Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője    

A kedvezőtlen 2023. negyedik negyedéves GDP-adat után a beruházások év végi alakulása már pozitív képet mutatott. Negyedéves alapon immár 1,5 százalékkal nőttek a beruházások a KSH friss adatai szerint, miközben az éves visszaesés mértéke 3 százalékra mérséklődött.  

Milyen folyamatok vannak a háttérben? 

A negyedéves alapú növekedést az építési beruházások húzták, itt 3,1 százalékos emelkedést mért a KSH, miközben a gép- és berendezésberuházások volumene mérséklődött, 1,3 százalékkal. Az éves visszaesés ellenben pont az építési beruházásoknál volt nagyobb. A tavalyi év egészében a beruházások 8,5 százalékkal csökkentek, ezen belül viszont a gép- és berendezésberuházások kismértékben, 1,6 százalékkal nőni tudtak, miközben az építési beruházások két számjegyű mérséklődést mutattak. A beruházások visszaesésében egyrészt a magas kamatkörnyezet játszott szerepet: az év egészében 10 százalék felett volt az alapkamat, amely érdemben visszafogta a hitelezést. De mérsékelte a beruházási hajlandóságot a belső kereslet csökkenése, a gazdasági bizonytalanság, valamint negatív hatása volt az uniós források visszatartásának. 

Gazdálkodási forma szerinti összehasonlítást nem érdemes a negyedik negyedéves adatok esetében vizsgálni. Ugyan a KSH kiemeli, hogy a vállalkozások esetében 3,8 százalékkal csökkent a tavalyi év utolsó 3 hónapjában a beruházási volumen, miközben a költségvetési szervek körében érdemben, 42,6 százalékkal nőtt, ez technikai hatás eredménye.  

2023 januárjától egyes állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok tevékenysége átsorolásra került a költségvetési szervek alá, ami így érintette a beruházási tevékenységüket is.  

Mely ágazatok javították az összképet? 

Ágazati összehasonlításban ellenben azt láthatjuk, hogy a tavalyi negyedik negyedévben a feldolgozóipar beruházásai már mérséklődtek, 3,1 százalékkal, miközben ez az ágazat a megelőző negyedévekben még bővülést mutatott. Ennek oka a korábbi nagy volumenű beruházások lezárulása, elsősorban a villamosberendezés-gyártás alágban, miközben a KSH tájékoztatása szerint a járműiparban még bővültek a beruházások. 

Kedvezőtlen viszont, hogy a költségvetéshez kapcsolódó ágak (oktatás, közigazgatás, egészségügy), az energiaipar, illetve a pénzügyi szektor kivételével minden más ágazatban visszaesés történt. Vagyis a beruházások mérséklődése a gazdaság széles körét érinti. 

Hogyan alakulhatnak idén a beruházások? 

Várakozásaink szerint a múlt évi visszaesés után a beruházások idén már növekedésnek indulhatnak.

Ezt támogatják egyrészről a beérkező uniós források a 2023. decemberi megállapodás nyomán, másrészről pedig a jegybanki kamatcsökkentések,

amelyek pozitív hatással vannak a piaci hitelezésre, harmadrészt pedig az állami kamattámogatott hitelprogramok (Baross Gábor, Széchenyi Kártya).   

Milyen kockázatok láthatók? 

Ugyanakkor a fordulatot jelentős kockázatok is övezik. Egyrészről

a német gazdaság problémái már a tavalyi év végén begyűrűztek a magyar gazdaságba, amely rövid távon továbbra is kedvezőtlen külső környezetet vetít előre.

Másrészről a belső kereslet sem állt még helyre az inflációs sokkot követően, az óvatossági motívum továbbra is erős, így vannak még szabad kapacitások a magyar gazdaságban. Harmadrészt pedig az uniós források egy jelentős része továbbra is zárolva van. Erre tekintettel a vállalatok kivárhatnak a fejlesztésekkel, amíg a gazdasági kilátások (külső és belső) tartósan pozitív irányba nem mozdulnak el. 

