Először emelt kamatlábat a japán jegybank az elmúlt 17 évben. Ezzel utolsóként hagyták hátra az unortodox gazdaságpolitikai eszközöket. A döntést követően a japán részvények növekedtek, a jen azonban gyengült, a szigetországnak pedig még jó pár veszélyre oda kell figyelnie.
A japán jegybank a 8 éve tartó negatív kamatlábaknak és az unortodox gazdaságpolitika maradványainak vetett véget március 19-én, kedden, miután változtatott a növekedés ösztönzésére fókuszáló monetáris politikáján. Annak ellenére, hogy 17 éve először történt kamatemelés, a kamatlábak 0 százalék körül maradtak, mivel a gazdasági fellendülés törékenysége miatt a központi banknak óvatosan kell növelnie a hitelfelvétel költségeit.
A japán jegybank utolsóként hagyta el a negatív kamatlábakat,
véget vetve ezzel egy olyan korszaknak, amelyben a döntéshozók világszerte olcsón és rendhagyó eszközökkel próbálták meg támogatni a növekedést. „A többi nemzeti bankhoz hasonlóan áttérünk a klasszikus, rövid távú kamatlábakat célzó monetáris politikára – mondta Kazuo Ueda jegybankelnök. – Ha az infláció még egy kicsit fokozódik, az a rövid távú kamatszintek esetében is emelkedést jelenthet.”
„A japán jegybank megtette az első ideiglenes lépést a monetáris politika normalizációja irányába” – kommentálta Frederic Neumann közgazdász a központi bank döntését. Ennek értelmében –0,1-ről 0–0,1 százalék közé állították be a rövid távú kamatértéket.
Ez részben jelzi a bizalmat is azzal kapcsolatban, hogy Japán kilépett a defláció szorításából.”
A központi bank felhagyott a 2016 óta alkalmazott hozamgörbe-szabályozással is,amely 0 százalék körül maximálta a hosszú távú kamatlábakat, és megszüntette a kockázatos eszközök vásárlását.
A japán jegybank 2013-ban Haruhiko Kuroda vezetése idején nagymértékű pénzeszközvásárlást hajtott végre annak érdekében, hogy ezzel az infláció növekedését ösztönözze, két éven belül 2 százalékra. Ezt követően 2016-ban negatív kamatlábakat és hozamgörbe-szabályozást vezettek be, mivel a gyenge infláció miatt további fenntarthatóbb ösztönzésre volt szükség.
Már készültek a fordulatra
Sok piaci szereplő is március-áprilisra várta a döntést, mivel az infláció több mint egy éve meghaladja a japán jegybank 2 százalékos célját. Azt követően, hogy a szakszervezetek és a nagyobb cégek éves bértárgyalásai az elmúlt 33 év legnagyobb fizetésemelését hozták, már valószínűsíteni lehetett, hogy a kamatemelés még a héten megtörténik.
A nemzeti bank jelezte, hogy továbbra is „szinte ugyanolyan mértékben” vásárolnak államkötvényeket, és még többet fognak, ha a hozam gyorsan növekszik, hangsúlyozva, hogy odafigyelnek a hitelfelvételi költségek megugrására. Közölték, hogy a következő emelések mérsékeltek lesznek, és egyelőre „alkalmazkodó pénzügyi feltételeket” tartanak fenn.
A döntést követően növekedtek a japán részvények, és a jen 150 dollár alá esett. A kérdés most az, hogy mikor lehet további emelésre számítani.
Már kedden több kereskedelmi bank jelezte, hogy növeli a betéti kamatait – 2007 óta először.
A Nomura és a BNP Paribas egyaránt úgy számol, hogy a következő módosításra még az idén sor kerül. „A következő nagy vita az lesz, hogy ez a döntés hogyan hat a háztartásokra és a vásárlóerejükre. Ezt figyelembe véve nem hinném, hogy a jegybank bármi olyat tenne, amit nem jelentett be – mondta Vakabajasi Bart, a State Street Tokyo Branch igazgatója –, végtére is egy normális ország vagyunk.”
Leselkednek még veszélyek a japán gazdaságra
A kötvényhozamok megugrása növelné a szigetország hatalmas államadósságát, amely már így is kétszeresen túlszárnyalja a gazdaságát, és ezzel a legnagyobb mértékű a fejlett gazdaságok körében. Az olcsó alapok megszűnése a globális pénzügyi piacot is megrázhatja, mivel
a japán befektetők, akik a hozam után „vándorolva” a tengerentúlon halmoztak fel befektetéseket, most hazájukba helyezik vissza pénzüket.
A jegybank a lépések ellenére rontott a gazdasági várakozásain, és a fogyasztás alacsony szintjére figyelmeztetett. Kazuo Ueda elmondta, az inflációs várakozások 2 százalék körül rögzültek, ezért a japán nemzeti bank lassabban emelheti majd a kamatszintet, mint ahogyan azt más központi hitelintézetek tették az elmúlt években.
Hozzátette: ha az árprognózis pontatlan, vagy ha az árkilátásokra leselkedő veszélyek növekednek, az változtatást hozhat az új japán monetáris politikában.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI/EPA/Majama Kimimasza
