Egy brit tanulmány szerint igencsak ki vannak téve a szabotázsnak a tenger alatti kábelek, amelyeken a szinte teljes globális internetes és pénzügyi forgalom bonyolódik.  

Az elmúlt napokban komoly figyelmeztetések hangzottak el Oroszország űrbéli képességeiről. Az USA képviselőháza hírszerzési bizottságának elnöke, Mike Turner óva int: Amerika nemzetközi válságba zuhanhat, amennyiben figyelmen kívül hagyja Oroszország azon szándékát, hogy atomfegyvereket helyezzen el az űrben. Ezekkel elektromágneses impulzust idézhet elő, amivel lerombolhatja a műholdak konstellációját, a navigációs és hadviselési képességüket. Bár még ez utóbbi nincs meg, Turner azért aggódik. 

A Bloomberg összeállítása egy még sebezhetőbb infrastruktúrára hívta fel a figyelmet, amely a globális kereskedelmet, a világ katonai készenlétét és logisztikáját, valamint magát az internetet fenyegeti. Ez a tenger alatti kábelek rendkívül sérülékeny együttese, amely a világ összeköttetésének a gerincét adja. Idéznek egy az Egyesült Királyságban közzétett tanulmányt, amely világosan leírja a tényeket.  

Világszerte naponta több mint 10 ezer milliárd dollár értékű pénzügyi tranzakció, kereskedelmi fizetés és ügylet zajlik. A világ kommunikációjának jóval több mint 95 százalékát a tengereken keresztül fektetett, mintegy 500 kábelből álló hálózat bonyolítja. Egy 2017-es jelentés szerint ezek csak néhány egymástól távol lévő, part menti helyen érnek el a szárazföldre, és gyakran minimális védelemmel ellátottak.  

A legtöbben azt hiszik, hogy az internet az űrben lévő műholdak által működik. Tévednek – a rendszert viszonylag csekély számú mélytengeri kábel üzemelteti.  

A jelentés szerint Moszkva már megkezdte a Nyugat nemzetbiztonságilag gyenge pontja, az Atlanti-óceán víz alatti infrastruktúrájának szondázását. Illetve írnak arról is, hogy Kína megerősíti a tenger alatti védelmét, ami része annak a szélesebb körű törekvésének, hogy katonai nagyhatalommá váljon. Más államok, köztük Irán és Észak-Korea oly módon fejlesztik a tenger alatti katonai képességeiket, ami  szintén veszélyeztetheti ezt a kritikus infrastruktúrát. 

A Bloomberg cikkét egyébként James Stavridis, az Egyesült Államok haditengerészetének nyugalmazott admirálisa, a NATO volt legfelsőbb parancsnoka jegyzi, aki egy évtizeddel ezelőtt sokkal jobban aggódott a terrorizmus miatt. Akkoriban az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének katonai parancsnokaként ő irányította az értékeléseket arról, hogy az al-Kaida és hasonló szervezetek képesek-e megzavarni a globális gazdaságot a kábelek megtámadásával, és akkor azokra a pontokra helyezték a hangsúlyt, ahol a kábelek partot érnek. Valószínűtlennek tartották, hogy a terroristacsoportok le tudnának menni a tengerfenék mélyére is. 

Manapság viszont, amikor az USA, Kína és Oroszország között újra veszélyes nagyhatalmi verseny bontakozott ki, a rendszer teljes szerkezete veszélybe került. Különösen az orosz tengeralattjárók (és néhány felszíni kutatóhajójuk, amelyek valójában kémhajók is lehetnek) képesek valószínűleg a kábelek nagyon mélyen fekvő szakaszait is elérni és megzavarni – akár megsemmisíteni, akár az adatok manipulálása céljából lehallgatni. Ez felvet egy olyan lehetőséget is, hogy pár év múlva az USA és Kína között zajló háború kritikus pillanatában Oroszország megrongálhatja a tenger alatti kábeleket.  

Az admirális szerint  

elsőként tudatosítanunk kellene, hogy mennyire sebezhetők ezek a víz alatti kommunikációs rendszerek.  

Nyugaton több olyan hadgyakorlatot kellene végezni, amely tanulmányozza a sebezhetőségeket, és felmérik, hogy hol vannak a leggyengébb pontok. Szerinte elég egy pillantást vetni a térképekre, és összevetni, hol metszik egymást a tenger alatti kábelek, valamint a fő kereskedelmi útvonalak. Ezek rögtön kijelölik a legveszélyeztetettebb területeket.  

A továbbiakban javasolja a kábelek védelmére alkalmazott technológia bővítését. Ugyan az eddigi védőburkolatok rétegei kitűnően szigetelnek, ezeket ki kell egészíteni új típusú anyagokkal, amelyekkel tovább lehetne őket keményíteni. Valamint le kellene fektetni minősített „sötét kábeleket”, amelyeket a mindennapokban nem használnak, de a főhálózat elleni támadás esetén bekapcsolhatók lennének. 

Szerinte olyan adattömörítési koncepciókat is fel kellene tárni, amelyek idővel lehetővé tennék a világűrben működő alternatívák nagyobb mértékű használatát. Az áttörést jelentő átviteli rendszerekkel lehetséges lenne a hosszú távú légköri rendszerek használata is, sőt még a léghajóknak is szerepük lehet. A lényeg az, hogy további lehetséges megoldásokat kell feltárni. 

Az admirális úgy véli, hogy mind a támadó, mind a védekező oldalon be kell fektetni a tengerfenéki hadviselésbe.

„Fejleszteni kell a saját tenger alatti rendszereinket, beleértve a nukleáris tengeralattjárókat és a tenger alatti pilóta nélküli járművek új osztályait, amelyek képesek az ellenséges hajókkal szemben fellépni. Az elrettentést is elő kell mozdítanunk azáltal, hogy képesek leszünk veszélyeztetni Kína és Oroszország kulcsfontosságú kábeleit. A partnerekkel közösen el kell végezni a tengerfenék mélyebb feltérképezését is, amelynek eddig csak 20 százalékát készítettük el nagy felbontásban” – írja. 

Szerinte a fegyverzet-ellenőrzési intézkedéseknek is lehet szerepe, hasonlóan a nukleáris fegyverekhez vagy az általános tengeri műveletekhez. Tekintettel arra, hogy ezek a rendszerek mennyire kritikusak az általános világgazdaság szempontjából, elképzelhető, hogy az USA és Kína megegyezhet a kábelhálózatokba való beavatkozás tilalmában. Mivel az ázsiai nagyhatalom egyre bővíti az arzenálját, ezen a téren talán több a lehetőség a kompromisszumra, mint az atomfegyverek esetében. 

Mivel Oroszországot leválasztották a globális kereskedelmi rendszerről, ennek van egy sajnálatos mellékhatása: Moszkva számára sokkal kisebb lesz a motiváció arra, hogy visszafogja magát. Persze az admirális reménykedik, hogy idővel a kereskedelem virágzását lehetővé tevő rendszerek védelmére irányuló globális nyomást az olyan „páriákkal” szemben, mint Oroszország, Észak-Korea és Irán is ki lehet fejteni. 

 Kapcsolódó: