Tévedett Niedermüller Péter amikor arról beszélt, hogy a határon túli magyarok jobban élnek – íme az adatok

Szerző: | 2024. március. 11. | Hazai

Niedermüller Péter véleménye, miszerint a környező országokban élő magyarok Trianonnak jobb életminőséget köszönhetnek, nagyon távol áll a valóságtól.

A cikk eredetileg a Mandiner Makronóm rovatában jelent meg 2022. június 9-én. Az írás az akkor helytálló információkon és adatokon alapul.

Szerző: Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhely vezetője

Azt gondolom, hogy aki a nemzeti összetartozás napján – amikor lényegében minden magyar ember 1920. június 4-ét, a trianoni békediktátum okozta tragédiát gyászolja – képes arról írni, hogy mit köszönhetnek a magyar határ másik oldalára került testvéreink Trianonnak, azzal nem érdemes, és nem is lehet vitatkozni.

El sem tudom képzelni, mi vezérelhette Niedermüller Pétert, amikor az ominózus posztját megfogalmazta.

Nem hiszem, hogy egyáltalán megpróbálta elképzelni, milyen érzés lehet az, hogy valaki nem intézheti ügyeit az anyanyelvén. Hogy adott esetben az utcán is félelemben kell járnia, ha családtagjaival magyarul beszélget. Milyen nehézségekbe ütközhet irodalmi vagy szakmai műveket a saját nyelvén olvasni. Hogyan élheti meg az ember azt, hogy a kisebbségi lét mellett napról napra oldódik fel a közössége a többségi társadalomban. Hogy vannak olyan sportesemények, amikor csak csendben, magában szurkolhat.

Milyen lehet megélni azt a hontalanságot, amikor a szülőföldjüket egy francia kastélyban aláírt papír miatt megkapó ország idegenként kezeli őket, gyakran különböző hátrányt okozva számukra ezzel és még az anyaország lakosainak és politikusainak egy része sem hajlandó baráti jobbot nyújtani nekik, mint ahogyan ezt a 2004-es kettős állampolgárságról szóló népszavazás alkalmával is tapasztalhattuk. Vagy hogy milyen érzés lehet nekik azt megélni, hogy egy magyarországi párt a helyi magyar párt ellen kampányol.

És pontosan ezért értelmetlen egy ilyen vita.

Vagy érzi valaki, hogy mi, bármilyen döntés és bármilyen határok ellenére „egy vérből valók vagyunk”, vagy nem.

Magyarságot, szolidaritást, együttérzést, tapintatot nem lehet másnak pár sorban átadni. Vagy megkapta ezt valaki otthon, vagy nem. Vagy fontosak ezek egy felnőtt ember számára, vagy ha nem azok, akkor valószínűleg soha nem is válnak fontossá.

Lássuk, mit mutatnak a puszta tények

Amire viszont közgazdászként mindenképpen szükséges reagálnom, az az a szakmai tévedés, ami a posztban ugyancsak benne volt. Nevesen az, hogy a magyarok „ma jobban élnek Romániában, Szlovákiában, és a többi környező országban, mint mi itthon Magyarországon”. Ez ugyanis olyan állítás, mely nem neveltetés vagy világnézet, hanem szikár tények kérdése.

És a tények egyértelműen cáfolják Niedermüller Péter szavait. Az Eurostat adatai szerint

egyedül Szlovéniában és Ausztriában élnek jobban a magyar határ menti régiók lakói, mint mi itt Magyarországon.

Az 1. ábra azt mutatja, hogy mekkora a hazánkkal határos NUTS 2 régiókban az egy főre eső jövedelem vásárlóerő-paritáson a magyarországi értékhez képest. Ez alapján Burgenland (Ausztria) lakói valóban jóval magasabb életszínvonalon élnek, közel kétszer annyi árut és szolgáltatást tudnak megvásárolni, mint hazánk lakói. És ugyancsak kissé kedvezőbb a Vzhodna Slovenija (Szlovénia) régióban lakók helyzete, mint az átlag magyarországi lakosé. Fontos azonban kiemelni, hogy pontosan ez az a két ország, ahol minimális, becslések szerint alig párezer a Trianon miatt helyben lakó magyarok száma.

Az 1970-es évek elején alakította ki az Eurostat a NUTS– (Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques – statisztikai célú területi egységek nómenklatúrája) -osztályozást, amelynek az volt a célja, hogy olyan, terület- és népességnagyság szempontjából összemérhető, összehasonlítható területegységeket jelöljön ki, amelyek alapján egységes térségi statisztikák gyűjthetők és állíthatók össze.

A NUTS-osztályozás célja:

Az európai regionális statisztikák gyűjtése, fejlesztése és harmonizálása: A korábban különböző szakstatisztikák által lehatárolt régiók (mezőgazdasági régiók, közlekedési régiók stb.) helyett egy lehatárolás alkalmazása minden szakterületnél. Ez a beosztás az alapja mindennek.

Társadalmi-gazdasági elemzések a régiókról: A különböző NUTS-szintek különböző elemzési lehetőségeket is jelentenek. Alapvetően a NUTS 2 szinten lévő egységeket tekintik régióknak az EU-ban, a regionális politika szempontjából alapegységek. A NUTS 1 szinten lévő nagyobb egységek a társadalmi-gazdasági problémák országos szint alatti elemzésekor kerülhetnek előtérbe. A NUTS 3 szintű egységek pedig méretükből adódóan nem komplex, hanem valamilyen speciális elemzés során használhatók.

Keretet biztosít a regionális politikákhoz: A strukturális alapokból támogatásra jogosult régiók meghatározása NUTS 2 szinten történik, a kohéziós jelentés is ezen a területi szinten elemzi a folyamatokat.

1. ábra: Egy főre eső jövedelem vásárlóerő-paritáson a magyarországi érték arányában 2019-ben (Forrás: Eurostat)

Az összes többi határmenti régió lakosa rosszabbul él, mint az átlag itthoni állampolgár. A romániai határmenti régiók lakói átlagosan 8 százalékkal kevesebb árut és szolgáltatást vásárolhatnak, mint mi az anyaországban. A horvátországi régiók lakói a magyarországi fogyasztás háromnegyedét engedhetik meg csak maguknak. És a szlovák régiók lakói is jelentősen kevesebbet vásárolhatnak, mint a magyarországiak, átlagosan csak a mi fogyasztásunk négyötödét vehetik meg.

Niedermüller Péter állítása tehát tényszerűen nem igaz. Sőt, az adatok alapján éppen ennek ellenkezője igaz. A határmenti régiók román, horvát és szlovák lakosai azok, akik irigykedhetnek a magyarországi életszínvonalra, ugyanis mi jobban, Szlovákia és Horvátország esetében pedig sokkal jobban élünk, mint a határ másik oldalán lakók.

Címlapfotó: Shutterstock

Ezek is érdekelhetnek

trend

[monsterinsights_popular_posts_widget]

Promóció

Hazai válogatás

Promóció

Kövess minket

Facebook

Instagram

LinkedIn