Úgy tűnik, amerikai offshore cégek kezébe kerülhet egy ikonikus belgrádi épület. Elképzelhető, hogy maga Donald Trump, az Amerikai Egyesült Államok volt elnöke is érdekelt a felújításban. A katonai vezérkar korábban éppen a NATO által lebombázott épületéről van szó, amelyet kulturális emlékké nyilvánítottak, mert a mai napig a háború szörnyűségére emlékezteti a Szerbia fővárosába látogatókat.
Miklós Hajnalka írása
Arról az 50 ezer négyzetméter belterületű vezérkari épületről van szó, amely az egykori Népvédelmi Szövetségi Titkárság épületegyüttese Belgrád központjában. Az ikonikus épület Milos Kenéz és a Nemanjina utca kereszteződésében van, és eredetileg 1965-ben épült Nikola Dobrović építész tervei alapján.
A városi legenda szerint a kaszkádjellegű, vagyis lépcsőszerű, vörös épület Belgrád egyik központi útvonalának, a Nemanjina utca kapuja volt, és a Szutjeszka folyó völgyét szimbolizálta, emlékeztetve az egykori Jugoszlávia történelmének legnagyobb csatájára a második világháborúban.
Az épületegyüttest a NATO-bombázások idején először 1999. április 29-éről 30-ára hajnalban érte találat. Ugyanekkor támadták meg a köztársasági belügyminisztérium épületét, az Avala tornyot és Belgrád központi városrészét, Vrácsárt is. Csak ebben a bombázásban a hivatalos adatok szerint három ember vesztette életét, és mintegy 40-en megsérültek. A vezérkar épülete május 8-áról 9-ére éjjel is a bombázok célkeresztjébe került.
Azóta a megrongálódott ház érintetlenül őrzi a rakétatámadás emlékét azzal, hogy a B szárnyának a járda fölé emelkedő részén biztonsági okokból 2014-ben eltávolítottak három emeletet, majd zöldterületet alakítottak ki előtte parkosítással. A külügyminisztériummal szemben található épületrészt mára egy hatalmas molinóval vonták be, amin a hivatásos katonaságra való jelentkezést népszerűsítik.
A komplexum A jelű szárnyának központi épületét pedig, amely a kormányépülettel szemben található, 2016 és 2017 folyamán bontották le – ezt is biztonsági okokból. Valós kárbecslés a mai napig nem történt, a védelmi minisztérium azonban a 2000-es évek közepén belátta, hogy az épület lerombolása jelentős összegeket nyelne el, így partnereket keresett annak felújítására. Azzal viszont, hogy 2005-ben kulturális emlékké nyilvánították, meghatározták a sorsát is, ugyanis a hatályban levő törvények alapján az épületet megtölthetik bármilyen tartalommal, a külsején azonban nem lehet változtatni: a tervező által megálmodott elképzelések alapján kell a beruházóknak az objektumot felújítani.
Számos felújítási terv létezett
Habár az épület felújítására több kezdeményezés is történt az elmúlt húsz évben, az valahogy mindig kudarcba fulladt, hiszen hiába érdeklődtt az Egyesült Arab Emírségek sejkje is a telek iránt, a megálmodott luxusszállodát nem tudta volna megvalósítani, amíg nem oldják fel az objektum feletti védelmet. Érdekesség, hogy a felmerült tervek többnyire az Amerikai Egyesült Államokhoz kötődnek, sőt több alkalommal Donald Trump neve is szóba került, hiszen a tulajdonában levő cégek már érdeklődtek a lehetséges beruházások iránt.
Képbe kerül a The Trump Organisation
Mint arról a Politika napilap beszámolt, éppen tíz évvel ezelőtt folytatott tárgyalásokat Ivica Dačić jelenlegi szerb külügyminiszter, akkori miniszterelnök a The Trump Organisation képviselőivel az épület jövőjéről. Majd nem is olyan régen Richard Grenell, aki Donald Trump kormányzatának a Belgrád és Pristina közötti párbeszédért felelős különmegbízottja volt, a 2021-es szerbiai sajtónyilatkozata során felvetette, hogy az USA segíthetne országának, hogy a főváros központjában található épületet felújítsák. Ezúttal pedig Jared Kushnernek, Trump vejének vállalatát, a Kushner Realtyt emlegetik mint az egyik esetleges beruházót. A másik az Atlantic Incubation Partners LLC, amely mint beruházó szóba került, ami a médiában közzétett információk szerint a szintén a Kushner Realty leányvállalata.
Ezen amerikai cégek esetleges érdeklődését az ellenzéki Aleksandar Jovanović Ćuta, az Ekološki ustanak (Ökológiai Felkelés) nevű szervezet elnöke hozta nyilvánosságra a napokban, és dokumentumokkal próbálja bizonyítani, hogy a kormány adott megbízást építési miniszterének, Goran Vesićnek arra, hogy így találjon megoldást az említett épület újjászületésére. Az ellenzéki politikus szerint a miniszter még 2022 decemberében aláírt egy szándéknyilatkozatot a két említett amerikai offshore vállalattal, amely szerint ezek a cégek 99 évre vennék bérbe a telket, és ez után vehetnék azt saját tulajdonba.
Goran Vesić cáfolta, hogy aláírt volna ilyen jellegű memorandumot, azt viszont nem tagadta, hogy van érdeklődés az épület iránt. A Politika napilapnak nyilatkozva emlékeztetett, hogy húsz évvel ezelőtt a kormány már folytatott hasonló tárgyalásokat az Amerikai Egyesült Államokkal egy másik, mégpedig az egykori Marsall-épület kapcsán, ahol ma az USA szerbiai nagykövetsége működik. Az építési miniszter szerint akkor az ilyen megbeszéléseket senki sem kritizálta, hiszen nem is volt miért.
Hangsúlyozta, hogy az egykori Népvédelmi Szövetségi Titkárság helyén ma már csak romok állnak, és semmi értelme annak, hogy további 25 évig ott díszelegjenek.
Kiemelte azt is, hogy amennyiben sikerül megállapodást kötni az érdeklődő cégekkel, a kormány közzéteszi a megállapodás körülményeit és feltételeit. Azt viszont nem kívánta kommentálni, hogy Trump vejéhez köthető vállalatokkal folyik-e tárgyalás.
