Nyílt titok a külföldi erők diszkrét jelenléte Ukrajnában 

Szerző: | 2024. március. 6. | Háború

Nem sokkal az után, hogy a minap Macron francia elnök felvetette: „hivatalosan” is kellene nyugati csapatokat küldeni Ukrajnába, Olaf Scholz német kancellár félszegen megerősítette a brit és francia erők jelenlétét ukrán területen. De hát ez eddig is nyílt titok volt, csak hiányzott róla a díszes pecsét. 

Olaf Scholzot szokatlanul kemény kritika érte Nagy-Britanniában, amióta titkos információkat fedett fel a külföldi erők ukrajnai állomásoztatásáról – jegyezte meg a Handelsblatt német üzleti napilap. A kancellár múlt hétfőn a DPA német hírügynökségnek megerősítette, hogy nem hajlandó Ukrajnának német–svéd gyártmányú Taurus nagy hatótávolságú rakétákat küldeni, amelyek a 2023 tavaszán, illetve nyarán Kijevnek szállított brit Storm Shadow és francia Scalp rakétákhoz hasonlíthatók.  

A kancellár szerint a Taurusok küldése német katonák ukrajnai jelenlétét igényelné. „Ez egy nagyon nagy hatótávolságú fegyver, és amit a britek, valamint a franciák a célzás és a támogatás tekintetében elvégeznek, azt Németország nem tudja megtenni. Nem lenne felelősségteljes, ha mi is részt vennénk ebben.” Ahhoz, hogy a Bundeswehr katonáit Ukrajnába vezényeljék, a Bundestag felhatalmazására lenne szükség. „Amit más országok tesznek, amelyeknek eltérő hagyományaik és alkotmányos intézményeik vannak, azt mi nem tudjuk ugyanilyen mértékben megtenni” – tette hozzá a kancellár. 

Már ott vannak 

„Scholz most a britek haragját vonja a fejére” – összegezte a kijelentés súlyát a Handelsblatt. „A Storm Shadow rakéták ukrajnai használata az ukrán fegyveres erők ügye” – mondta a brit hadsereg szóvivője a The Telegraphnak. Míg Londonban érezhető volt a düh, addig Párizs sokkal megfontoltabban reagált a német kancellár megjegyzéseire – számolt be a Politico, amely felidézte a Macron február 26-i megjegyzései által kiváltott felháborodási hullámot. A francia elnök utalt arra, hogy az Ukrajnával baráti viszonyt ápoló országok csapatai nem hivatalosan már ott vannak. 

Mindenki tudja 

A francia elnök és a német kancellár megjegyzései csak akaratlan elszólásnak tekinthetők? Vagy szándékosan elejtett mondatok voltak azért, hogy kilendítsék Európát az Oroszországgal szembeni óvatos tartózkodásából? Mert a külföldi csapatok ukrajnai jelenléte nyílt titok katonai körökben –írta a brit The Guardian. „Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország aktív különleges erőket tart fenn Ukrajnában, elsősorban hírszerzési és kiképzési feladatokra, emellett segítséget nyújtanak a kibervédelemben is. Katonai tanácsadók és civil vállalkozók szintén jelen vannak, igaz, kis számban, hogy kísérjék a Nyugat által szállított fegyverrendszerek használatát. A jelenlétük még inkább nélkülözhetetlen lesz, amint az F–16-os vadászgépeket végre leszállítják Ukrajnának” – szögezte le a brit lap. 

Mindenki tudja, hogy nyugati különleges erők vannak Ukrajnában, de senki sem akarja ezt hivatalosan elismerni”  

– jelezte a Financial Timesnak egy magas rangú európai védelmi tisztviselő, aki szerint Macron megjegyzései arra irányultak, hogy nyomást gyakoroljanak Oroszországra. A brit miniszterelnök, Rishi Sunak a sajtónak nyilatkozva elismerte, hogy „kis létszámú személyzet tartózkodik a kelet-európai országban, hogy támogassa az ukrán hadsereget, különösen az orvosi kiképzés terén”. 

