Az amerikai arzenálban semmi sem képes megvédeni az Egyesült Államok katonai eszközeit a kínai rakéták tömeges zápora ellen egy tajvani háborúban – mondta Stephen Whiting tábornok, az USA Űrparancsnokságának vezetője a szenátus Fegyveres Szolgálati Bizottságának ülésén, hozzátéve, hogy Kína és Oroszország lélegzetelállítóan gyorsan fejlődik. Különösen az „ellenűrfegyverekre” figyelmeztetett, amelyek elpusztíthatják az amerikai műholdakat. 

A tábornok szerint Kínában jelenleg 369 műhold van, háromszor annyi, mint volt 2018-ban. Mintegy háromezerre becsülte Kína fejlett hajóelhárító rakétáinak a számát, amivel képesek nagy távolságból mozgó célpontokat eltalálni. Szerinte Kínának jelenleg elsöprő a tűzerőelőnye , és az Egyesült Államok nem képes megvédeni a katonai eszközeit a tömegesen indított kínai rakétáktól.  

Nehéz olyan nyugati védelmi agytrösztöt találni, amely az elmúlt évben ne szólította volna fel Washingtont, hogy „Ázsiát helyezze előtérbe”. Emiatt, bár az „Ázsia prioritása” divatkifejezés lett, az, hogy Ukrajna helyett Tajvanra küldenének több fegyvert, csak a nyugágyak áthelyezését jelentené a Titanic másik oldalára.  

A katonai szakértők úgy vélik, hogy Kína inkább alulfinanszírozta (kevésbé fejlesztette) a nagy szárazföldi hadseregét, katonai kiadásait a partvédelemre összpontosította.  

 Kína olyan elsöprő előnnyel rendelkezik a tűzerő terén, beleértve a ballisztikus és cirkáló rakétákat is, hogy bármilyen további fegyvert is helyezne át Amerika Ázsiába, annak a hatása elhanyagolható lenne. 

Az Asia Times írásában kiemeli a kínai „hordozógyilkos”, a Dong Feng–26B közepes hatótávolságú ballisztikus rakétát, amely képes elsüllyeszteni az amerikai repülőgép-hordozókat. A becslések szerint Kínában ezer ilyen fejlett rendszer található. 

Megállapítják, hogy Pekingnek van a világ legnagyobb földi bázisú rakétaereje, több mint 2200 hagyományos fegyverzetű ballisztikus és cirkálórakétával. Kína több tucat cirkálórakétát tud kilőni egyidejűleg amerikai célpontokra, nem beszélve az erősebb DF sorozatú ballisztikus rakétákról, amelyek függőlegesen zuhannak le a sztratoszférából. 

Mivel az űrkutatásban is sokat fejlődőtt az ázsiai nagyhatalom, így a megnövekedett műholdlefedettsége lehetővé teszi, hogy Kína a partjaitól 1500 kilométeres hatótávban megcélozza az amerikai felszíni hajókat, azaz bármilyen várható összecsapásban sebezhetővé válna az Egyesült Államok haditengerészetének nagy része.  

Ahhoz, hogy az Egyesült Államok visszanyerje előnyét Kína partja körül, hatalmas rakétavédelmi beruházásra lenne szükség, beleértve az irányított energiájú fegyvereket is. 

Egyes amerikai stratégák meg vannak győződve arról, hogy az Egyesült Államok el tudja riasztani a kínaiak invázióját. A portál szerint viszont nem veszik figyelembe azt, hogy a távol-keleti nagyhatalom nem olyan ostoba, hogy a D-Dayhez hasonló inváziót indítson Tajvan ellen. Sokkal egyszerűbb számukra kis erőfeszítéssel blokád alá vonni a szigetet, ahogyan ezt tették két napig 2022 augusztusában, amikor Nancy Pelosi házelnök hivatalos látogatást tett ott.  

Tajvan ugyanis kevesebb mint két hétre való földgáztároló kapacitással büszkélkedhet.  

Még csak fizikai blokád sem kellene hozzá, elég lenne egyetlen kínai rakétacsapás egy Tajvanra tartó LNG-szállító hajóra.  

Persze a sziget kínai blokádja biztosan kockáztatná az Egyesült Államokkal való konfrontációt, és kiválthatja a Kínába tartó olajszállító tartályhajók elzárását, amit valószínűleg kínai részről egy Dél-Korea és Japán felé tartó olajellenblokád követne. Viszont Kína az energiaszükségletének már jelentős részét állítja elő hazai energiaforrásból, vagyis képes lenne átvészelni ezt az időszakot. Viszont Dél-Koreának és Japánnak szinte egyáltalán nincsenek hazai energiaforrásai. 

(Forrás: Asia Times)