A hitelszerződések értéke úgy mérséklődött, hogy közben a lakásárak érdemben emelkedtek. Az elmúlt évek eseményei rávilágítottak, hogy a gazdasági szereplők jövőbe vetett bizalma vagy éppen bizonytalansága jelentős hatással van az egyes országok teljesítményére. Molnár Dániel közgazdász, a Makronóm Intézet senior elemzője az Economx gazdasági portálon egy amerikai tanulmányt ismertetett, amely a bizonytalanság témakörét járja körül, és több szempontból Magyarországra is jellemző megállapításokat tartalmaz.  

Javuló adatok 

Az Egyesült Államokban a jegybank szerepét betöltő Fed kamatemeléseinek köszönhetően sikerült letörni a helyi inflációt, ez azonban komoly áldozattal járt a fogyasztói bizalomra nézve. 

 A tengerentúlon az árak januárban már csak 3,1 százalékkal nőttek éves alapon,  

ami ugyan még mindig érdemben meghaladja a jegybank 2 százalékos célját, azonban a 2022 nyarán látott 40 éves csúcstól már érdemben elmarad. Kedvező emellett a munkaerőpiaci helyzet is: a munkanélküliségi ráta csupán 3,7 százalék, amelynél alacsonyabb adatot az elmúlt 40 évben csak 2019-ben, a koronavírus-járvány előtt publikáltak az Egyesült Államokban – adott rövid áttekintést az elemző az amerikai gazdasági helyzetről. 

Ezzel együtt is, az amerikai fogyasztói bizalom továbbra is kedvezőtlen képet fest: ugyan a 2022. júniusi mélypontról már érdemben javult, azonban továbbra is számottevő mértékben elmarad a koronavírus-járvány előttitől. A számok azt mutatják, hogy  

a gazdaság többnyire helyreállt, kiheverte a koronavírus-járvány, majd az inflációs sokk hatását, mintha a fogyasztók ezt nem érzékelnék. 

Ezen ellentmondást igyekezett feloldani Bolhuis szerzőtársaival egy műhelytanulmány keretében. 

Olyan magyarázatot adtak, amire senki sem gondolt 

A közgazdásztársadalom több tényezővel is igyekeztek magyarázni az alacsony fogyasztói bizalmat az Egyesült Államokban, ezek közül kiemelendők az infláció hosszan tartó hatása, illetve a nem gazdasági tényezők, mint például a pártpolitikai ellentétek vagy a társadalmi konfliktusok – mutatott rá a Makronóm Intézet kutatója. A szerzők ezzel szemben egy merőben más jellegű magyarázatot adnak a jelenségre: a pénzszerzés költségét, vagyis a kamatokat. 

A hitelkamatok az egekben vannak 

Az adatok azt mutatják, hogy az Egyesült Államokban a lakásárak a pandémia kitörése óta 50 százalékkal nőttek, miközben a 2021. évi mélypontjához képest egy 30 éves jelzáloghitel kamata megháromszorozódott. De nem csak a lakáshiteleknél van probléma, a koronavírus-járvány kitörése óta egy új autó hiteltörlesztése is több mint 80 százalékkal emelkedett – világított rá Molnár Dániel.  

A Makronóm Intézet szenior elemzője szerint

ezek a tényezők nagyban befolyásolják, mit gondolnak a fogyasztók a gazdaság állapotáról.

Az inflációban – amelyet az Egyesült Államokban is a fogyasztói kosár árváltozásaként mérnek – nem jelennek meg a kamatok. Nem volt viszont ez mindig így, 1983-ig a lakásárak és a jelzáloghitelek kamata is szerepelt az inflációs kosárban. 

Ez több problémát okozott, például a jegybanki szigorítási ciklus megkezdésekor az infláció mechanikusan emelkedett, míg lazításkor csökkent, illetve jelentős volatilitást vitt az adatsorba. Ezért annak helyére az erősebb elméleti megalapozottsággal rendelkező, imputált lakásbérleti díj (az az összeg, amelyet a lakástulajdonosoknak kellene fizetniük, ha bérelnék a lakásukat) került a fogyasztói kosárba. A módosítás azonban nem változtatott azon a tényen, hogy a háztartásokat a lakásszerzés költsége továbbra is terheli – összegezte az elemző. 

Saját árindex 

A műhelytanulmány szerzői ezért alkottak egy saját fogyasztói árindexet, amely tartalmazza a háztulajdonlás költségét a jelzáloghitel kamata révén, valamint az autóhitelek és a fogyasztási célú személyi hitelek kamatát.  

A mutatószám így jobban visszaadja azt a költséget,  

amellyel a fogyasztók szembesülnek. A szerzők által becsült és tényleges inflációs pálya érdemben eltér. Az inflációs csúcs a hivatalos 9 százalék helyett 19 százalék lehetett 2022 második felében, míg tavaly novemberig 3 százalék helyett csak 9 százalék közelébe mérséklődhetett a mutató értéke.  

Az amerikai kutatók ezt követően egy-egy modellt építettek, amelyekben a fogyasztói bizalmat magyarázták: először a munkanélküliségi ráta mellett a hivatalos infláció felhasználásával, másodszor pedig a becsült inflációval. Az első modell bemutatta, hogy a fogyasztói bizalom érdemben alacsonyabb az Egyesült Államokban, mint azt a hivatalos infláció és a munkanélküliségi ráta indokolná. 