Húszezer önkéntes? 

Külföldi csapatok Ukrajnában? Már ott vannak”

– írta a The Washington Post, rámutatva, hogy a Discord üzenetküldő platformon 2023 áprilisában terjesztett, nem ellenőrzött és meg nem erősített bizalmas dokumentumok különleges erők és katonai tanácsadók ukrajnai jelenlétére utalnak Nagy-Britanniából (50 fő), Lettországból (17), Franciaországból (15), az Egyesült Államokból (14) és Hollandiából (1). Bármekkora is a jelenlétük mértéke, az tény, hogy már most is sok külföldi katona van ott mindkét oldalon. Ám ezek a harcosok, akiknek a jelenléte ismert és széles körben dokumentált, nem tartoznak a reguláris hadseregekhez.  

Az amerikai lap szerint mintegy 20 ezer külföldi önkéntes harcol Ukrajnáért, több mint 50 nemzetiségből.  

A német Handelsblatt így folytatta e téma taglalását: „Egyértelmű, hogy a bevetett személyzet nem hajt végre harci cselekményeket. Ám állítólag a britek még a cirkálórakéták célpontjainak kiválasztásában is részt vesznek – nyilvánvalóan elővigyázatosságból, hogy ez ne vezessen véletlen eszkalációhoz. Például abban, hogy Ukrajna nem irányoz meg rendkívül érzékeny célpontokat – ezek között vannak az orosz kormány magas rangú tagjai vagy a nukleáris erők parancsnoki központjai.”  

Kényes kérdés 

A nyugati szövetségesek továbbra is mélyen megosztottak ebben a kényes kérdésben. Macron az Élysée-ben elmondott felszólalásában egyértelműen fellebbentette a fátylat a különböző nyugati szolgálatok szakembereinek tényleges jelenlétéről ukrán földön.   

A konfliktus kezdete óta a nyugati hírszerző szolgálatok szférájába tartozó számos, gyakran katonai státuszú állami szereplő ukrajnai jövés-menése a háború lebonyolításának szerves részét képezi, legyen szó titkos diplomáciai személyzetről, az ukrán parancsnokságokba beépített tanácsadókról vagy mindenféle különleges erőkről. „Ezeknek a szolgálatoknak az akciói természetüknél fogva titkosak” – mutatott rá Vincent Crouzet, a Külső Biztonsági Főigazgatóság (DGSE) egykori munkatársa.  

Most azonban megkezdődött a vita arról, amit egyesek eddig is nyílt titoknak tartottak. Talán ez volt Macron célja, hogy közbeszéd tárgyává tegye a katonai jelenlétet.  

Minden szövetséges állam jelen van Ukrajnában. Ezek nem harci egységek, de ott vannak például az összes titkosszolgálat ügynökei”  

– idézett a Le Monde francia újság egy ukrán diplomáciai forrást, aki örül annak, hogy a szövetséges katonai jelenlét megerősítése hazájában december óta a levegőben van.  

„Ha vannak fegyverszállítások, akkor ott kell lenniük azoknak is, akik tájékoztatást adnak arról, hogy a helyszínen hogyan kell használni a felszerelést” – tette hozzá.

Ukrajnát az új felszerelések tesztelésére is használják, ilyenek például a drónok.  

A francia oldalon csak hallgatólagosan fogadják el a DGSE ügynökeinek ukrajnai jelenlétét, akik közül néhányan a válságövezetekben végzett műveletekre szakosodott szolgálatoktól érkeznek. De a háború kezdete óta sem a számokról, sem a küldetésekről nem volt semmilyen nyilvános közlés. Még ha közülük néhányan oda is vesznek, a halálukat örökké csend fogja övezni. 

Tucatnyi titkos CIA-bázis 

A The Washington Post azt írta továbbá, hogy a CIA „finanszírozta és részben felszerelte az Ukrajnában található kémbázisok kiterjedt hálózatát, amely segít Kijevnek az orosz csapatmozgások nyomon követésében és az ellenséges katonai eszközök célba vételében”. 

