Újabb szakadár köztársaság csatlakozna Moszkvához 

Szerző: | 2024. február. 29. | Háború

Transznisztria tegnap tartotta a Dnyesztermenti Minden Szintű Képviselők 7. kongresszusát, amelyen a moldovai kormány immár 18 éves gazdasági blokádja ellen kérték Moszkva segítségét. Putyin ma fog felszólalni ezzel kapcsolatban az orosz parlament felsőházában, ami az elnökválasztás előtti utolsó nagyobb beszéde lesz. Újabb területtel bővül az Orosz Föderáció? 

Mihálovics Zoltán politológus, a Makronóm Intézet elemzőjének írása 

A Dnyesztermenti Moldáv Köztársaság (Transznisztria) fővárosában, Tiraszpolban ülésezett tegnap délelőtt a Dnyesztermenti Minden Szintű Képviselők 7. kongresszusa. Az eredmény: Transznisztria Moszkva segítségét kérte Moldova nyomása ellen. A Kremltől még nem érkezett hivatalos reakció, de Putyin a mai nap folyamán fog felszólalni az orosz parlament felsőházában, a Szofvedben (Föderációs Tanács). A március 17-re kitűzött orosz elnökválasztásig ez lesz Putyin utolsó nagyobb beszéde. 

A kongresszus és a felsőházi beszéd nagy eséllyel nem véletlenül esik az egymást követő napra. Transznisztria nyomatékosan kérte Putyint, hogy védje meg a moldovai kormány fenyegetéseitől, és többen arra számítanak, hogy beszédében az orosz elnök bejelenti a Dnyesztermenti Moldáv Köztársaság annexióját. A Kremltől azonban egyelőre még nem érkezett hivatalos reakció. 

 

Az annexió forgatókönyve nem logikus, viszont reális: nem logikus, mert Transznisztriának nincs közös határa Oroszországgal, tengerpartja sincs, ráadásul elég előnytelenül ékelődik Ukrajna és Moldova közé. Ez azt jelenti, hogy ha be is jelentik az annexiót, Oroszország nem tudná sem szárazföldi, sem tengeri, sem légi útvonalon elérni a területet Odessza elfoglalása nélkül, ami jelenleg nem reális célkitűzés. Az annexió ünnepélyes keretek közti bejelentése viszont mindezek ellenére reális: a kongresszust (amelynek résztvevői között megtaláljuk az ország összes parlamenti, regionális, falusi és városi közgyűlési képviselőjét) kizárólag nagy horderejű kérdések esetén hívják össze, a tegnapival együtt erre összesen 7-szer került sor: az első négy kongresszust 1990 és 1991 között hívták össze, amikor döntöttek a Moldovából való kiválásról, 1995-ben az ötödik kongresszus alkotmányt fogadott el, 2006-ban a hatodik kongresszuson pedig döntöttek arról, hogy a szakadár köztársaság be szeretne olvadni az Orosz Föderációba, miután egy népszavazáson 97 százalék az Oroszországhoz való csatlakozás mellett döntött. A tegnapi hetedik gyűlésen pedig segítséget kértek Moszkvától egy nappal Putyin beszéde előtt. 

A segítségkérés oka nem vitatható, ahogy már 2006-ban sem volt az: immár 18 éve tart a moldovai gazdasági blokád, így alapvető élelmiszerekhez, gyógyszerekhez is nehezen vagy egyáltalán nem férnek hozzá Transznisztriában. Tavaly pedig Moldova eltörölte a dnyesztermenti cégek importvámmentességét arra hivatkozva, hogy így versenyelőnyt élveznek a moldovai cégekkel szemben. 

A kongresszus tehát tegnap határozatot fogadott el, amelyben felszólította Oroszországot, hogy több mint 220 000 Dnyeszteren túli orosz állampolgár számára biztosítson nagyobb védelmet a moldovai hatóságokkal szemben. 

Az orosz–ukrán háború mély hatást gyakorolt ​​transznisztriai gazdaságára. Ukrajna a háború kezdetekor lezárta a Dnyeszteren túli határát, amivel az enklávé kereskedelmének mintegy negyedét elvágta. Bár továbbra is ingyen kapja az orosz gázt, decemberben lejár az Ukrajnán keresztüli gáztranzitot engedélyező megállapodás, és nincs garancia a megállapodás meghosszabbítására. 

A háború arra is sarkallta Moldovát, hogy megpróbálja megoldani az évtizedek óta tartó konfliktusát a Dnyeszteren túl. Részben a háborúra válaszul az EU 2022 júniusában tagjelölt státuszt adott Moldovának, 2023 decemberében pedig zöld utat adott a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez. Maia Sandu moldovai elnök jelezte, hogy hajlandó lenne csatlakozni az EU-hoz Transznisztria nélkül is, de az újraegyesítés egyszerűsíthetné a folyamatot. 

 

Ha Ukrajna orosz inváziója a tervek szerint zajlott volna, akkor Oroszország napokon belül elfoglalta volna a fővárost, Kijevet, majd heteken belül az ország többi részét is, átsöpörve Ukrajna partvidékén a délnyugati, Dnyeszteren túli Odessza városáig. A „különleges katonai művelet” egyik célja az volt, hogy Dél-Ukrajnán keresztül folyosót hozzanak létre a Dnyeszteren túl, és Oroszország újra egyesülhessen „honfitársaival”. Noha Ukrajna leállította Moszkva előrehaladását Herszonnál, amely körülbelül 350 kilométerre van Transznisztriától, Oroszország megtartotta a Moldovával kapcsolatos terveket. A Kreml igyekszik Transznisztriát orosz irányítású proxyként használni, és  

ezzel kisiklathatja Moldova EU-csatlakozási folyamatát. 

Érdekes egyébként, hogy Moldovában annak ellenére, hogy az EU megadta számukra a tagjelölti státuszt, csökkent a csatlakozással egyetértők száma. A BOM közvéleménykutató cég 2023-as felmérése szerint a megkérdezettek 49,7 százaléka csatlakozna csak az integrációhoz, a NATO esetében ez 26,5 százalék. 

Csak kormányzati szinten van meg egyelőre az elkötelezettség az EU-csatlakozás irányába, a lakosság számára korántsem egyértelmű ez az irány. Sok példa van arra, hogy az emberek jelentős része a vendégmunkás hozzátartozóik Nyugatról vagy Oroszországból érkező hazautalásaiból él. 

 

A lakosság tehát elég sajátosan reagált az orosz–ukrán háborúra: a Moszkvától való elfordulás helyett azt szűrték le, hogy a nyugati integrációval való próbálkozás könnyen második Ukrajnát eredményezhet. Így tehát egyelőre nem világos, hogy merre fog billenni a mérleg nyelve. Ebben minden bizonnyal nagy szerepet fog kapni Putyin mai bejelentése, valamint az is, hogy a nyugatbarát moldáv kormány mennyire tudja megnyerni a lakosságot az EU iránt, és hogy ezzel párhuzamosan milyen életszínvonalra számíthat a szakadár köztársaság. 

Kapcsolódó: 

 

Borítókép: MTI/EPA/Makszim Sipenkov

Ezek is érdekelhetnek

trend

Promóció

Hazai válogatás

Promóció

Kövess minket

Facebook

Instagram

LinkedIn