Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője 

Felemás képet mutat egyelőre a szolgáltatás-külkereskedelem. E szektorok tavalyi negyedik negyedéves adatai szerint a 2023. október–decemberi időszakban 2,6 milliárd eurós többlet alakult ki a mérlegben. Ez viszont a szolgáltatásimport értékének éves stagnálásából, illetve az export korábbi negyedéveknél érdemben alacsonyabb, csupán 5,8 százalékos növekedéséből következett. Így a tavalyi negyedik negyedévben a termék-külkereskedelem mellett a szolgáltatások forgalma is kedvezőtlen képet mutatott. 

A múlt év egészében a szolgáltatásimport értéke 6,7, míg az exporté 11,6 százalékkal nőtt az euróban kifejezett adatok alapján, így pedig a szolgáltatás-külkereskedelmi mérleg többlete megközelítette a 11 milliárd eurót.  

A szolgáltatás-külkereskedelmi forgalom azért is kiemelten fontos, mert ugyan méretét tekintve elmarad a termék-külkereskedelemtől – nagyságrendileg az ötöde annak –, azonban a nettó export többletének döntő hányada a szolgáltatásokhoz köthető. 

Tízből nyolc partnerország jól teljesített 

Országok szerinti bontásban a 10 legfontosabb külkereskedelmi partnerünk közül a tavalyi negyedik negyedévben a szolgáltatásimport csak kettő irányából csökkent az euróban számított adatok alapján, az Egyesült Királyságból és Írországból, ugyanígy az export is csak az Egyesült Királyság, valamint Románia felé mérséklődött. 

A legfontosabb külkereskedelmi partnerünk, hasonlóan a termékekhez, itt is Németország 20 százalékos részesedéssel, azonban a forgalom itt nem mutatott visszaesést, euróban az import 3,8, míg az export 11,1 százalékkal nőtt. Vagyis a szolgáltatás-külkereskedelmen keresztül a német gazdaság problémái még nem gyűrűztek be a magyar gazdaságba, ahogy azt például az ipari adatok esetében láthatjuk. A korábbi kedvezőtlenebb adatokért mindkét relációban az EU-n kívüli európai, valamint az ázsiai országokkal folytatott alacsonyabb forgalom volt felelős. 

Mely területeken javult a mérleg? 

Szolgáltatáscsoportonként vizsgálva kiemelendő, hogy a három legnagyobb súlyú terület közül csak a szállítási szolgáltatások importja és exportja csökkent, 19,3, illetve 15,2 százalékkal, amely a termék-külkereskedelmi adatokban látható visszaesésre vezethető vissza. A turizmus esetében ellenben jelentős, 40 százalék feletti növekedést mutatnak az adatok mindkét relációban, ami a nemzetközi turizmus koronavírus-járvány utáni újraindulását mutatja úgy a Magyarországra érkező külföldi vendégek, mint a magyarok külföldi utazása kapcsán.  

Emellett emelkedett az üzleti szolgáltatások exportja és importja is, ám a megelőző negyedéveknél érdemben kisebb mértékben. Az éves többlet több mint harmadáért a turizmus ágazat volt felelős, míg a szállítási szolgáltatások részaránya az egyenlegből 27, az üzleti szolgáltatásoké pedig 18 százalékot tett ki. 

Mi várható 2024-ben a szolgáltatás-külkereskedelemben? 

Az idei évben várakozásaink szerint tovább javulhat a szolgáltatás-külkereskedelem egyenlege. A turizmusban még nagyságrendileg 20 százalékos növekedési potenciál van a koronavírus-járvány előtti külföldi vendégforgalom eléréséhez. Emellett a gazdasági növekedés beindulásával, a folyamatban lévő beruházások termelőre fordulásával, illetve az ipari termeléshez kapcsolódó szolgáltatások kiépülésével a szállítási és üzleti szolgáltatások többlete is tovább emelkedhet.   

A KSH szolgáltatás-külkereskedelmi adatai részletesen 

– Az elmúlt év IV. negyedévében a szolgáltatások euróban számított exportja 5,8, az importja 0,2 százalékkal nőtt a megelőző év azonos időszakához képest. 

– Az aktívum 2,6 milliárd euró volt, 462 millióval több a 2022. IV. negyedévinél. Tavaly a szolgáltatás-külkereskedelmi aktívum 11 milliárd eurót ért el, 2,1 milliárddal többet, mint egy évvel korábban. 

– Szolgáltatásexportunk 63, -importunk 74 százalékát az Európai Unió tagországaival bonyolítottuk le, ebben a viszonylatban 1,1 milliárd eurós többlet keletkezett. Az első számú partnerünk továbbra is Németország, amellyel az összforgalom 21 százalékát bonyolítottuk le. A második legfontosabb Amerikai Egyesült Államok 9,7, míg a harmadik helyen álló Ausztria 7,8 százalékkal részesedett a kereskedelemből. 

– A teljes szolgáltatásexportból az üzleti szolgáltatások aránya 47 százalék (az idetartozó egyéb üzleti szolgáltatásoké 26 százalék) volt, ezt követte a szállítási szolgáltatások 23, majd a turizmus 20 százalékos részesedéssel. 

– Az import tekintetében a legkiemelkedőbb szintén az üzleti szolgáltatások részaránya volt 58 százalékkal (az idetartozó egyéb üzleti szolgáltatásoké 32 százalék), miközben a szállítási szolgáltatások 23, a turizmus 14 százalékkal részesedett a teljes importforgalomból. 

– A tavalyi IV. negyedévben az egy évvel korábbihoz képest a szolgáltatásexport euróban számított értéke 5,8 százalékkal nőtt (forintban 1,6 százalékkal csökkent), az import értéke 0,2 százalékkal növekedett (forintban 6,9 százalékos visszaesés volt). Az aktívum 462 millió euróval (114 milliárd forinttal) meghaladta a megelőző év azonos időszaki többletét. 

– Az aktívum mérsékelt bővüléséhez elsősorban a turizmus és a bérmunka-szolgáltatások egyenlegének 270 és 135 millió eurós növekedése járult hozzá. 

– Aktívumunk az európai uniós forgalomban 23 százalékkal, 201 millió euróval vált kedvezőbbé, amihez jelentősen hozzájárult a két kiemelt partnerünkkel, Németországgal és Írországgal folytatott kereskedelmünk egyenlegének 116 és 60,4 millió euró értékű javulása. 

– Az EU-n kívüli országok esetében a többlet 261 millió euróval, 20 százalékkal emelkedett. A legnagyobb értékű egyenlegjavulást, 154 millió eurót Svájc viszonylatában regisztráltuk. 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Shutterstock