A magyar filmipar virágzásnak indult, az eredmények pedig az aranyszobrocskák formájában „kézzel foghatók” 

Szerző: | 2024. március. 13. | Hazai

A napokban megrendezett 96. Oscar-gála apropóján érdemes megvizsgálnunk a hazai filmipar egyre nagyobb, határokon átnyúló jelentőségét is. A szektor itthon különösen 2010 óta kapott nagyobb hangsúlyt és figyelmet, az eredmények pedig kézzelfoghatók.

Szerzők: Karl Mátyás Gracián, a Makronóm Intézet junior elemzője és Kecskés Bálint, a Makronóm Intézet elemzője

A napokban rendezték meg a 96. Oscar-gálát, amelyen az Oppenheimer tarolt. Christopher Nolan filmje összesen hét díjat vitt el az ünnepségen. A legjobb női főszereplő díját Emma Stone kapta a Szegény Párák című filmben nyújtott kimagasló alakításáért. Magyar sikernek is örülhettünk, ugyanis a film díszletét Mihalek Zsuzsanna tervezte, amit szintén Oscar-díjjal jutalmaztak.  

A magyar sikerekről az elmúlt években egyre többet hallunk, ami nem véletlen, ugyanis a filmiparra 2010 óta kiemelt figyelmet fordít a kormány. Cikkünkben e kiemelt figyelemnek a kézzel fogható eredményeit és a magyar filmipar fellendülésének a gazdaságra gyakorolt hatásait vesszük górcső alá. 

Hogy rögtön a közepébe csapjunk, az alábbi táblázat a 1990 és 2023 közötti magyar állampolgárságú Oscar-várományos, illetve Oscar-díjazottakat gyűjti egy csokorba. A táblázatból jól látható, hogy az idő előrehaladtával (és ahogy egyre inkább kormányzati fókuszpontba kerül a szektor) a jelölések és a díjazottak száma egyre sűrűsödik.

A táblázat az 1990 és 2023 közötti magyar állampolgárságú Oscar-díjazottokat tartalmazza. A Tudományos és Mérnöki díjat olyan mérnöki, tudományos vagy technológiai teljesítményekért ítélnek oda, amelyek jelentős hatást gyakoroltak a filmipar fejlődésére. 

Az adatokból látható, hogy a 1990 és 2010 közötti időszakban két díjat, illetve három jelölést sikerült megszereznünk, viszont 2010 után a díjazottjaink száma jelentősen megugrott, és azóta mára hat Oscar-díjat zsebelhettünk be. A kapott elismerések közül is kiemelendő Nemes Jeles László „Saul fia“ című filmje a legjobb nemzetközi játékfilm kategóriájában, amelyet ezelőtt csak egyszer sikerült elnyernünk.  

Ezzel Magyarország részese annak a 15 országból álló listának, amelynek tagjai már kétszer is megnyerték a legjobb külföldi filmért járó Oscart. 

Magyarország adja az egyik legmagasabb adókedvezményt a filmgyártásra a világon 

Hogy lássuk honnan is indult a magyar filmgyártás fellendülése, ahhoz egészen 2004-ig kell visszautaznunk az időben. Ekkor lépett hatályba a régióban elsőként egy olyan, a filmgyártáshoz kedvező feltételeket biztosító szabályozás, amelyet kifejezetten a magyar filmkultúra és filmipar nemzetközi versenyképességének fokozására hoztak létre. Ettől a pillanattól fogva egyre több nemzetközi produkció érkezett hazánkba. Ezt követően, és főként a 2010-es évektől kezdve, egyre támogatóbb környezet alakult ki a filmkészítés számára, amelynek egyik legutolsó jelentős lépése volt, hogy 2018-ban a filmgyártáshoz kapcsolódó adókedvezményt felemelték 30 százalékra. Ezzel Magyarország a filmgyártásra adható könnyítések terén olyan országokat is megelőz, mint az Egyesült Királyság vagy Kanada.  

A kedvező költségek mellett a magyar filmipar húzóereje a minden igényt kielégítő infrastruktúrában rejlik. Folyamatosan épülnek a kiépített filmstúdiók, emellett számos egyetem képez professzionális szakértőket a filmgyártáshoz.  

Ezt bizonyítja a fenti táblázat is, vagyis hogy az utóbbi években egyre több magyar háttérmunkás kapja meg az Oszkár-díjat. 

A 20 000 főt foglalkoztató filmipar, ahol mégis nagy a munkaerőhiány 

A magyar filmipar jelentősége az utóbbi években folyamatosan növekszik, ami főleg a hazánkat egyre többször választó külföldi filmprodukcióknak köszönhető.  

Az utóbbi 10 évben a magyar filmipar bevételei a tízszeresére növekedtek, és 2022-re elérték a 400 milliárd forintot. 

Ezzel együtt pedig a filmipar hozzájárulása a teljes magyar GDP-hez elérte a 0,6 százalékot. Jelenleg a filmipar körülbelül 20 000 embert foglalkoztat, akik nagy része főleg szabadúszó, azonban a gyors növekedés miatt ebben az iparágban folyamatos a munkaerőhiány. Nem ritkák a napi 12-14 órás munkanapok, amelyek több hétig is eltarthatnak.  

Közép-Európa új filmfővárosa Budapest 

A régióban kiemelkedő filmes adókedvezmény okán olyan kasszasikereket rendeztek az elmúlt években Budapesten, mint a Die Hard ötödik része (2013), A kém (2015) vagy a Dűne (2021). Ezek mellett olyan nagyszabású produkciók helyszínéül is szolgált már fővárosunk, mint a Steven Spielberg által 2005-ben megrendezett München, vagy az 1996-os Evita. A fővárosban forgatták a már említett Szegény párák című filmet is Emma Stone-nal. 