Utóbbi modell segítségével a tanulmány készítőinek sikerült megmagyarázniuk az első modellből adódó eltérés 70 százalékát. Vagyis a pénzszerzés költsége, a magasabb kamatszintek az Egyesült Államokban – az infláció és a munkanélküliség mellett – erősen befolyásolják a fogyasztói bizalom alakulását. 

Világszerte csökkent a fogyasztói bizalom 

A szerzők nemzetközi adatokon is vizsgálták a fogyasztói bizalom, az infláció, a tőzsde, a munkanélküliség és a kamatok kapcsolatát. Az elemzésbe – az Egyesült Államok mellett – 9 OECD-ország adatát vonták be. Az észak-amerikai ország esetében megfigyelhető jelentős különbség a tényleges fogyasztói bizalom és a várt között, ha nem vesszük figyelembe a kamatok szerepét, a vizsgált országok esetében – az Egyesült Királyság kivételével – szintén jelen volt. 

Sőt, a különbség a becsült és a tényleges fogyasztói bizalom között szoros korrelációt mutatott a hozamok alakulásával is (az elemzés keretében a 10 éves állampapírok éves változását használták a szerzők). Látható tehát, hogy a magasabb hitelkamatok nemcsak Amerikában, hanem  

világszerte rontották a fogyasztói bizalmat, mivel növelték az otthonszerzés költségét  

– világított rá Molnár Dániel.  

Az elemző szerint hiába csökkentek a reál lakásárak, a változó kamatozású jelzáloghitelek megdrágulása ezt ellensúlyozta, így pedig romlott a háztartások helyzete. Ez pedig visszatükröződik a fogyasztói bizalomban nemcsak az Egyesült Államokban, hanem az uniós tagországokban, így hazánkban is. 

Magyarországon is drágult az ingatlanok ára 

A kutatásnak Magyarországra vonatkozóan is van relevanciája, azonban fontos figyelembe venni a különbségeket. Hazánkban a lakossági hitelpenetráció nemzetközi összehasonlításban is alacsony, a BIS (Bank for International Settlements) adatai alapján a GDP-arányos háztartási hitelállomány a tavalyi harmadik negyedévben 17,3 százalék volt. 

Ezzel szemben például az Egyesült Államokban 73,1 százalékot tett ki, de a cseh (31,9 százalék), illetve a lengyel (24,2) is érdemben magasabban alakult. Ez – kiegészülve azzal, hogy a kamatstop intézménye is védi a háztartásokat az emelkedő kamatkörnyezet hatásától – azt eredményezi, hogy a fogyasztói bizalmat ezen a csatornán keresztül nem erodálja a magasabb kamatkörnyezet. 

Ugyanakkor a hitelhez jutáson keresztül Magyarországon is adott lehet ez a jelenség. A pénzügyi válság tapasztalatai nyomán hazánkban kevéssé elterjedt a fogyasztói hitelek szerepe, azonban autót, illetve házat a családok továbbra is elsősorban hitelfelvétellel összekötve (az állami támogatásokat igénybe véve) vásárolnak – állapította meg a kutató. 

A hitelszerződések értéke úgy mérséklődött, hogy közben a lakásárak érdemben emelkedtek: a KSH adatai szerint a tavalyi harmadik negyedévben az egy évvel korábbihoz képest 10,7, míg a 3 évvel korábbihoz képest 49,3 százalékkal kelt el drágábban egy lakás. A hitelezési aktivitásban a szigorúbb kamatkörnyezet hatása egyértelműen megjelent: 2023 első negyedévében például éves bázison harmadára csökkent az új, forintalapú lakáshitel-szerződések értéke, de 2020 harmadik negyedévéhez képest is csak feleakkora volt a volumen. 

Visszaeső kereslet 

A hitelezésben a mélyponthoz képest a tavalyi év vége felé már kedvezőbb számok érkeztek. A lakáshitelezés már elkezdett életjeleket mutatni, és a visszaeső kereslet miatt megállt a lakásárak emelkedése is – ami persze csak öröm az ürömben, hiszen ahogy fentebb is láttuk, ez rendkívül magas szinten való beragadást takar. Ez társul azzal, hogy a hazai kamatkörnyezet még mindig szigorúnak tekinthető. A legfrissebb januári adatok alapján az átlagos hitelköltség mutató 8,76 százalék volt – bár ez egy év alatt 3 százalékpontos mérséklődést jelent, de a 2019-es átlagos kamatköltséget még mindig közel 4 százalékponttal meghaladja. 

A lakásvásárlás komoly kihívást jelent a lakosság számára: 

 nemcsak a lakások ára, de a megvásárlásukhoz felveendő hitel költsége is megemelkedett a korábbi években megszokotthoz képest – mutatott rá Molnár Dániel, megjegyezve, hogy bár számos olyan konstrukció elérhető Magyarországon, ami a családosokat támogatja, ez sem kínál mindenki számára reális alternatívát, hiszen igénybevételük szigorú feltételekhez kötött (például házasság, gyermekvállalás, kor). 

Nem csak az Egyesült Államokra jellemző probléma, hogy a fogyasztói bizalom nem állt helyre az elmúlt évek megrázkódtatásai (koronavírus, energiaársokk) után, Magyarország esetében is a felmérések alapján a fogyasztói bizalom a 2015-ös szintjén alakul. Ebben pedig jelentős szerepet játszanak a kamatkörnyezet, valamint a lakáspiaci problémák, elsősorban a magas árak. A lakáshoz, hitelhez jutás nehézsége pedig érdemi nyomot hagyhat nemcsak rövid, hanem hosszabb távon is a fogyasztói bizalmon – összegezte a Makronóm Intézet senior elemzője. 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba