszolgáltató rendszerben. Szerencsére eddig az atomerőművek, vízerőművek és a nagyobb, 750 kV-os vezetékek megmaradtak érintetlenül. Az energiaellátásban bekövetkező részleges hiányokat irányított áramszünetekkel lehet kezelni. Viszont aggodalomra ad okot a lehetőség, hogy ha támadások érik az atomerőműveket vagy azokhoz kapcsolódó elosztóállomásokat, és az országban lévő 9 blokk közül csak 4 is kiesik a rendszerből. Mivel az atomerőművek biztosítják az ország villamosenergia-szükségletének mintegy 60%-át, körülbelül 4 gigawattot, egy ilyen kiesést csak importtal vagy sürgős európai segítséggel lehetne pótolni, ehhez legalább 2 gigawatt kapacitás szükséges az ország energiaellátásának biztosításához.

Kérdés, hogy lesz-e fizikailag annyi fölösleges árama  – az amúgy is energiaválsággal küzdő – Európának, hogy Ukrajnát is kisegítse?

Az ukrán átlagpolgárok egyelőre bizakodóak, hogy a telet nem a 16 fokosnál is keményebb otthoni hidegben és nem gyertyafénynél fogják átvészelni.

A válasz: a cikk újrapublikálásakor már változások történtek, a fentebb említett áramkimaradások megszűntek. 2024-es helyzetre vonatkozóan, az ukrán energiarendszer jelentős kihívásokkal szembesül, amelyeket a háború okozta károk és az energiaellátási rendszer elleni folyamatos támadások eredményeznek. A Világbank becslése szerint a háború során az energiaszektor 12 milliárd dolláros kárt szenvedett. Ukrajna célja, hogy 2024 szeptemberére az energiaszektor 68%-át helyreállítsa, ami jelentős előrelépés az augusztus eleji 51%-hoz képest. Ez a helyreállítási folyamat azonban nagyban függ az ország képességétől arra, hogy beszerezze a szükséges berendezéseket és a nemzetközi finanszírozást.

Az USA támogatása kulcsfontosságú, 125 millió dolláros támogatást biztosítva Ukrajna elektromos hálózatának javításához, ezen kívül további 53 millió dollárt jelentettek be korábban. Az EU Energia Közösség Titkársága által létrehozott Ukrajna Energia Támogatási Alapja 157 millió dollárt gyűjtött össze, melyből 118 millió dollár már elosztásra került. Ezek az erőfeszítések és a nemzetközi támogatás kulcsfontosságúak az ukrán energiarendszer stabilizálásához és a lakosság energiaellátásának folyamatos biztosításához a háborús körülmények között​​​​.

Címlapfotó: Shutterstock.com