A filmipar hozzájárul a magyar turizmus fellendítéséhez 

A filmiparba bevezetett magas adókedvezmények  többszörösen megtérülnek, úgy a város, mind az egész magyar gazdaság számára.  

Ha csak a turizmust nézzük, egy-egy, a fővárosban forgató hollywoodi sztár jelentős mértékben képes a város imázsépítését felpörgetni. Will Smith a Gemini Man forgatásának idején megejtett egy táncos videót a Széchenyi lánchíd tetején, amely csak a Youtube-on 4,5 millió megtekintésnél jár. Márpedig az idegenforgalom rendkívül fontos, hiszen a Magyar Turisztikai Ügynökség Turizmus 2.0 – Kiegészítés szakmai háttéranyagából kiderül, hogy Magyarország turizmusa (a pandémia előtt) közvetlenül 13,2 százalékban járult hozzá az ország GDP-jéhez. 

London után az elsők 

A filmipar nemcsak közvetett módon a turizmusban, de közvetlenül a foglalkoztatásban is hangsúlyos szerepet játszik. Míg 2021 és 2022 között 20, addig 2023-ban újabb 30 százalékkal nőtt a szegmens teljesítménye. A „Nemzeti Filmintézet 2019-es megalakulása óta megháromszorozódott a külföldi produkciók magyarországi költése és ezzel a hazai filmipar teljesítménye is” írta az Origo. Jól látszik, hogy 

egy több mint 20 ezer fős, dinamikusan fejlődő hazai filmes ágazat szolgálja ki a magyar filmeket és az itt forgató legnagyobb hollywoodi produkciókat, és ezek stábjában ma már a hazai szakemberek részvételi aránya eléri, sőt sokszor meghaladja a 80 százalékot.  

Káel Csaba szerint London után mára Budapest jelenti a második legnagyobb európai filmes gyártóbázist. Ennek eredményeként a külföldi szervizprodukciók beépültek a magyar gazdaság szerkezetébe, csökkent az importigényük, és egyre magasabb értékben teremtenek a hazai vállalkozásoknak bevételt. Tavaly 300 milliárd forint költés realizálódott a magyar filmiparban.  

Ehhez a sikerhez hozzájárul a 30 százalékos adóvisszatérítés is, melynek eredményeképpen a támogatásokhoz képest 3,2-szer nagyobb bruttó jövedelem keletkezik a magyar gazdaságban.  

Ezért szükséges a továbbiakban is minél nagyobb költségvetésű nemzetközi projektek idecsábítása. 

Magyar filminfrastruktúra – Hollywood on the Danube  

A Varietyben, a legnagyobb filmes magazinban úgy is hivatkoznak Budapestre, mint a Duna-parti Hollywoodra. Az elnevezés ugyan hízelgő, de annak tudatában, hogy az öt legnagyobb hollywoodi filmstúdióból kettőt magyar alapított – Adolph Zukor (Paramount Pictures) és William Fox (Fox Film Corporation) – így egy árnyalatnyit lekezelő is.  

Az elnevezés aktualitását az egyre híresebb filmstúdióink is megerősítik. A magyar Hollywoodként vagy más néven Etyekwoodként ismert Korda Filmpark Magyarország legnagyobb filmes helyszíne, amely számos állandó díszlettel és kilenc műteremmel rendelkezik. Érdekesség, hogy itt található Európa legnagyobb filmes műterme, amely a legfejlettebb technikai berendezésekkel rendelkezik. A stúdió létrejöttében rendkívül nagy szerepet játszottak az új filmtörvény adókedvezményei. Számos népszerű film került ki innen, többek között a Hellboy II, a The Borgias vagy a World Without End, viszont a népszerűségét kétségkívül a Mentőexpedíció hozta el. A filmpark mára világhírnek örvend, évente 300 produkciót jegyeznek ott. 

A magyar filmgyártás nem elégszik meg az etyeki stúdió hírnevével, ugyanis 2024-ben Kelet-Közép-Európa legnagyobb virtuális filmstúdiója épül meg Fóton. A beruházók szerint ennek megépülése tovább erősítheti Magyarország szerepét a globális filmiparban. Az épülő műterembe a legmodernebb kamera- és világítástechnikai rendszerek, valamint egy modern LED-fal is épül. Európában összesen tíz stúdióban van hasonló megoldás, a legközelebbi Lengyelországban.  Az épülő filmstúdiók azt a túlkeresletet kívánják enyhíteni, amit a hazai rendszer tapasztal, ugyanis  

a magyarországi forgatási napokért egy évre előre kell időpontot foglalni a stúdiókban.  

A nemzetközi filmipar hatása a magyarra 

Látható tehát, hogy Magyarország központi helyet foglal el a nemzetközi filmágazatban: az elmúlt évtized során a gyártási volumen és a GDP-hez való hozzájárulása is mintegy négyszeresére növekedett. Ezeknek a produkcióknak a fentiekben részletezett pozitív hatásain felül – GDP és turisztikai hozzájárulás, valamint a foglalkoztatottság növelése – további hozadéka, hogy a tudástranszfernek köszönhetően pozitívan hat a magyar filmipar minőségére is. 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: MTI MTI/AP/Invision/Jordan Strauss

Ezek is érdekelhetnek

trend

Promóció

Hazai válogatás

Promóció

Kövess minket

Facebook

Instagram

LinkedIn