A KSH friss beruházási adatai részletesen 

– 2023 IV. negyedévében a megelőző év azonos időszakához képest a beruházási tevékenység volumene 3 százalékkal mérséklődött. Ezen belül a teljesítményérték mintegy 60 százalékát képviselő építési beruházásoké 4,1, a 40 százalékát kitevő gép- és berendezésberuházásoké 1,1 százalékkal lett kisebb. 

– A fejlesztések volumene a beruházási teljesítmény 53 százalékát megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében 3,8 százalékkal csökkent, a beruházások 18 százalékát realizáló költségvetési szerveknél 43 százalékkal volt több az egy évvel korábbi szintnél, ami elsősorban technikai ok következménye. Az egyéb (50 fő alatti vállalkozások, egyéni vállalkozások, nonprofit vállalatok, valamint háztartások) kategóriába tartozók beruházási volumene 18 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi azonos időszaktól. 

– A nemzetgazdasági beruházások csaknem harmadát jelentő, ezzel a legnagyobb súlyt képviselő feldolgozóipar bővülésének dinamikája az elmúlt negyedévekben lassult; a negyedik negyedévben 3,1 százalékkal volt alacsonyabb a bázisidőszaki szintnél. Ez elsősorban a legnagyobb részarányú villamosberendezés-gyártás beruházási volumenének egy számjegyű csökkenésével magyarázható, amit a hosszabb ideje folyamatban lévő nagyszabású projektek fokozatos kifutása okozott. A második legnagyobb súlyt képviselő járműgyártás beruházási volumene ugyanakkor dinamikusan nőtt, amihez több hazai járműipari gyár fejlesztése is hozzájárult. Növekedés jellemezte továbbá a fémfeldolgozás, kohászat, a gép, gépi berendezés gyártása, valamint az elektronikai ipar alágak fejlesztéseit is, ezzel szemben több más alágban különböző mértékű csökkenés volt tapasztalható. 

– A második legnagyobb beruházónak számító, a nemzetgazdaság fejlesztéseinek 21 százalékát megvalósító ingatlanügyletek beruházási teljesítménye 5,6 százalékkal esett vissza a megelőző év azonos időszakához képest. A volumenváltozást elsősorban az egy évvel korábbi magas, főként lakásfelújítás célú teljesítményértéktől való elmaradás határozta meg. 

– A szállítás, raktározás beruházási volumene megközelítőleg az egy évvel korábbi szinten alakult, aminek egyik befolyásoló tényezője, hogy az állami infrastrukturális fejlesztések a megelőző évihez képest nem csökkentek. 

– A közigazgatás nemzetgazdasági ág rendkívül dinamikusan, 29 százalékkal növelte a beruházások volumenét. 

– A kereskedelem nemzetgazdasági ágban regisztrált 21 százalékos visszaesésének oka, hogy a megelőző év azonos időszakát élénkítő, kis- és nagykereskedelemben tevékenykedő vállalkozások egyaránt mérsékelték beruházási tevékenységüket a tárgyidőszakban. 

– Az energiaipar beruházási teljesítménye 7 százalékkal bővült, amiben lényeges szerepet játszott a villamosenergia-termelésben, illetve -ellátásban működő cégek fejlesztési ráfordításainak növelése. 

– A nemzetgazdasági beruházások 2023. IV. negyedévi 3 százalékos volumencsökkenését a közigazgatás, valamint az energiaipar (1,4, illetve 0,2 százalékponttal) részben ellensúlyozta. Ugyanakkor az ingatlanügyletek, a feldolgozóipar és a kereskedelem teljesítménycsökkenése (rendre -1,2, -1,0, -1,0 százalékponttal) egyaránt hozzájárult az alacsonyabb volumenhez. 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Shutterstock