Az amerikaiak a maguk részéről néhány napja hivatalosan elhatárolódtak Macron nyilatkozatától, február végén azonban a The New York Times egy hosszas elemzést tett közzé, amely tizenkét titkos CIA-bázis létezését tárta fel az orosz–ukrán határ mentén. Ennek a bázishálózatnak az építése 2014-ben kezdődött – írta az amerikai napilap. Ezeket a létesítményeket az ukrajnai orosz invázió feltartóztatására szánták. Most viszont arra használják, hogy segítsék az ukránokat kommandós és titkos műveleteik megszervezésében és végrehajtásában anélkül, hogy a The New York Times akár egyetlen szóval is említette volna az amerikai állampolgárok jelenlétét a bázisokon. 

A múlt heti párizsi találkozó a szövetségesek „stratégiai kétértelműségnek” nevezett magatartásának megerősítésére irányult – biztosította a Le Monde-ot több, az ügyhöz közel álló forrás. Még ha az Egyesült Államok nem is vett részt Macron mondandójának pontos kidolgozásában, és talán meglepődhetett a kijelentésein, előzetesen valószínűleg konzultáltak vele – szögezte le a baloldali napilap. Ez abból is látszódott, hogy az amerikai fél több képviselőt küldött Párizsba, mivel Moszkva Európa keleti szárnyára helyezett, növekvő nyomása ugyanúgy aggasztja, mint a többi résztvevőt.  

„Stratégiai dilemma” Oroszország számára 

Párizsban a francia hagyományos erők ukrajnai jelenlétét – akár egyenruhában, akár nem, akár csak például a nagykövetség védelmére, ahogyan azt a britek teszik – szintén mindig tagadták. Hivatalosan ezek a különleges erők – akik nem titkos ügynökök, és a fegyveres erők vezérkarának parancsnoksága alatt állnak – mindig is megálltak az ukrán határon, akár a kijevi katonák kiképzése miatt, különösen Lengyelországban, akár a fegyverszállítások felügyelete céljából.  

A Le Monde szerint azonban a francia gondolkodás középpontjában az az elképzelés áll, hogy engedélyezzék ezeknek a katonai kiképzőknek az ukrán határ átlépését, esetleg más hagyományos egységekkel együtt. Ezt a lehetőséget nagyon óvatosnak, a csapatok tömeges bevetésétől távol állónak mutatják be, és mindenekelőtt olyan eszköznek tekintik, amely „stratégiai dilemmát” jelent Oroszország számára.  

A kiképzés, amelyet a franciák az ukránoknak szeretnének nyújtani, elsősorban a földi légvédelemre vonatkozik: az oroszok által különösen célzottan támadott létesítményekre. A francia vagy más nemzetiségű katonák jelenléte potenciálisan biztonságossá tenné Ukrajna egyes területeit és korlátozná Moszkva jelenleg korlátlan célpontválasztását. Ez a képesség szintén alapvető fontosságúnak bizonyulna az amerikai gyártmányú F–16-osok ukrajnai érkezésének biztosításához. 

Macron szókimondó megnyilvánulása a nyugati csapatok ukrajnai jelenlétéről jogos kérdést vetett fel. Ahhoz azonban, hogy valóban segíteni lehessen Kijevnek, mindenekelőtt egy közös európai stratégiát kellene meghatározni, sokkal nagyobb diszkrécióval – kommentálja a német napilap.  

Bár a valóságban egy ilyen kijelentés a politikai-katonai közhelyekkel határos, a francia elnök ennek kimondásával nyíltan és szándékosan szembehelyezkedett Joe Bidennel és Olaf Scholzcal. Mindketten meghúzták a határt a konfliktusban való közvetlen részvétel előtt. A két vezető kész mindent megtenni annak érdekében, hogy Ukrajna védelme ne fajuljon a NATO és az atomfegyverekkel is ellátott Oroszország közötti háborúvá, amely nagy valószínűséggel egy újabb világégéshez vezetne. 

Gondolkozz, mielőtt beszélsz! 

Macron érvelésében azért van némi logika – magyarázta a Süddetsche Zeitung német napilap –, amely hangos, de nem épp kedvező visszhangra talált az Európai Unióban. Ez a kikezdhetetlen gondolatmenet így foglalható össze: lehetetlen elképzelni olyan győzelmet Moszkva számára, amely ne jelentené az EU vereségét is. Ha Vlagyimir Putyinnak sikerül átvennie az irányítást Ukrajna felett, akkor egyetlen európai ország és egyetlen NATO-tag sem lesz biztonságban.  

A francia elnök számára nem elég, ha Kijevet addig támogatja, ameddig szükséges, ahogyan azt Berlin ígérte. Ellenkezőleg, minden lehetséges eszközzel támogatni kell a megtámadott országot. Például azokkal a nagy hatótávolságú fegyverekkel, amelyeket a német kancellár nem hajlandó szállítani az ukránoknak. Ám ha kell, akkor kétoldalú megállapodások révén akár szárazföldi csapatokkal is. 

Minimum a hidegháború térne vissza 

Ha ezt a gondolatsort végigvisszük, akkor Biden és Scholz álláspontja másképp értelmezhető: szerintük Ukrajna veresége nem kerülhető el a nyugati csapatok beavatkozása nélkül. Természetesen senki sem akar arról beszélni, hogy egy ilyen forgatókönyv milyen következményekkel járna Európa biztonságára, a balti államokra, Lengyelországra vagy akár Németországra nézve. 

A The Spectator brit hetilap szerint az öreg kontinens és a világ elkerülhetetlenül visszacsúszna a hidegháborúba. A transzatlanti célkitűzés, amely szerint a bruttó hazai termék két százalékát a katonai kiadásokra kell fordítani, messze nem lenne elegendő az európaiak védelmének biztosításához, annál is inkább, ha Washington nem teljesítené védelmi kötelezettségvállalásait vagy azok egy részét.  

Hónapokig tartó nyomásgyakorlás után Olaf Scholz végül hivatalosan is elutasította a Taurus cirkálórakéták Ukrajnának történő szállítását. A kancellár szerint a német katonák semmilyen körülmények között nem kerülhetnek kapcsolatba az ilyen eszközök által eltalált célpontokkal. A berlini kancellária szerint a különbség abban rejlik, hogy Londonnal és Párizzsal ellentétben a német kormánynak ehhez a Bundestag beleegyezésére lenne szüksége – és még ha sikerülne is megszereznie a parlamenti többséget, az ellenfelei elkerülhetetlenül az alkotmánybíróság elé vinnék az ügyet, jó eséllyel sikerrel. 

Nincs egyetértés 

Scholz és Macron furcsa módon bizonyította az elszántságát. A vezetés nem azt jelenti, hogy az ember a szövetségeseivel való előzetes konzultáció nélkül tesz bejelentéseket – vélte a brit hetilap. Putyint nem fogják lenyűgözni Macron nyilatkozatai, ezt tetézve a francia elnök a kijelentései miatt kénytelen lesz beismerni, hogy nincs nyugati konszenzus. Az európaiak jobban tennék, ha gyorsan és diszkréten egyeztetnének Berlin, Párizs és akár London vezetésével. Csak így remélhetik, hogy megoldást találnak arra, hogy Kijevet Taurus vagy más nagy hatótávolságú fegyverekkel lássák el. Mindenekelőtt ez az egyetlen módja annak, hogy hiteles támogatási stratégiát dolgozzanak ki Ukrajna számára – állapította meg a brit hetilap. 

Kapcsolódó: 

Címlapfotó: Shutterstock 

Ezek is érdekelhetnek

trend

Promóció

Hazai válogatás

Promóció

Kövess minket

Facebook

Instagram

LinkedIn